Jel-Kép, 1989 (4. szám)

FÓRUM - Varga Csaba: Gondolatok a féléves Napzártáról

86 GONDOLATOK A FÉLÉVES NAPZÁRTÁRÓL 86 Talán valóban érdemes néhány mondat erejéig kitérni a Napzárták kezdési időpont­jára, melyre igen sokan panaszkodtak, s kér­ték, hogy az esti Napzártát másnap, a kora délutáni órákban ismételjék meg. Nagy biz­tonsággal állítható, hogy az ismétlések nem váltanák be a reményeket. Az MKI adatai szerint a kora délutáni műsoridő sem tarto­zik a legnézetteb műsorsávba, akárcsak a késő esti. Az sem bizonyítható egyértelmű­en, hogy akik éjszaka nem látták az adást, azok a kora délutáni időpontban tömegesen szabaddá tudják tenni magukat. Továb kor­látozza az ismétlés lehetőségét, hogy a Nap­zárta műsora gyakran kötődik az aznap este bemutatott filmhez, vagy az országban lezaj­ló valamilyen aktuális eseményhez. A Napzárta szándékosan került jelenlegi helyére, és nem időközben, témái miatt ke­rült egy nézett műsorsávból egy periférikus­ba. Ez a hely már akkor ki volt jelölve szá­mára, amikor a Tv 2 a gyakorlatban még nem is létezett. Mindezek alátámasztására néhány sort idézek Horváth Jánostól: „... Kezdettől fogva rögeszmém volt a késő esti élő vitaműsor megalkotása, melyhez címet is kiötlöttem: Napzárta." (Magyar Sajtó, 1989/7.) A Napzártát nem söpörték el az első nagy viharok, meg tudta őrizni függetlenségét, sokoldalú és nyitott maradt, ugyanakkor megmutatkoztak gyengeségei is. Ezek, véle­ményem szerint két forrásból táplálkoznak. Az egyik a rosszul megválasztott téma. A nézőben ilyenkor olyan benyomás alakul ki, mintha csak azért lenne aznap Napzárta, hogy ne szakadjon meg a műsor folytonos­sága. Szerencsére ez nem gyakori, bár az erre utaló nézői telefonok június hónapban meg­szaporodtak: „A Napzárta témái nem érde­kesek, a képernyősök nem felkészültek. Azt hiszem, úgy gondolják már, hogy készületle­nül is megy." (Részlet a nézői telefonokból.) A másik forrás, ha a műsorvezető nem készült fel a beszélgetésre. A néző akkor is gyanakodni kezd, ha mindig ugyanazt a mű­sorvezetőt látja viszont, bármilyen természe­tű is a Napzárta témája. A nézőknek sok esetben igazuk is van. Gyakran hangozta­tott tény, hogy a Napzárta az értelmiségiek műsora. Ha ez így van, akkor a beszélgetés­vezetőknek saját érdekükben is jól fel kell készülniük, másként könnyen elveszíthetik hitelességüket. Néhány ezzel kapcsolatos kritika: „... A Tv 2-n szórakoztató, tanulságos beszélgetések mellett olykor hozzá nem ér­tésre meg tudatlanságra valló műsorvezetői laza fecsegés is elhangzik. .." (Esti Hírlap, 1989. 23. sz.) „... A Napzárta riportere zavarban van, az illetőnél nagyobb zavarban..." (Élet és Irodalom, 1989. 10. sz.) „... Azok az eredeti egyéniségek, akik va­lamilyen sajátos tulajdonságuknál fogva »ki­lógnak a sorból« régen is a tévében, nemigen dolgoznak a Napzártának. Baló György he­lyett — teszem azt — Vicsek Ferenc vezeti az ellenzéki kerekasztalról folyó disputát (oly áludvarias erőszakossággal, hogy még az is ellenzéki lesz tőle, aki eladdig álmában is az MSZMP-ért sóhajtozott). Pálfy József vagy Polgár Dénes legalább alkalmankénti föltű­nése helyett mindig Ipper Pált kell elfogadni, a belpolitika és kultúra, valamint a tudo­mány riporteri fölkészülést és alázatot köve­telő mutatványait az aranyos felszínességről híres Déri János, valamint a szellemi elmé­lyülést pusztán nagyvonalúsággal helyettesí­tő Dömsödi Gábor hozza elibénk..." (Ma­gyar Nemzet, május 3.) S még egy idézet: „.. .Sem a híradót, sem A hét c. műsort, sem a Hírhátteret nem helyettesítheti azonban a mi viszonyaink kö­zött káprázatos lehetőségű egyes stúdiót bir­tokló (kisajátító?) műsorzáró csevegősdi. ... nemigen leszünk beszélgetései által oko­sabbak, tájékozottabbak, határozottabb íté­letekre készek. .." (Magyar Nemzet, május 3.) Azon túl, hogy már a párhuzamba állítás is sántikál, nem hiszem, hogy bárki is jogot formált volna arra, hogy kijelentse: a Nap­zárta a fenti műsorokat helyettesíteni tudná, vagy akarná. A kritikák többsége megpróbálja reálisan megítélni a Napzárta műsorait, s a bírálatok mellett a kiemelkedően sikeres műsorokra is reagálnak. „.. .a későn alvók (kár, hogy csak ők) kivételes szellemi és politikai élményt kap­tak ettől a műsortól, amelyet feltélenül érde­mes lenne nézettebb műsoridőben is megis­mételni. .." (Esti Hírlap, július 12.)

Next