Jel-Kép, 1982 (2. szám)
MŰHELYEK, MÓDSZEREK - Kepes András: Vár a keddre? - A Stúdió '80-81 bukásának és sikerének kérdőjelei
A második adás Míg a Valló Péter,Bányai Gábor páros a szüntelenül pergő, hangulatokat felidéző formán kísérletezett, addig a Jancsó Miklós rendezte, Rózsa T. Endre szerkesztette második adás éppen ellentétes oldalról bombázta a hagyományos magazinformát. Elképzelésük szerint csak olyan kulturális magazint érdemes készíteni, amely — sajtópéldát véve alapul — a Valóság folyóirathoz inkább hasonlít, mint a Pesti Műsorhoz. A magazinműsorok történetében egyedülállóan fontos szerepet kapott a stúdió. A látvány színházi előadások látványával vetekedett. A műsor arra tett kísérletet, hogy azonos virtuális időbe sűrítse az előzetes felvételeket és a stúdióriportokat. Idézzük fel ezt a műsortükröt is: 1. Bojár Sándor történelmi tárgyú riportfotókról beszél. 2. Interjú Marie Jose Nattal. 3. Interjú Mészáros Mihály szobrásszal a mobilról. 4. A Tendenciák 3. c. kiállítás kapcsán — beszélgetés Haraszti Istvánnal a mobilszobrászatról. 5. Kössl Ervin szövőgyári munkás a modern művészet befogadásáról. 6. Videobemutató a Magyar Nemzeti Galériában. Wolf Herzogenrath művészettörténésszel Hernádi Gyula és Mauer Dóra beszélget a videoművészet és a televízió különbségéről. Részletek Nam June Paik és Joseph Beuys alkotásaiból. 7. Kemény György és Hernádi Gyula a látványtervezésről. 8. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak „WestSide Story"-bemutatója. 9. Kassák: Egy ember élete a Thália Színházban. Kazimír Károly, Ungvári Tamás és Hernádi Gyula a színházi vállalkozásokról. 10. Mozart-lemezek Kocsis Zoltán és Ránki Dezső előadásában. Ungvári Tamás és Hernádi Gyula beszélget Juhász Előddel a modern zenéről. 11. Szörényi Levente és Bródy János szólólemeze. Beszélgetés a szerzőkkel az indulásról és a beérkezésről. 12. Áru-e a kultúra? Beszélgetés a kulturális vállalkozásokról. — Fazekas Lajos: Haladék c. filmje. Interjú a rendezővel. — Gémes György, a Corvin mozi igazgagatója. — Marx József, az Objektív Filmstúdió vezetője. — Csikós Nagy Béla államtitkár. — Gyurkó László és Hernádi Gyula vitája. 13. Tudósítás a Helsinki Magyar Intézet megnyitásáról. A műsor készítőit valamelyest zavarta a heti műsorkínálat, de végül is sikerült az eseményeket a lehetőségekhez képest az elképzeléshez alakítani. Mi volt ez az elképzelés ? A műsor két pillérre épült. Az egyik: a modern művészetek iránti tolerancia, a másik: a gazdasági vállalkozások lehetősége a kulturális életben. Ami a toleranciát illeti, a műsor fogadtatása reprezentálta, hogy a téma élő. Más kérdés, hogy ez a blokk sem volt alkalmas arra, hogy elaltassa a közönség ellenszenvét, legfeljebb meghökkentette vagy felháborította a nézőket. A műsor kétségtelen érdeme, hogy első ízben mutatta be a Magyar Televízióban a modern képzőművészet három fontos ágát: a mobilszobrászatot, a látványtervezést és a videót. Mindezt azonban oly módon, hogy látottak a hozzá nem értők számára a polgárpukkasztó bohóckodásnak, az érdeklődők számára felszínes közhelynek tűntek. Wolf Herzogenrath a neves videoteoretikus, valamint Paik és Beuys a művészeti ág legjelentősebb alakjai a hozzájuk méltatlanul rövid műsoridőben nem is nyújthattak ennél többet. De Kemény György és Haraszti István munkássága is megérdemelt volna alaposabb elemzést. Nem mintha abban bízhatnánk, hogy egy műsor — vagy akár tíz is — áthidalhatná azt a történelmi szakadékot, ami a hazai közönséget a modern művészettől elválasztja, de talán az érdeklődőknek nyújthatott volna hasznos ismereteket. Az elemző körüljárást a műsorkészítők csak a kulturális vállalkozásokról szóló blokkban követték. Ez a maga nemében sikerültebb volt, bár ha a műsor készítői önállóan dolgozták volna fel a témát, és még ennyire sem ragaszkodtak volna a heti aktualitásokhoz, eredményesebb munkát végezhettek volna. Mindenesetre olyan alapkérdést feszegettek, melyen a sajtó még hónapok múltán is vitatkozott.