Jávorszky Béla Szilárd: A magyar folk története (Budapest, 2013)
Előadói bumm
ELŐADÓI BUMM közül talán a Fonó zenekar a legfontosabb. Nemcsak azért, mert több generációt és régiót egyesítő felállásában - Navratil Andrea (1978-, ének), Agócs Gergely (1969-, ének, fúvós hangszerek), Gombai Tamás (1970-, hegedű), Pál István „Szalonna" (1980-, hegedű), D. Tóth Sándor (1963-, brácsa, ütőgardon, dob), Tárkány-Kovács Bálint (1980-, cimbalom). Kürtösi Zsolt (1955-, bőgő, harmonika) - elsősorban a magyarság és a Kárpátmedence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyományát ápolja, hanem mert muzsikusai gyűjtéssel szintén foglalkoznak. Oktatási feladatokat is vállalnak, elsősorban népzenei táborokban, mesterkurzusok vezetésének keretében, illetve gyerekeknek szóló hangszerismertető koncertek formájában. Emellett a zenekar tagjai más jellegű produkciókban (klasszikus vonószene, opera, modern jazz, világzene, autentikus klezmer) is részt vesznek. A magyar táncházi zenekarok között 1988-ban kétségkívül új színt hozott a Tatros. Alapítói: Kerényi Róbert ,,Szigony" (1963. furulya), Sitkéry Zoltán (furulya), Horváth Gyula (gárdony, koboz) és Sándor Ildikó (ének) voltak az elsők, akik a Marczibányi téri Művelődési Központban nem több tájegység anyagát játszották és tanították, hanem csakis gyimesit és moldvait. A zenekar a kilencvenes években rendszeresen szervezett önerőből táborokat Szarvason, Novákpusztán, Szeghalmon és Mórágyon. .Ahol a résztvevők első kézből, meghívott gyimesi és moldvai előadóktól láthatták-hallhatták-tanulhatták a zenéket, énekeket, táncokat. 1997-ben Kerényi Róbert kivált, megalapította a Szigonyt, emellett tíz évig muzsikált Zerkula János gyimesközéploki prímással, s máig az egyik leghitelesebb képviselője a gyimesi-moldvai csángó-magyar muzsikának. A Tatrost azóta volt muzsikustársa, Ladányi Ferenc (1967, furulya, kaval, tilinkó) viszi tovább, aki a gajcsányi, magyarfalusi, egyházaskozári csángó muzsika elsőszámú ,,restaurátora". A Tatros nyomvonalát követte az 1993-ban alakult, Draskóczy Lídia (1973, hegedű) vezette Zurgó együttes is, amelynek elsődleges célja szintén a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése. 1992 óta számos gyűjtést végeztek Moldvában és itthon, a Moldvából ide látogatók között. A csángók muzsi- A néprajzkutatók élő kincsestára. Pál István dudás és Fábián Éva Ilalmos Béla 4 A Fonó zenekar a Fonó Budai Zeneház tiszteletére vette fel annak nevét. 193