Jelenkor, 2019. július-december (62. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 11. szám - Nagy Imre: A Mecsek utcától a Flórián kocsmáig: Akik a pécsi egyetem hallgatói voltak: Tatay Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil és Takáts Gyula
akárcsak különbejáratú albérletükhöz, saját kulcsaik voltak. Akkor és úgy jártunk ki-be az egyetemre, mintha haza jártunk volna. Akadt olyan polgár is, aki a villámhárító alatt az egyetem tornyában lakott... Hogy ki mit olvasott, mit tudott, mit írt és mennyit írt, azt e kis közösség néma, de biztosan jelző szellemi műszere jól mutatta a bölcsészeti karon."3 A két világháború közötti pécsi egyetemi évek más szereplői közül Fejtő Ferencről és Kováts Józsefről a Batsányi Irodalmi Kör (Társaság) kapcsán írok (Kardos Tibor és Bajcsa András is itt kerül majd szóba),4 Weöres Sándor, aki az egyetemi évek után is hosszabb időt töltött Pécsett, és Csorba Győző, aki egész életében hű maradt szülővárosához, külön fejezetek témái lesznek.5 Nagyfalusi Jenő 1927-ben szerzett Pécsett bölcsészdiplomát. Róla és az általa szerkesztett, rövid életű Symposion című lap munkatársairól (Aczél Tivadarról és a Kecskeméti testvérekről, Pálról és Györgyről) Várkonyi Nándorról szóló könyvemben írtam, miként a bölcsészkar hallgatói közül Zsikó Gyuláról. (Csupán megemlítem, s ezzel be is kell érnem, hogy a források itt-ott szóba hozzák még az akkori fiatal szerzők sorában Schridde Évát, Matusz Gyulát, a jogász poétát, akiről Weöres Sándor dicsérő szavakkal szólt egyik levelében, ám az írást hamar abbahagyta, Kalmár Ernő prózaírót és a fiatalon elhunyt Barátos Endrét, valamint Ficzkó Gyulát, akinek Kórfolyam című kéziratos regénye nagy hatással volt Tatay Sándorra.) 2. Művész és földműves (Tatay Sándor és Pécs) Tatay Sándor a Nyugat harmadik nemzedékének jeleseivel egy időben lépett fel, de érdeklődése, ízlése inkább a népi írók, a Kelet Népe felé fordította, amelynek szerzője és szerkesztője lett. Amikor Pécsre érkezett, már megjelent Sopronban egy falusi tárgyú regénye, Az eke. „Összesen körülbelül három évet töltöttem Pécsett a készülődés lázas korszakában" - írta egyik visszaemlékezésében Tatay Sándor, s úgy vélte, hogy a mecsekalji városnak főként három, egész életét befolyásoló hatást köszönhet: a dél-dunántúli táj élménye mellett a fővárositól különböző vidéki kultúrközpont jelentette számára az írói beavatás tapasztalatát, s ebben főként az Egyetemi Könyvtár és „a minden ízében modern" Várkonyi Nándor személye szolgáltatott neki meghatározó inspirációt. És az egyetemi társakkal, a szintén pályakezdő írókkal való barátságok. „1932-ben történt velem Pécsett a Mecsek utcai diákszállásomon - írja említett visszaemlékezésében -, hogy jóval éjfél után kiáltozásra ébredtem. Nem akartam hinni a fülemnek, az én nevemet kiáltották a számomra még idegen városban, hiszen ebben az évben kerültem oda a bölcsészkarra, s ez még szeptemberben volt, holdvilágban, úgy fél kettő tájban. Kinéztem az ablakon, egy alacsony fiatalembert láttam felfelé törtetni a meredek úton szüntelen ismételve a nevem. 3 Táj és történelem. Jelenkor, 1964/1,33—48., 44. (A hivatkozott összeállítás a pécsi-baranyai kötődésű szerzőket megszólító szerkesztői körkérdésre adott válaszokat foglal magában.) 4 A Batsányi János Társaság a pécsi bölcsészkaron... és a Társaság utóélete: Fejtő Ferenc, Kováts József és Kardos Tibor (Három újabb íróportré) (megjelenés alatt) . Abban a készülő könyvben, amelynek ez a tanulmány is része. 6 Tatay Sándor 1910. május 6-án született Bakonytamásiban. Apja evangélikus pap, s az ősei is azok hat nemzedéken keresztül. A gimnáziumot a tatai piaristáknál, a pápai református kollégiumban és Szarvason végzi. A soproni evangélikus teológiára kerül. Közben európai utat tesz (ezt akár csavargásnak is lehetne nevezni), s 1931-ben megjelenik Az eke című könyve. Sopronból átkerül a pécsi egyetemre, ahol megismerkedik Weöres Sándorral, Takáts Gyulával. Nagy hatással van rá Várkonyi Nándor, A Kelet Népe munkatársa lesz. A háború idején Badacsonyban megismerkedik a Rodostó turistaház gondnokával, Takács Máriával, akit feleségül vesz. Később saját házat építenek Badacsonyban. 1957-ben és 1961-ben József Attila-díjat kap, 1991-ben, nem sokkal halála előtt Kossuth-díjjal tüntetik ki. 1991. december 2-án hal meg Budapesten. Kérésére szülőfalujában helyezik örök nyugalomra.