Iskolakultúra, 2010/1 (20. évfolyam, 1-6. szám)

2010 / 4. szám - KRITIKA - Szabó Ágnes - Cs. Czachesz Erzsébet: Módszertani térkép a kulturális és nyelvi diverzitás megértéséhez

ják a megfigyelések és megfigyelők közötti reliabilitás örvendetes teljesülését, amelyet a szerzők mérőeszközeik fontos erősségé­nek tartanak. Figyelemreméltó azonban, hogy a szerzők kizárólag strukturált megfi­gyelési módszereket mutatnak be, amelyek tehát egyértelműen meghatározott kategó­ria-rendszeren, elméleti konstruktumok megfelelő konceptualizálásán, gondosan kidolgozott megfigyelési rendszerek és értékelőlapok használatán alapulnak, ame­lyeket - az esetek többségében - felkészült és betanított megfigyelők végeznek el. A reliabilitás ilyen esetben azonban nem az eszköz erőssége, hanem alapvető követel­ménye, hiszen - bár néhány szerző kvalita­tívnak definiálja módszerét — valójában strukturált, kvantitatív mérőeszközökkel dolgoznak. Ezenkívül a 12. fejezetben maguk a szerkesztők is kiemelik, hogy a kötet tanulmányaiban a kritérium és konku­rens validitás kérdésének elhanyagolása általános. A megfigyeléses módszerek nagy hátrá­nya az eredmények és az eszköz általáno­síthatóságának és adaptálásának proble­matikája. Hilberg és munkatársai a harma­dik fejezetben felhívják az olvasó figyel­mét arra, hogy az általuk kifejlesztett technikát eddig csak nyelvileg és etnikai­lag heterogén osztályokban alkalmazták, így kérdés, hogy homogén osztályok ese­tén is hasonló eredményeket mutatna-e a megfigyelt módszer. Ugyanez a kérdés felmerülhet más bemutatott mérőeszközök esetén is, mivel a tanulmányok többsége nem tér ki kontrollcsoportokon végzett kutatási eredményekre. A vizsgálati minta jelentős többségét latin-amerikai szárma­zású, spanyol anyanyelvű gyermekek tet­ték ki. Kisebb részben alkalmazták a mérőeszközöket olyan nem homogén osz­tályok esetén, ahol túlnyomóan afro­­amerikai vagy amerikai őslakos gyerme­kek tanultak, valamint a bemutatott vizs­gálatok igen kis hányada foglalkozik ázsiai diákokkal. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a mérőeszközöket angol nyelvet tanuló diákok megfigyelésére fejlesztették ki az Egyesült Államokban. A módszerek magyar környezetben való esetleges fel­használását tehát egy adaptálási folyamat­nak kell megelőznie, a más kultúrákban való hatékonyság és alkalmazhatóság azonban egyelőre kérdéses. Az utolsó fejezetben a szerkesztők maguk is felvázolják és egyben megvála­szolják a módszertannal kapcsolatos meto­dológiai (megfigyelő jelenlétének hatása, szubjektivitásproblémája),episztemológiai (validitás kérdése és egyéb környezeti hatások), valamint pragmatikai (idő- és költségigény, megfigyelők tréningezésé­­nek problémája) kritikákat. Végezetül új perspektívákat fogalmaznak meg, és kitá­gítják a jövőbeni kutatási lehetőségek és témák horizontját. Minden módszernél, így a megfigyelési stratégiánál is érvényesül egyfajta vám­rér hatás. Bár tisztában vagyunk a mód­szer korlátaival, olyan erősségekkel és előnyökkel rendelkezik - gondoljunk csak az egyéb mérőeszközök esetén sokszor hiányolt ökológiai érvényességre -, amely legitimizálja és elengedhetetlenné teszi alkalmazását a megfelelő konstruktumok megragadása érdekében. A kötet tagadhatatlan előnye és értéke abban rejlik, hogy az olvasó kézhez kap tíz jól felépített és megszerkesztett, kipróbált és alkalmazott, hatékonyság tekintetében releváns eredményekkel alátámasztott mérőeszközt, a felvétel metodológiájának részletes leírásával és a szükséges értéke­lési lapokkal együtt. Fontos azonban végiggondolnunk az egyes módszerekhez csatolt tanácsokat és intelmeket. A szerzők felhívják ugyanis a figyelmünket arra, hogy számos esetben elengedhetetlen a megfigyelők felkészítése és kiképezése, a pontozás és a metodológia megfelelő elsa­játítása, amelynek a hiánya nagyon köny­­nyen vezethet helytelen alkalmazáshoz és ezáltal megalapozatlan következtetések levonásához. Az eszközök adaptálásának és hatékony felhasználásának sarokköve a megfelelő tréningek és képzés kivitelezé­se, megszervezése. Összességében elmondható, hogy a könyv olyan szisztematikus metodológiai áttekintést nyújt, amely valóban új pers­pektívákat kínál a többkultúrájú, többnyel­ 128

Next