Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2022 / 2. szám
ESSZE Bartha Réka SZÁSZ EXODUS-ÉRTELMEZÉSEK A HAZAI MAGYAR ÉS ROMÁN SZÍNHÁZBAN Összehasonlító elemzés a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház Eltűntek / Disparitii című előadásairól : a két alkotócsoport eltökélt szándéka lett volna, hogy egymástól szinte mindenben gyökeresen eltérő színpadi értelmezését „szüli meg” ugyanannak a drámai szövegnek, még akkor sem sikeredett volna ilyen tökéletesre a kísérlet, mint ahogy azt a marosvásárhelyi Yorick Stúdió, illetve a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház mintázza Elise Wilk Eltűntek/Disparitii című drámájának előadásával. Azonban elsőként arról kell itt említést tennem, hogy mindazt, amit a hazai oktatás és a társadalom nagyobb szeletére kiterjeszthető történelmi traumafeldolgozás elmulaszt, azt itt egy dráma vállalja magára, ráadásul úgy, hogy nem is az imént említett szándék az elsődleges cél, hanem az, hogy művészeti szempontból hiteles ábrázolását nyújtsa hazai egyéni sorstragédiáknak, amelyekből a végére kirajzolódik a közösségi is. Ilyen szempontból is megállapítható, hogy Elise Wilk rendkívül sokféleképpen értelmezhető színpadi nyersanyagot szolgáltat - román eredetiben és magyar fordításban -, amelyből hiányzik a kifejezett „közösségsiratás”, emiatt pedig a nagyon különböző nyelvű, kultúrájú és színházi hagyománnyal rendelkező társulatok is sajátjuknak érezhetik ezt a szöveget, amelyben egyidejűleg van jelen a líraiság és a komikum. Az „itthon” és „otthon” tragédiái (a dráma jellegzetességei) Az Eltűntek című dráma eredeti szövegét románul, Disparitii címmel írta a brassói, szász származású drámaíró, Elise Wilk, aki közössége, hazai történelemkönyvekből nem igazán ismeretes történetét dolgozta fel, annak is három, különböző történelmi időszakát: 1989-1990 telének, 1944-1945 telének, illetve 2006-2007 telének eseményeire reflektálva. Ez egyben az a sorrend is, amelyben a dráma idősíkjai váltakoznak, három fontos időszak, hiszen az erdélyi németség történetében ekkor lényegi változások következtek be. Az első dátum a hazai forradalmat jelöli, ami itt azt jelentette már, hogy lehetőségük volt a szászoknak szabadon kitelepedni Németországba (már nem akadályozta őket a kommunista rezsim az útlevélmegszerzésben, mint ahogyan azt a megelőző időszakban tette), ekkor már nem eladták őket az anyaországnak, hanem önként választhatták - és választották is sokan - az emigrációt. 67