Jel-Kép, 1983 (3. szám)

MÉG EGYSZER - A történelem hasznáról. Tudósklub. Műsorvezető: Papp Zsolt

A történelem hasznáról Tud­ósklub '83 (MTV 2, április 20., 20­01). Rendező: Szakály István, gyártásvezető: Szilágyi György, szerkesztő: Vikol Katalin, műsorvezető: Papp Zsolt, munkatársa: Dérer Miklós. A beszélgetés résztvevői: Cseres Tibor, Glatz Ferenc, Kádár Béla, Kosáry Domokos, Ormos Mária, Papp Zsolt. Hazánkban az elmúlt esztendőkben visszaemlékezések, pub­licisztikák, esszék, tudományos feldol­gozások, regények, színdarabok, fil­mek példátlan bősége foglalkozott a magyar történelemmel, egyes korsza­kaival. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga a múlt év nyarán Egerben több na­pos konferenciát rendezett, amelyen társadalmunk történelmi tudatával fog­lalkoztak a szakemberek. A figyelem, az érdeklődés rendkívüli. A történelem bizonyos értelemben közüggyé lett. Véleményük szerint mi ennek az oka ? Kádár Béla (közgazdász, MTA, Vi­lággazdasági Kutatóintézet): Ez a meg­növekedett történelem-érzékenység nemcsak hazai, hanem világjelenség. Többek között nagyon szoros össze­függésben áll bizonyos világgazdasági folyamatokkal. Érdemes arra figyelni, hogy a második világháború utáni gyor­sított gazdasági növekedés és iparosítás szorosan összefüggött a fogyasztói ér­tékrend elterjedésével, a fogyasztás társadalmi értékként való elfogadtatá­sával, s a fogyasztói értékrend minden régióban tapasztalható kiterjedése nagymértékben kiszorított, sőt elpusz­tított más, a szociológusok által hagyo­mányosnak vagy nem korszerűnek minősített értékeket. Erősen aláásta számos országban a történelemtudatot, ún. fogyatékos történelmi emlékező­képességű generációk felnövekedéséhez vezetett. Az utóbbi évtizedben azonban a világgazdaságban változnak a hosszú távú fejlődés feltételei, gyengül a fo­gyasztói értékrend gazdasági alapja, lassul a gazdasági növekedés, korlátozó­dik a fogyasztásbővítés lehetősége. Ilyen körülmények között a fogyasztói értékrend már nem töltheti be a régi értékfunkciót és társadalmi-politikai stabilizáló szerepét. Értékrendi vá­kuum keletkezik, amikor a lakosság egyre nagyobb része keres új tudati ka­paszkodókat, gyökereket, identitáso­kat. Ide tartozik, azt hiszem, a megnö­vekedett történelem-érzékenység. En­nek azonban nemcsak szakaszváltási, hanem a műszaki tudományos fejlődés­sel összefüggő vetülete is van. A mű­szaki tudományos fejlődés második világháború utáni felgyorsulása olyan ütemben változtatta meg világmére­tekben az ember anyagi, tárgyi környe­zetét, lazította föl a magatartási nor­mákat, hogy a lakosság a gyorsuló vál­tozásokat egyszerűen nem tudta pszi­chikailag nyomon követni, és egyre inkább visszafordult a hagyományos értékek, sőt bizonyos hagyományos életformák felé. Így van ez nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett tőkés országok-­­­ban is, amit számos mítosz, kultusz, fundamentalista jelenség feltámadása is szemléltet. A harmadik jelenség a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a nemzetgazdaságok teljesítményei­nek egybevetése oldaláról jelentkezik. Ha egyszer lelassul a világgazdasági növekedés, óhatatlanul kiéleződik az egyes nemzetgazdaságok, vállalatok

Next