Jászsági Évkönyv, 2022
László Kinga: Három hónapig úgy éltem, mint eg}' király - Beszélgetés Jámbor János villanyszerelővel
Világot látó és alakító jászságiak 177 László Kinga HÁROM HÓNAPIG ÚGY ÉLTEM, MINT EGY KIRÁLY Beszélgetés Jámbor János villanyszerelővel Bár Ön nem a Jászságban született, mégis szoros szálak fűzik kicsi falunkhoz, Jászfelsőszentgyörgyhöz. Mesélne erről, hogyan is került kapcsolatba a Jászsággal? - A húgommal Budán születtünk, ott is laktunk egészen 1974-ig, majd ekkor házasságot kötött, és férjével lekötözött ide. Nagyon sokszor látogattam meg őket, sok időt töltöttem itt, szerettem a faluba járni, mindig volt egy különleges hangulata a nagyvároshoz képest. Akkor még nem tudtam elképzelni, hogy itt lakjak, de voltak olyan dolgok, amik nekem tetszettek. Például ilyen volt, amikor a faluban hajtották az utcákon az állatokat. Mindig csodálkozva néztem, hogy mennyivel másabb életet élnek az itteni emberek. - Több végzettséget is szerzett élete során, és több munkahelyen is dolgozott Magyarországon. Meg volt elégedve ezekkel a lehetőségekkel, vagy mindig is többre vágyott? - Először villanyszerelő szakmát tanultam Újpesten, a Kilián György Iskolában, az érettségit esti tagozaton végeztem Csepelen. Azután megszereztem az autóvillamossági szerelő szakmai képesítést is. Adódott ugyanis egy olyan esély számomra, hogy ha autóműhelyben fogok dolgozni, akkor megkapom ezt a végzettséget. Éltem a lehetőséggel, szerettem kipróbálni magam többféle területen. Dolgoztam villanyszerelőként is cégeknél, ez a szakma édesapám vonala volt, ő a kézi szerszámgyárban dolgozott. A két nagybátyám nagyon híres szerszámkészítő volt, díjakat Sidney, ahol mindig boldognak éreztem magam.