Jelenkor, 2019. január-június (62. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 5. szám - Mélyi József: Géniusz a város fölött: Szovjet emlékműátírások Budapesten 1945-ben
MÉLYI JÓZSEF GÉNIUSZ A VÁROS FÖLÖTT Szovjet emlékműátírások Budapesten 1945-ben A Gellért-hegyi Felszabadulási emlékmű történetével kapcsolatban az elmúlt évtizedekben újra és újra felbukkant egy legenda, amely szerint a mű főalakját Kisfaludi Strobl Zsigmond Horthy István tervezett emlékművéről „emelte át" a Szabadság-szobor kompozíciójába. A történetet, amelynek makacs fennmaradása kapcsolatban állhat a történelmi újrafelhasználás és konvertálás általános erkölcsi problémáival is, több kutató elemezte, a benne foglalt állítást Pótó János alapos érvekkel cáfolta. A háború utáni évek legreprezentatívabb magyarországi emlékműve azonban vizsgálható a szovjet emlékezetpolitika egykori céljai és eszközei összefüggésében is, s ebből kiindulva a legenda a szimbolikus térfoglalás, az emlékművek együtteséből a budapesti köztérben a háború után rövid időn belül kirajzolódó új emlékezeti koordináta-rendszer szempontjából lehet elemzés tárgya. Horthy Miklós kormányzó fia, a kormányzóhelyettes Horthy István 1942-ben az orosz fronton vesztette életét; emlékművének elkészítésére még ugyanebben az évben kapott megbízást a két világháború közötti időszak egyik legfoglalkoztatottabb magyar szobrásza, a korábban Horthy Miklós portréját is megformáló Kisfaludi Strobl Zsigmond. A művész első, Horthy István emlékére készített alkotását, az Ad astra című művet 1943- ban avatták fel Siófokon, a második, nagyobb méretű, összetettebb kompozíció, a Repülős emlékmű végül nem valósult meg. Az utóbbi műhöz készült terveken főalakként a repülés géniuszának figurája szerepelt, kezében „tört koszorúval", lábánál egy „lezuhant gép orr-része, a hármas légcsavar az ütődéstől ívesen hátrahajlott", egy kisebb talapzaton pedig Horthy István egész alakos portréja állt. Az eredeti elképzelések szerint a Horthy István-emlékmű egy nagyobb együttes részeként a Horthy Miklós híd (a mai Petőfi híd) mellett kapott volna helyet, később a terv átalakult, és a művet - néhány módosítással - a Tabán oldalában helyezték volna el. 1944-ben a főalakokat még bronzba öntötték, de a felállításra a Magyarország területére is kiterjedő háborús események miatt már nem került sor. A tervezett figurák nem mutatnak egyezést a Felszabadulási emlékművel, a kompozíció hasonlósága - a főalak és a Horthy István-portré egymáshoz viszonyított helyzete, arányaik - a megbízások jellegéből, illetve a szobrászi eszköztár adottságaiból és lehetőségeiből következik. A propelleres Géniusz és a Szabadság szimbolikus alakjának lehetséges formai, esztétikai összefüggéseinél azonban súlyosabb kérdéseket vet fel maga a tény, hogy Kisfaludi Strobl személyében olyan szobrászt bíztak meg a felszabadítás központi emlékművének elkészítésével, aki röviddel korábban még a megdöntött rendszer egyik utolsó emblematikus emlékműszobrának alkotójaként volt ismert. A javaslat és a hivatalos megbízás 1945 szeptemberében ugyan a magyar kormánytól, illetve a nemzetgyűléstől érkez t Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. A továbbiakban az emlékmű keletkezésével kapcsolatban elsősorban Pótó János kutatásaira támaszkodom. 2 Raczkó Lajos: Kisfaludy-Strobl Zsigmond a Magyar Repülőemlékmű főalakjának mintázza Horthy István szobrát. Magyar Szárnyak, 1943. április 1., 20. 3 Lásd Pótó, i. m., 130.