Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)
2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere
Szemle játszik szerepet. Mindez jelentőséggel bír, hiszen a bevándorlók társadalmi csoportjának jelölésére kialakított gyűjtőfogalmak és az ezekhez kapcsolódó felmérési és statisztikai eljárások egy tágabb intézkedési program - az úgynevezett integrációs politika - szerves részét is képezik. Mivel Magyarországon az integrációs politika kialakítása jelenleg zajlik, a tárgyalt témakör aktualitásnak örvend. Exkurs: az integrációs politika Magyarországon a bevándorlók a lakosságnak csupán egy-két százalékát jelentik. E közösség 80-90 százalékát magyar nemzetiségű, a szomszédos államokból érkező emberek alkotják. A menekültek száma sem jelentős, az elmúlt években nem mutatott növekedést. Az illegális bevándorlók az országra mint tranzit-országra tekintenek, így az ő tartózkodásuk is csupán átmeneti (Tóth, 2007). Abból következően, hogy a bevándorlók száma elenyésző a nyugat-európai országokhoz képest, és Magyarország eddig a migrációs folyamatok szempontjából peremhelyzetben volt, nincs az országnak kidolgozott integrációs politikája. Magyarország jelenleg keresi a választ arra, hogy milyen irányt kellene követnie az optimális magyar integrációs politikának, milyen hatása van a bevándorlásnak a munkaerőpiacra, mit kellene tenni, hogy a bevándorlók a lehető legjobban integrálódjanak, hogyan tudna hazánk leginkább előnyére fordítani egy esetleges közös EU-bevándorláspolitikát, és hogyan lehetne növelni a bevándorlókkal szembeni toleranciát. Mindezekkel szoros összefüggésben kap központi helyet az oktatási rendszerbe történő integráció kérdésköre is. Mivel írásomban az integráció fogalma többször említést nyer, néhány sorban érdemes erre kitérni. Az integráció fogalmának meghatározása nem egységes; a definíciók az asszimilatív politikák és a multikulturalizmus pluralista ideológiája között helyezhetőek el. Az integráció elméleti megközelítéseinek (például Gordon, Eisenstadt, Esser, Heckmann stb.) közös jellemzője, hogy az integrációnak különböző fázisairól beszélnek, illetve a társadalmi integráció részterületeit ismertetik (Han, 2005). Az integrációs politika kialakításánál is az integráció céljának és az integráció részterületeinek meghatározása kulcsfontosságú, hiszen minden további intézkedést, illetve azok eredményességét ez határozza meg (Berliner..., 2007). A célok és részterületek meghatározásához szükség van azonban egy jól körülhatárolt fogalmak mentén történő adatgyűjtésre, hiszen így nyerhetők a bevándorló közösség összetételére és jellemzőire vonatkozó pontos ismeretek. Bár az európai országok törekednek az integrációs folyamatok összehasonlítására, egybevetésére, illetve egységesítésére, az egyes országok igen sajátos migrációs folyamatai és az eltérő politikai megközelítések miatt ez csak korlátozottan valósulhat meg. (Míg például Magyarországon a magyar ajkú és magyar nemzetiségű, de külföldi állampolgárságú bevándorlók magas aránya miatt a nyelvtanulás nem feltétlenül élvez prioritást, addig Svédország vagy Németország esetében az integráció e részterületei a legfontosabbak.) Az országok különböző migrációs jellemzőinek következtében egységes fogalmi rendszer és adatgyűjtés sem alakult ki Európában a migránsokra vonatkozóan. Az adatgyűjtés egyelőre nemzeti szinten valósul meg. A bevándorló közösségről szerzett információk részét képezik az iskoláskorú gyermekekről szóló információk, amelyek leginkább a közoktatási adatgyűjtés részét képezik. A nagy bevándorló közösségekkel rendelkező országok különbözőképpen oldják meg a közoktatási adatgyűjtés kérdését. Svédország arra törekszik, hogy a különböző hivatalok által gyűjtött adatok egy helyen fussanak össze, amely az érintett személy által is hozzáférhető. Egyetlen személyi szám tölti be az adószám, a társadalombiztosítási szám, a diákigazolvány-szám stb. szerepét. A svéd közoktatás Magyarországhoz hasonlóan éves statisztikai adatgyűjtést végez, amelynek fontos részét képezi a belépő tanuló anyanyelvi szintfelmérése, illetve egy nem