Jelenkor, 2019. július-december (62. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 10. szám - Fotó. Schaár Erzsébet: Parasztlány (Utca) 1974 - Fotó. Varga Imre: Wallenberg (1987)
1987-es Wallenberg-emlékművét, melynek hőse úgy kapuszárnyakra, mint börtönfalra emlékeztető szétnyíló kőtömbök között jelenik meg. Varga későbbi kommentárja szerint az emlékműbe rejtett jelek és üzenetek, a latin idézet és az alak ruházata, a „darócköpeny" és a „fapapucs" a diplomata szovjetunióbeli eltűnésére utalnak.15 Az interjúkötetben találhatunk példákat arról is - többek között a mohácsi Lenin, a Károlyi Mihály vagy a Kun Béla szobrok kapcsán -, hogy a korszak reprezentatív emlékművei milyen másodlagos, vagyis „rendszerkritikus" jelentésréteggel bírtak.16 Ez nyitott lehetőséget arra, hogy a nemzetközi karriert is befutó Varga különböző politikai kontextusokban igazolja magát. Rényi András is utalt arra a Kun Béla szoborról írt tanulmányában,17 hogy Vargát mintha csupán ez a játék érdekelné, az emlékműbe rejtett, a jelentést kifordító anekdotikus elem, a plasztikai megformáláson túli csattanó, amelynek a szobor csak eszköze és hordozója. Ez a fajta kettős beszéd, amennyire erre az interjúkból következtetni lehet, talán mindig is jellemző volt a művekre. A koncepció mindenesetre kitűnően bevált, amit az is jelez, hogy 2003-ban Tel Avivban is felavatták egy variációját, pontosabban egy optimistább változatát, ahol a diplomata már nem a kapuszárny-kőtömbök mögött, hanem a szabadba kilépve látható. Noha az NKVD kihallgatószobáiban eltűnt Wallenberg füves parkban sétálgató alakként inkább hat giccsesnek, mint provokatívnak. Jellemző módon, nem messze a villamosmegállótól, a Gábor Áron utcán felsétálva, egy elegáns magánvilla kertjében találjuk Schaár Ajtóban álló lány című szobrának másolatát. Visszatérve eredeti helyszínünkre, ha Melocco Kós Károly szobrától felfele, a Városmajor utcán indulunk el - sétánkat egy képzeletbeli háromszöggé kiegészítve -, eljutunk ahhoz a földszintes, sárga homlokzatú, barokk lakóházhoz, amely egykor a Schaár Erzsébet-Vilt Tibor házaspár otthona és műterme volt. Ez a jelenleg üresen álló épület akkoriban pezsgő társasági élet színtere volt, ahol szinte naponta, éjszakába nyúló összejöveteleken találkozott Schaár baráti köre, többek között Örkény István, Pilinszky János, Kurtág György és a szomszéd házban lakó Polcz Alaine és férje, Mészöly Miklós, de a fiatal művészek is megfordultak itt, mint például Lakner László vagy Jovánovics György. A szobák hangulatos belső kertre nyíltak, ahol a műtermi vázlatok és a kész szobrok elfoglalták helyüket, amelyek a székesfehérvári kiállítás alatt egy installációvá álltak össze. Ez azonban már csak emlék, még az sem, mivel emléktábla helyett csupán egy kivitelezői plakát hirdeti itt magát. A századfordulótól kezdve formakísérletezésükben bátortalan művek sokasága került városaink forgalmas csomópontjaira, a nagy megbízások félmegoldásokban valósultak meg arra kevésbé érdemes művészek keze alatt. A kísérletező szobrászati attitűd Schaárnál és más alkotóknál is alkalmi tárlatok és műtermeik informális nyilvánosságához kötődött. Schaár művei nagyrészt efemer anyagokból készültek, de „nemes" változataik is megőrizték átmenetiségüket, mivel folyosókon, intézetek zárt kertjeiben állnak. A tereken és utcákon csak mások szobraiban lerakodott rétegként vannak jelen, egy-egy részlet, kapuív vagy ablakkeret formájában. Többnyire jelentésüket vesztett, dekoratív elemként, mint Somogyi József Bartók Béla szobrának (1981) haranglábat idéző keretezésén a Feneketlen tónál, Marton László Liszt Ferenc szobrának (1986) ívein, vagy az előbbinél is kevésbé sikerült, a Nemzeti Könyvtár programhoz kapcsolódó ajtókeretbe állított Bethlen István emlékmű esetében (Stremeny Géza, 2013) a Budai Várban. Schaár Erzsébet születésének 110. 15 Christa Nickel: Beszélgetések Varga Imrével, szerzői kiadás, Budapest, 1995.16-18. és Árpási Zoltán: Varga Imre, Kossuth, Budapest, 2002. 16 Például: „Végül miért vállalta el a Kun Béla szobor megformálását? Azért, mert azt gondoltam, hogy felhasználhatom egyfajta politikai állásfoglalás tisztázására, mint tettem a tabes dorsalisos Károlyim és a micisapkás Lenin esetében is." Árpási, i. m. 164-165. 17 Rényi, i. m.