Jászsági Évkönyv, 2010
Örökségünk - Kalmár István: Kozlay Jenő, Kossuth főhadnagya, az USA tábornoka
Örökségünk Érettségi után a jómódú család joghallgatóként taníttatta tovább a pesti egyetemen. Bekapcsolódott a reformkori mozgalmakba (1840-es évek vége). Már az első napokban részt vett az 1848. március 15-én kezdődött forradalmi eseményekben. A „kemény maghoz” tartozott. A jurátusok (joghallgatók) csapatával részt vett Táncsics kiszabadításában, a Pilvax-i stb. eseményekben. A lelkes fiatal jogász a haza hívó szavára önként jelentkezett a forradalmi hadseregbe. Először Asbóth Lajos őrnagy, debreceni térparancsnok írnoka lett. 1849. február 1.én Mészáros Lázár (a Honvédelmi Bizottmány tagja) hadnagyi rendfokozatot adott neki és kinevezte a tartaléksereg segédparancsnokának. A talpig becsületes és karizmatikus jellemű forradalmár hamarosan a híres Asbóth-hadosztály, majd a 11. hadtest hadipénztári tisztje lett. Részt vett az 1949-es tavaszi hadjáratban, annak több ütközetében is. Június végén azonban hadtestével együtt a bevehetetlen Komárom várába vezényelték. Július 28-án Klapka György tábornok a vár fővezére főhadnaggyá léptette elő. A magyar szabadságharc gyakorlatilag már augusztusban teljesen elbukott. Komárom vára azonban bevehetetlen volt az akkori fegyverekkel az osztrákok számára. Klapka György több tízezer honvéddel, huszárral védte azt. A vár fokán lévő női szobor fügét mutat a császári seregnek, a honvédek nevetgélve sétálgattak a falakon, még bálokat is rendeztek. Kozlay Jenő főhadnagy a legkényesebb feladatot kapta: az ostromzár alatt lévő várban (szeptember 22-től) élelmező tisztje lett a 25. honvédzászlóaljnak. A több ezer bezárt honvéd élelmezése nehezebb feladatnak bizonyult, mint egy szuronyroham levezénylése. Komárom vára az utolsó erődje volt a szabadságharcnak. Október 6-án már az aradi vértanúkat is kivégezték, Kossuth Lajos emigrált stb. Az osztrákok megadásra szólították fel a várat. Végül Klapka ezt megtette, de katonáinak „szabad elvonulást” alkudott ki a fegyverletételi szerződésben. Kozlay Jenő főhadnagy neve is szerepel a „menleveles” tisztek listáján, mint több ezer honvédtársáé. Nem volt hajlandó hűséget esküdni Ferenc József császárnak, ezért soha nem térhetett vissza Magyarországra. Franciaországban, Angliában, majd 1850 februárjában már Amerikában, New Yorkban találjuk. Tudta, hogy soha nem térhet vissza hazájába, ezért megtanult angolul, nevét pedig Eugene (Jenő) Artur Kozlayra módosította.