Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)
2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere
státuszváltozás. A „tanuló anyanyelve, illetve a tanuló által beszélt első nyelv(ek)” kategóriája igen nagy jelentőséggel bír a nyelvi fejlesztés és az egészséges nyelvi identitás kialakításának szempontjából. A családban beszélt nyelv bár a legtöbb esetben megegyezik a tanuló által beszélt első nyelvvel, előfordul, hogy a családi közlekedés nyelve egy harmadik nyelv. A szülőkkel történő kapcsolattartás nyelvét fontos már az iskolába lépésnél tisztázni, hiszen az iskolai előmenetel fontos eleme, hogy a szülő rendszeresen tájékozódjon a gyermek iskolai teljesítményéről. Az általam vizsgált iskolában ez a nyelv többségében az angol volt, előfordult azonban, hogy a tanári kar egyéb nyelvtudását (például orosz) is kamatoztatni tudta. Az iskolai adatgyűjtés egy további szintjén elengedhetetlen kategóriája kellene, hogy legyen „a magyar, mint második nyelv tudásszintje”. A magyar, mint második nyelv elsajátítására vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve ez idáig nem került kidolgozásra magyar, mint második nyelv szintfelmérő teszt sem. A fentebbi kategóriák mentén történő adatgyűjtés azért is látszik indokoltnak, mert például az általam készített esettanulmányban bemutatott iskolában tapasztalható sokszínűséget ezek alapján lehet csak rögzíteni. A vizsgált iskolába - az adatgyűjtési időszakban (3) az alábbi jellemzőkkel leírható tanulók jártak: - magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű gyermek, - vegyes házasságból származó gyermek, ahol az egyik fél magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű, valamint a családi nyelv is magyar, - vegyes házasságból származó gyermek, ahol az egyik fél magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű, de a családi nyelv egy harmadik nyelv, - magyar nemzetiségű, de magyarul nem beszélő, külföldről visszatelepült szülő gyermeke, - bevándorló szülők többnyelvű gyermeke, - roma, külföldről visszatelepült többnyelvű család gyermeke, - bevándorló szülők gyermeke, aki Magyarországon született és járt óvodába, - szülő nélküli és szülővel együtt élő menekült gyermek (7. melléklet). A pedagógusok részletesebb adatgyűjtésre vonatkozóan felmerülő igénye egyébként egybeesik azzal a ténnyel is, hogy a vizsgált iskola adatgyűjtési táblázata nem is tartalmaz minden olyan gyermeket, aki azonban pedagógiai szempontból a migráns tanulók közé tartozna. Azok a tanulók, akik kimaradtak a táblázatból, sok esetben nem is úgy élnek a tantestület tudatában, mint migráns hátterű tanulók. Ennek oka, hogy bár a gyermekeknek nem anyanyelve a magyar, mégis nagyon magas szinten beszélik azt. Mindez azonban nem zárja ki azt a tényt, hogy e tanulók esetében is szükség lehet az interkulturális pedagógia eljárásainak alkalmazására. Egy másik érdekes jelenség, ha például egy gyerek magyar állampolgár, mégis vietnámiként jelenik meg a nyilvántartásban. A tanuló ugyanis Magyarországon született és szülei magyar állampolgárok, a magyar nyelv hiányos ismerete azonban „külföldivé” teszi őt. Ez is egy példa arra, miért nem lehet egyedüli releváns kategória az állampolgárság az oktatáspolitika szempontjából. Az oktatásirányítás és az oktatáspolitika szintjén Magyarország esetében a migráns tanulóra vonatkozó lényeges adatok, az iskolai adatgyűjtés szintjét kiegészítendő, a következők lehetnének: - az állampolgárság, - a huzamosabb tartózkodás kezdete, - a születési ország, - az anyanyelv, - a családban legfőképpen használt nyelv, - a szülőkkel történő kapcsolattartás nyelve, - a szülők születésének helye, 104