Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)

2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere

Szemle játszik szerepet. Mindez jelentőséggel bír, hiszen a bevándorlók társadalmi csoportjának jelölésére kialakított gyűjtőfogalmak és az ezekhez kapcsolódó felmérési és statisztikai eljárások egy tágabb intézkedési program - az úgynevezett integrációs politika - szerves részét is képezik. Mivel Magyarországon az integrációs politika kialakítása jelenleg zaj­lik, a tárgyalt témakör aktualitásnak örvend. Exkurs: az integrációs politika Magyarországon a bevándorlók a lakosságnak csupán egy-két százalékát jelentik. E közösség 80-90 százalékát magyar nemzetiségű, a szomszédos államokból érkező emberek alkotják. A menekültek száma sem jelentős, az elmúlt években nem mutatott növekedést. Az illegális bevándorlók az országra mint tranzit-országra tekintenek, így az ő tartózkodá­suk is csupán átmeneti (Tóth, 2007). Abból következően, hogy a bevándorlók száma elenyésző a nyugat-európai országok­hoz képest, és Magyarország eddig a migrációs folyamatok szempontjából peremhelyzet­ben volt, nincs az országnak kidolgozott integrációs politikája. Magyarország jelenleg keresi a választ arra, hogy milyen irányt kellene követnie az optimális magyar integráci­ós politikának, milyen hatása van a bevándorlásnak a munkaerőpiacra, mit kellene tenni, hogy a bevándorlók a lehető legjobban integrálódjanak, hogyan tudna hazánk leginkább előnyére fordítani egy esetleges közös EU-bevándorláspolitikát, és hogyan lehetne növelni a bevándorlókkal szembeni toleranciát. Mindezekkel szoros összefüggésben kap központi helyet az oktatási rendszerbe történő integráció kérdésköre is. Mivel írásomban az integráció fogalma többször említést nyer, néhány sorban érdemes erre kitérni. Az integráció fogalmának meghatározása nem egységes; a definíciók az asszimilatív politikák és a multikulturalizmus pluralista ideológiája között helyezhetőek el. Az integráció elméleti megközelítéseinek (például Gordon, Eisenstadt, Esser, Heckmann stb.) közös jellemzője, hogy az integrációnak különböző fázisairól beszélnek, illetve a tár­sadalmi integráció részterületeit ismertetik (Han, 2005). Az integrációs politika kialakítá­sánál is az integráció céljának és az integráció részterületeinek meghatározása kulcsfontos­ságú, hiszen minden további intézkedést, illetve azok eredményességét ez határozza meg (Berliner..., 2007). A célok és részterületek meghatározásához szükség van azonban egy jól körülhatárolt fogalmak mentén történő adatgyűjtésre, hiszen így nyerhetők a bevándor­ló közösség összetételére és jellemzőire vonatkozó pontos ismeretek. Bár az európai országok törekednek az integrációs folyamatok összehasonlítására, egy­bevetésére, illetve egységesítésére, az egyes országok igen sajátos migrációs folyamatai és az eltérő politikai megközelítések miatt ez csak korlátozottan valósulhat meg. (Míg például Magyarországon a magyar ajkú és magyar nemzetiségű, de külföldi állampolgárságú bevándorlók magas aránya miatt a nyelvtanulás nem feltétlenül élvez prioritást, addig Svédország vagy Németország esetében az integráció e részterületei a legfontosabbak.) Az országok különböző migrációs jellemzőinek következtében egységes fogalmi rend­szer és adatgyűjtés sem alakult ki Európában a migránsokra vonatkozóan. Az adatgyűjtés egyelőre nemzeti szinten valósul meg. A bevándorló közösségről szerzett információk részét képezik az iskoláskorú gyerme­kekről szóló információk, amelyek leginkább a közoktatási adatgyűjtés részét képezik. A nagy bevándorló közösségekkel rendelkező országok különbözőképpen oldják meg a közoktatási adatgyűjtés kérdését. Svédország arra törekszik, hogy a különböző hivatalok által gyűjtött adatok egy helyen fussanak össze, amely az érintett személy által is hozzáférhető. Egyetlen személyi szám tölti be az adószám, a társadalombiztosítási szám, a diákigazolvány-szám stb. szerepét. A svéd közoktatás Magyarországhoz hasonlóan éves statisztikai adatgyűjtést végez, amelynek fontos részét képezi a belépő tanuló anyanyelvi szintfelmérése, illetve egy nem

Next