Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 1. szám

INTERJÚ Nehezen elképzelhető, hogy sikeresen színre tudod állítani A hegyek óriásait vagy a Hat szereplő szerzői kérést mindenféle életta­pasztalat nélkül. Ugyanúgy, ahogy nehéz hu­szonöt évesen megrendezni a Hamletet. Ha semmi nem történt veled életed folyamán, ha nem voltál nagyon szerelmes, amely mély nyo­mokat hagyott benned, ha nem tapasztaltad meg az árulást, ha nem kísértél soha senkit az utolsó útjára - ezeknek egy része természete­sen nemkívánatos esemény, de életünk részei -, akkor nem rendelkezel olyan tapasztalatokkal, amelyek bizonyos témák hiteles megjeleníté­séhez szükségesek. A Silviu Purcaretéhez való közeledés vissza­fogottan, kis lépésekben történt, de egészen biztos, hogy a megfelelő pillanatban találkoz­tunk. Fontos, hogy az ilyesmi ne történjen se korán, se túl későn. Sok prózai színházi vagy opera-előadáson dolgoztatok együtt. Milyen elveket követsz, amikor vele dolgozol? Ismerve őt, megpróbálom minél jobban magamévá tenni a szöveget. A másik szabály, amelyet állandóan szem előtt tartok, a rugal­masság. Hiszen az összes javaslatomnak az ő gondolkodásmódját kell követnie, az ő szín­padi igényeit kell kielégítenie. Silviu Purcarete elképzelései mindig a szövegből eredeztethe­­tőek. Még ha az ő rendezései kiemelten sze­mélyes hangvételűek is, és egyedi művészi nyelven szólalnak meg, megoldásai mindig a szövegből erednek, sohasem azon kívülről. Silviu Purcarete rendezéseiben gyakran megjelenik a humor és a játékos viselkedés. Ezekkel akkor is találkozni, ha tragédiát ren- Vindis Andrea, Albert Csilla, Kató Emőke, Bogdán Zsolt, Dimény Áron. Viktor, avagy a gyermekuralom, Kolozsvári Állami Magyar Színház. Rendezte: Silviu Purcarete, díszlet- és jelmeztervező: Dragos Buhagiar. Bemutató: 2013. Fotó: Biró István. i rJmV­í­v.­­r <ww­k. /K­M

Next