Jelenkor, 2019. július-december (62. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 12. szám - Melhardt Gergő: Alkalomadtán: Keresztesi József: Inverz Ophelia

Ám míg a ciklus első darabja, a Terjedésének természetéről az önmagát figyelő, önmaga kelet­kezéséről beszámoló (József Attila Költőnk és kora című verse első sorainak - véresen ko­moly - poénját kicsit esetlen módon versszervező elvvé emelő) vers, addig a Manifesztum­­töredék egészen más poétikát mutat fel a költészet egyedül üdvözítő útjaként (jelesül a képek és versek univerzális, kontextusfüggetlen, a diskurzusrendek közötti szabad szár­nyalásának a klasszikus avantgárdtól átvett idealista utópiáját). A kötet utolsó (és a ciklus legjobb) verse pedig már ismét más mellett tör pálcát: itt ugyanis egy Babits-sorparafrázisból kiindulva a költészet olyan mindent benövő, indás, organikus képződményként jelenik meg, amely eleinte csak a beavatottaknak elérhető, de később a titkos világba behatolók gyarmatosító, leigázó műveletei révén az egész világ színe elé kerül. A költészet így beil­leszkedik a termelés kapitalista rendszerébe, beárazódik, eladható és megvásárolható („Tisztességes ár, mindent egybevéve"), tehát őseredetiségétől, organikusságától végérvé­nyesen megfosztják, de ez az ára az elterjedésének, közismertségének. A záróciklus három darabja tehát gyökeresen eltérő, egymással nemigen összeegyeztethető álláspontokat kép­visel a költészet mibenlétét, célját és feladatát illetően. Ez zavarba ejtő. A könyv íve tehát, mint láttuk, a gyakorlatiságtól, a mindennapi rutinok kérdésessé tevésétől jut el a költészet általános kérdéseiig; az első ciklus hagyományos értelemben vett alkalmi verseitől és életmetaforáitól a második narratív nagyversein és a harmadik naplószerű és esszéisztikus költeményein keresztül a negyedik ciklus egymással feleselő ars poeticáiig. És mindeközben formailag is nagyon tarka utat jár be. Keresztesi - akárcsak dalszövegeiben és gyermekverseiben - lenyűgöző formaművészetről tesz tanúbizonysá­got: ha akar, csilingelőn rímel, ha akar, megrendítő drámai jambusban vagy sanzonhan­gulatot idéző refrénes versben szólal meg. A biztos kezű formakezelés ugyanakkor olyan veszélyeket is magában rejt, amelyeket Keresztesi kötete nem tud elkerülni, nagyon egy­szerűen megfogalmazva arról van szó, hogy a sokféle, önmagában formailag kikezdhetet­len (mert verstanilag kifogástalan) megszólalásmód között a végére nem dereng fel, hogy akkor milyen is Keresztesi József költői hangja. Egyéni költői hangot számon kérni persze közhely, és általában igazságtalan elvárás egy elsőkötetes szerzőtől, na de Keresztesi nem pályakezdő (mindenfélét írt már, és világéletében irodalommal foglalkozott), és valójában kizárólag azért számít költőként elsőkötetesnek, mert első kötetét - mint ő maga mondja­ - nem vers-, hanem dalszöveggyűjteménynek olvasták olvasói. A felismerhető hang hiánya pedig a gondolatiság problémájával is összefügg. Ahogyan A szégyenről ciklus ars poeticái ellentmondanak egymásnak, úgy az egész kötet verseinek olvasása során sem vált számomra láthatóvá semmiféle olyan gondolati egység, állítás, világnézet vagy észjárás, amit a Keresztesi-líra sajátjának, vagyis olyan megkülönböztető jegyének tudnék tekinteni, amiből levonhatnék arra vonatkozó következtetést, hogy tulaj­donképpen mit is akar velem közölni ez a költészet. A szerző sokféleképpen és igen bra­vúrosan tud verset írni, és talán éppen emiatt, a kötetbeli négy ciklus (legalább) négyféle lírapoétikájának széttartó ereje miatt nincsen olyan egységes nézőpont, ahonnan a versek - egyszerre formai és eszmei - sokfélesége összességében belátható lenne; az olvasó szá­mára legalábbis biztosan nincs. A kötet alcíme szerint e versek „Eltávolító gyakorlatok kezdőknek és haladóknak", ám végigolvasva a kötetet nemcsak az nem derült ki, hogy mi választja el a kezdőket a haladóktól, de az sem vált számomra világossá, hogy mitől távo­lítanak el e szövegek, vagy hogy hová, úgy látszik, a távolítás túl jól, túl messzire sikerült. 2 Keresztesi József: Inverz Petőfi (Jánossy Lajos interjúja), Litera, 2019. július 9., https://litera.hu/ magazin/interju/keresztesi-jozsef-inverz-petofi.html

Next