Jel-Kép, 1983 (3. szám)
MÉG EGYSZER - A történelem hasznáról. Tudósklub. Műsorvezető: Papp Zsolt
A történelem hasznáról Tudósklub '83 (MTV 2, április 20., 2001). Rendező: Szakály István, gyártásvezető: Szilágyi György, szerkesztő: Vikol Katalin, műsorvezető: Papp Zsolt, munkatársa: Dérer Miklós. A beszélgetés résztvevői: Cseres Tibor, Glatz Ferenc, Kádár Béla, Kosáry Domokos, Ormos Mária, Papp Zsolt. Hazánkban az elmúlt esztendőkben visszaemlékezések, publicisztikák, esszék, tudományos feldolgozások, regények, színdarabok, filmek példátlan bősége foglalkozott a magyar történelemmel, egyes korszakaival. Az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év nyarán Egerben több napos konferenciát rendezett, amelyen társadalmunk történelmi tudatával foglalkoztak a szakemberek. A figyelem, az érdeklődés rendkívüli. A történelem bizonyos értelemben közüggyé lett. Véleményük szerint mi ennek az oka ? Kádár Béla (közgazdász, MTA, Világgazdasági Kutatóintézet): Ez a megnövekedett történelem-érzékenység nemcsak hazai, hanem világjelenség. Többek között nagyon szoros összefüggésben áll bizonyos világgazdasági folyamatokkal. Érdemes arra figyelni, hogy a második világháború utáni gyorsított gazdasági növekedés és iparosítás szorosan összefüggött a fogyasztói értékrend elterjedésével, a fogyasztás társadalmi értékként való elfogadtatásával, s a fogyasztói értékrend minden régióban tapasztalható kiterjedése nagymértékben kiszorított, sőt elpusztított más, a szociológusok által hagyományosnak vagy nem korszerűnek minősített értékeket. Erősen aláásta számos országban a történelemtudatot, ún. fogyatékos történelmi emlékezőképességű generációk felnövekedéséhez vezetett. Az utóbbi évtizedben azonban a világgazdaságban változnak a hosszú távú fejlődés feltételei, gyengül a fogyasztói értékrend gazdasági alapja, lassul a gazdasági növekedés, korlátozódik a fogyasztásbővítés lehetősége. Ilyen körülmények között a fogyasztói értékrend már nem töltheti be a régi értékfunkciót és társadalmi-politikai stabilizáló szerepét. Értékrendi vákuum keletkezik, amikor a lakosság egyre nagyobb része keres új tudati kapaszkodókat, gyökereket, identitásokat. Ide tartozik, azt hiszem, a megnövekedett történelem-érzékenység. Ennek azonban nemcsak szakaszváltási, hanem a műszaki tudományos fejlődéssel összefüggő vetülete is van. A műszaki tudományos fejlődés második világháború utáni felgyorsulása olyan ütemben változtatta meg világméretekben az ember anyagi, tárgyi környezetét, lazította föl a magatartási normákat, hogy a lakosság a gyorsuló változásokat egyszerűen nem tudta pszichikailag nyomon követni, és egyre inkább visszafordult a hagyományos értékek, sőt bizonyos hagyományos életformák felé. Így van ez nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett tőkés országok-ban is, amit számos mítosz, kultusz, fundamentalista jelenség feltámadása is szemléltet. A harmadik jelenség a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a nemzetgazdaságok teljesítményeinek egybevetése oldaláról jelentkezik. Ha egyszer lelassul a világgazdasági növekedés, óhatatlanul kiéleződik az egyes nemzetgazdaságok, vállalatok