Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 3. szám

KRITIKA azonban szükség volt a közönségtalálkozóra, ahol személyes kapcsolat alakult ki a táncosok és nézők között. A szakmai kérdések csak részlegesen maradtak meg, de ez egy jobb irány volt az elsőhöz képest, így az előadásról való gondolkodáshoz kevésbé adtak hozzá ezek a találkozók, kivéve egy esetet, amikor nagyon is vicces, hogy mennyire nagy fordulatot jelentett a The Others előadás esetében egyetlen mondat, amelyet az alkotók megosztottak velünk. A belga társulat előadása erősen narratív jellegű. Négy fiatalról szól, akik egy olyan disz­­tópikus világban élnek, ahol mindent elborít a műanyag, az elnyomó hatalmi rendszer szigorú szabályok közé helyezi az élőket, és megbüntet mindenkit, aki tudomást szerez az életről, amely ezen a világon kívül létezik. A Frenák-előadás után került szóba, hogy - tévesen - mennyire gör­csösen ragaszkodunk a művészetek racionális értelmezéséhez. A The Others esetében tetten érhető volt, hogy táncelőadás esetében milyen visszásan és idegesítően tud hatni, ha a mozdulat a történetet magyarázza. A produkció minden eszközével (zene, tánc, mozgás) egyértelműen, nyomatékosítva fejezte ki mondandóját, így triplán értettem a történetet, ugyanis a hangfalakból szóló narrációt magyarázta a mozgás, sőt még a zene is aláhúzta a hangulatot. Az előadás nem hagyott maga után kérdéseket, egyértelműen elmondta, hogy lám-lám, ide vezet a környezet­­szennyezés, a fogyasztói társadalom, a műanyag felhalmozása stb., de ezzel kapcsolatban nem tudott semmi újat mutatni, csak a végtelenségig ismételt tényeket, és a végén azt, hogy lám-lám, az ember mégsem tud így boldogan élni, hiszen a szereplők is mind a másik világba vágytak vissza, ahol minden természetes, virágzanak a fák, és csicseregnek a madarak. Nem a téma fontosságát bagatellizálom, nem kérdőjelezem meg annak az érvényességét, hogy erről beszélni kell, a hogyannal van problémám. És itt jön a csavar: a közönségtalálkozón az alkotók meg­osztották velünk azt, hogy egy gyerekelőadásról van szó, amelyet hat év fölöttieknek ajánlanak. A fesztivál közönségének átlagéletkora ezen jóval túllépett. A jelen lévő 3-4 gyereket gyanúm Tofu R Potter. Fotó: Barabás Zsolt

Next