Jelenkor, 1999. január-június (42. évfolyam, 1-6. szám)

1999-04-01 / 4. szám - Borbély István: "mondatokba kényszerített bánat" (Kaszás Máté: A Hradkov-hegyi kolostor kerengője)

434 BORBÉLY ISTVÁN „MONDATOKBA KÉNYSZERÍTETT BÁNAT" Kaszás Máté: A Hradkov-hegyi kolostor kerengője „Mintha nem is az eszemmel gondolkodnék már, hanem egy régi bánatommal. Mintha a szomo­rúságommal gondolkodhatnék, s csakis arra kell ügyelnem, hogy a mondataim, gondolataim bá­nattal teljesek legyenek, szinte mindegy is, mit mondok el általuk, velük. (...) Gondolom, mind­nyájan így teszünk félálmunkban: eleresztjük képzeletünket és lebegünk, ha aludni akarnánk már, ám beszűrődnek még zavaró hangok, zajok. Úgy lehet, ott az álom a kapaszkodó, itt ugyanarra szolgál a fáradtságra hangolt beszéd, mondatokba kényszerített bánat." Kaszás Máté eddig megjelent három könyvében (Lázregény, 1992, Korom és hó, 1995, A Hradkov-hegyi kolostor kerengője, 1997) egyaránt szomorúságra hangolt, bánattal teljes próza olvasható. Ez azon­ban, miként a Korom és hó nyitó novellájának idézett gondolata utal rá (mely egyébként A Hradkov-hegyi kolostor kerengőjének regényszövegébe átírva további új hangsúlyokat kap), nem csupán modalitásbeli meghatározottság, több annál­ filozófiai aspektus is, amely er­kölcsi hitvallásnak és írói ars poeticának egyként alapul szolgálhat. E tekintetben kivéte­les egységet alkotnak, mindhárom könyv az érzelmi determinizmus és az analitikus lét­értelmezés igényének és elvárásának termékeny feszültségéről árulkodik. A vállalkozás jelentőségét pedig, egyszersmind óriási tétjét, a fájdalmak megörökítésének, megmunká­lásának, átlényegítésének kibomló (rettentő) gazdagsága mutatja - aminek stációi gya­nánt is fölfoghatók az egyes könyvek. Ám a folyamat mélyén rejlő paradoxon következ­tében (beszélni és hallgatni, tenni és várni, adni és kapni, szeretni és gyűlölni... ugyan­akkor­ az egymásra rétegződésnek inkább abban az értelmében, amely a bennefoglalás örök egyidejűségét jelenti, hiszen kezdet és rég, múlt és jelen ez esetben átjárják egy­mást, a szenvedéstörténet teljessége ízenként feltárható. A kötetek tartalmi-formai ös­­­­szekapcsoltságára (egymásban­ foglaltságára) utalva közös motívumok, azonos helyze­tek, rokon formai eljárások változatai említhetők pél­dául. (A szeretet pokoljárása, a kitörés vágya és kísér­lete, a boldogtalanság viselése, a gyermek elvesztése, a szabadságtól megfosztó szerelem/szeretet termé­szetrajza, a bűn, bűntudat, bűnhődés, bűnbocsánat kálváriája, a szenvedély elrendeltsége, az átváltozás, elidegenülés szorongása, a beszéd és kimondás kény­szere, az alkotás gyötrelme, az önérzés akarása, az el­fáradás, a test és lélek betegsége, a halállal való szem­benézés, a csoda átélése, az idő kizökkenése, az álom és valóság keveredése, a vallomás lehetősége, a szó- Élő Irodalom sorozat Jelenkor Kiadó Pécs, 1997 137 oldal, 720 Ft

Next