Jelenkor, 2019. január-június (62. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 1. szám - Mosa Diána: „Odakint másik világ dereng”: Guillaume Métayer: Türelemüveg

MOLA DIÁNA „ODAKINT MÁSIK VILÁG DERENG" Guillaume Métayer: Türelemüveg Guillaume Métayer, túl azon, hogy klasszika-filológus, Nietzsche-fordító és a romantika nagy értője, napjaink Franciaországában a magyar irodalom egyik legjobb ismerője. Szerencsénkre azonban nemcsak élvezettel forgatja verseinket, regényeinket, de elszántan és nagy hozzáértéssel át is ülteti azokat anyanyelvére. Ő szólaltatta meg franciául Petőfit, József Attilát, Kányádi Sándort és jó barátját Kemény Istvánt is ő mutatta be a kinti olvasóközön­ségnek. Jelen verseskötetének négy fordítójából háromnak maga is fordítója (Imreh András, Kemény István, Tóth Krisztina), és Lackfival (a kivétellel) is találkoznak irodalmi útjai, de­cemberben egy, a 20. századi francia-magyar kapcsolatoknak szentelt konferencián együtt mutatták be Garay János Métayer fordította, kétnyelvű Háry János, le vétéran című könyvét. A Türelemüveg idén tavasszal, a Nemzetközi Könyvfesztivál keretében jelent meg a Magvető Időmérték sorozatában. A kötet nem egyetlen franciául megjelent kötet átvétele, az elmúlt húsz év költeményei kapnak benne helyet, közülük sok megjelent a 2002-es Fugues-ben [Fúgák/Szökések] és a 2017-es Libre Jeu-ben [Szabad játék], ám akadnak ki­adatlan darabok is. A kötetszerkezetet a négy fordító és a költő együtt alakították ki. Három közel azonos terjedelmű és fajsúlyú egységből áll össze: I. Évszakaim, II. Türelemüveg, III. Árnyjáték. A szonettek, amelyek jobbára a Libre Jeu-ből származnak, mindvégig ural­kodnak, és a Türelemüveg szakasztól belépnek a szabadversek és prózaversek is. A Türelemüveg első kritikusa, Förköli Gábor számos fordítói tévedésre, gyengeségre fel­hívta a figyelmet,­ s a szövegek eredetijét átolvasva be kell látnom, hogy nem csupán egyes áthallások, játékok vesztek el a magyar verzióból, de a kötet egésze nehézkesebb lett. Nem mondanivalójában, hanem levegősségében, Métayer sorai közé befér az olvasó, szemlélő­ből könnyedén résztvevő lesz, ezzel szemben a magyar szövegben könnyű elveszni, oly­kor újabb nekifutást igényelnek a versek. Fakadhat ez az új kötetszerkezetből is, hogy a versek nem hívják, hajtják egymást, könnyedén le lehet tenni akár hetekre is ezt a vékony­ka kötetet. Aztán amikor újra kézhez vesszük, megint meg­érint ez a végtelenül személyes lírai hang. S talán ez az, a so­rokon átütő játékos és közeli hang, ami miatt a fordítás akadálypályáján sem bukik el az olvasó. Rögtön a kötetnyitó Évszakaim a megszólaló lelki nappalijába tessékeli az olvasót, majd a (Lackfi jól eltalált fordításában olvasható) Gyerekkorok időben is megnyitja számunkra a Metager-univerzumot. Magvető Kiadó Fordította Imreh András, Kemény István, Lackfi János, Tóth Krisztina Budapest, 2018 96 oldal, 1990 Ft­ ­ Förköli Gábor: A lefordított fordító: Guillaume Métayer magya­rul, Mmn út, 2018/6-7,105-108.

Next