Jelenkor, 2019. július-december (62. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 11. szám - Bod Péter Ákos: Semmi sem romlik el örökre: Sz. Koncz István beszélgetése

BOD PÉTER ÁKOS SEMMI SEM ROMLIK EL ÖRÖKRE Sz. Koncz István beszélgetése A városi legenda szerint Bod Péter Ákos, ipari miniszter korában, Kaposvárott fölavatott egy... Hogy is mondjam csak? Egy sörözőt. Gondoltam, mielőtt keresni kezdtem a kap­csolatot a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzorával, tisztázom: van-e alapja a mendemondának? Hátha az olvasót is érdekli, hogy igaz-e a történet. Jó, mostanában nincs ipari miniszterünk, de el tudnák képzelni, amint, mondjuk, az ember­miniszter elvegyül a nép között? - Senki sem akarta elhinni, és nem számított rá senki, hogy tényleg eljön - idézi föl a közel harmincéves történetet Bayer Nándor, aki akkoriban a legnagyobb kaposvári gyár első számú vezetője volt. - Valahonnan jött, valahová ment, de odaért pontosan, közvetlen volt, em­beri volt, ivott egy pohár sört, és indult tovább. Amennyire tudom, egy ismerőse nyitotta a boltot. Szerintem ő is örült, hogy avathat valamit, miközben a rendszerváltozás után sokszor romokat ta­karított és rákényszerült, hogy cégeket zárjon be, nagy hagyományokkal rendelkező bányákat, vál­lalatokat akár - teszi hozzá. Bod Péter Ákos 1951. július 28-án született Szigetváron. Szülei gimnáziumi tanárok voltak. Édesapja 1983-ban, édesanyja tíz esztendővel ezelőtt hunyt el. Az apa korai halálát az a rengeteg megpróbáltatás is magyarázza, amelyekről alant hamarosan olvashatnak. Általános és középiskoláit Péter (akkor még csak ezt a nevet viselte) Miskolcon végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1969-ben, majd a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetemen diplomázott. Első, illetve majdnem első (ezt majd még tisztázzuk) munkahelye 1975-től a Tervgazdasági Intézet volt, kezdetben tudományos munkatárs­ként, majd osztályvezetőként dolgozott. Közben megírta, és 1977-ben, illetve 1987-ben megvédte doktori, illetve kandidátusi disszertációját. 1990-ben országgyűlési képviselő­nek választották. 1990 és '91 között az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere volt. A nagyközönség számára a taxisblokád alatt vált ismertté, a kollektív emlékezet úgy őrizte meg alakját, hogy komoly érdemeket szerzett a konfliktus elsimításában. Fölidézzük ezeket a napokat is mindjárt. Amint beszélünk hamarosan a Magyar Nemzeti Bank élén elnökként eltöltött három esztendőről (1991-94), illetve lemondásának okairól. 1995 és '97 között a magyar, a cseh, a szlovák és a horvát érdekek, fejlesztések szószólója volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Igazgatótanácsában, Londonban. Miután mandátu­ma lejárt, itthon újraindította akadémiai karrierjét. Még 1997-ben, Miskolcon habilitált, majd Veszprémben töltött be professzori állást. 1998 és 2010 között a Károli Gáspár Református Egyetemen is egyetemi tanár volt, majd visszatért alma materébe, a tanszék­­vezetői és darab ideig az intézetvezetői székbe. Mainapság is professzor ugyanott, ráadá­sul hallgatói 2016-ban az Év oktatójának választották. Közben oda-odasodródott a politika mellé, illetve meglehet, pontosabb úgy fogalmaz­ni, hogy a politika sodródott emellé, így lett viszonylag rövid szolgálat erejéig az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója, és így vált le­hetségessé, hogy Orbán Viktor 2006-ban őt ajánlotta a Fidesz és az MDF közös miniszter­elnök-jelöltjének a választások két fordulója között. Hogy szakmai pályájáról mondjunk valamit még: volt vendégtanár az USA-ban.

Next