Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-02-18 / 14. szám

rendelte, szükségesnek tartván egyszersmind a’ Társaság méltóságának ’s eddig érdemlett tisz­ta szeplőtlen i­­rének fentartására e’részben is kü­lönös figyelemmel lenni. Ehez képest folyó évi február 11 k én tartott választottsági gyűlésből el­következő szabályok vannak megállapítva: 1) A’ hangászati mulatságokba minden részvé­nyes maga, ’s kinek családja van, családja tár­saságában belépti­ jegy nélkül szabadon jár be.­­- 2) Minden részvényesnek van joga a’ casi­­noi szabályok szerint vendégeket magával hoz­ni, de tartozik az arra rendelt hangászati ven­dégkönyvbe neveiket a’ magáéval együtt beírat­ni.— 3) Minden részvényesnek van joga 5 idegen személy számára a’ rendeletek 41k pontjának szigorú megtartása mellett az igazgatótul belép­­ti­ jegyet kérni. — 4) Foglalkozók és casinói rendes vendégek a’ szabályok szerint különben is az intézet minden kényelmeiben részesülhet­vén casinói vendégjegyeik előmutatása mellett járhatnak­ be. — c) Egész esztendőre csak kö­­vetkezendőknek adatnak belépti­ jegyek: a) r­ész­­vényes családjának, hogy ez őnélküle is bém­e­­hessen. — b­) Hangászoknak és műkedvelőknek (dilettáns) csupán személyeikre. — c.) Öz­vegy asszonyságoknak, kik iránt az igazgatóknak ’s ezek által a’ Választottságnak tétessék jelentés. — Egyéb rendüeknek csupán egy napra szóló jegyek adathatnak.— Idegeneknek, utazóknak, ’s több e’féléknek az igazgató van felhatalmaz­va belátása szerint jegyet adni. — d.) Előlegesen mindenki megkéretik, hogy jegyét senkinek más­nak ne engedje által, ’s így se magának, se az Intézetnek kedvetlenséget ne okozzon. —­A’ casinói rendeletek 4dik pontja pedig — melly így szól: „Olly honbeli, ki már maga ura, vagy itt megtelepedett idegen, föld- vagy ház­birtokos, nagykereskedő, egyedül mint részvé­nyestag vétethetik az intézetbe. — Vendégeknek pedig minden fizetés nélkül csak olly idegenek választathatnak, kik itt bizonytalan időre ’s mint­egy átmenőleg tartózkodnak, nem különben ka­tona és polgári hivatalban levők, tudósok, mű­vészek, jól nevelt ifjak, kiknek az érintett pénz­beli áldozat terhekre esnek“ — szoros megtar­tás végett mind az igazgató, mind részvényes­urak figyelmébe különösen ajánltatik. Költ Pes­ten február lökén 1835. Pregardl János s. A. Igazgató . Különféle. Múlt lapunkban a’­­gőzhajó-társasági tudósításban érintettük a’gőzhajók idei első induláside­jét, azonban újabb híradásnál fogva, különösen „I. Ferencznek“ indulásideje (Pestről Zimonba) ha nem rem­énylett akadályok nem tartóztatják, —már febr.­­t­kére jelentetik. Pannónia Pozsonyból Pestremartz. okán indul. Martzius és april hónapokra a’ tam­il’át in­gyen kaphatni meg a­ gőzhajó-társaság ügy­viselő hiva­talában Malvieux urnát Pes­en Dorottya­ utczában 11 sz. alatt. Biztos­ úti ellátásra nézve szükséges lévén az utazók számát már indulás előtti estre tudni, ké­retnek a’ tisztelt utazók mindenkor ezen indulás­ előt­­ti estéig a’ mondott ü­gyviselőségnél méltóztassanak útjegyeket váltani. — Pozsonyban az 1831 óta gróf Zs­­chy Ferencz ő excja pártfogása alatt létező árv­agyári intézet mult 1834 évi összes pénzbeli jövedelme 5718 fr. és 5 kr. ment, kiadás 5703 fr. és 49 kr . maradt tehát 1835re 14 fr. és 16 kr. Az intézet tartalék-pénz­alapja 1018 fr. és 25 kr. ANGLIA. Az izlandi választások mint említettük hábor­­gások által valának megzavarva. A’ síkság népe mindenütt fegyverben áll, nem ugyan a’ hatósá­gok ellen pártoskodásból, hanem egymás ellen. A­ pártok közt több helyen már vérengzések is történtek. Anahag-Bogban több ház,elpusztíttatott ’s h­amvaztatott, a’ lakosok közül pedig egy meg­gyilkoltatott. A’charlemonti pattantyuság’s az ar­­inaghi őrség parancsot von oda indulni, ’s a’válasz­tások alatt ott mulatni védöleg a’ választási sza­badságot a’ választók hatalmaskodásai ellen. E’ vidék állapotjáról szomorúk a’ hírek. Minthogy a’ lakosok (kik többnyire katholikusok) azt hallot­ták, hogy a’ protestánsok többféle garázdaságot követtek el katolikusokon, estvénként csoporto­san, és puskákkal, kaszákkal, ásókkal fölfegy­verkezve csödülnek az utczákra, ’s ott támadják meg a’ protestánsokat mintegy visszatolásul.Más részről meg a’ protestánsok ’s orangisták is egye­sültek a’ katholikusok ellen, ’s igy valóban vé­rengző kicsapongásoktól tarthatni. Már több he­lyen gyuladás is volt. Belfastben több ház leron­­tatott, ’s a’protestánsok egy katolikus kápolnát dúltak föl. Mindezekre méltán félhetni, hogy ha az olly annyira sürgetett javítás az egyház ügyében még tovább is késendik, az ország az ellenkező pártok dühe miatt tüzbe lángba boruland , mert semmi e’ pártok ingerültségét annyira nem neveli, mint a’kétes jövendő bizonytalansága. A’Courier e’ tekintetben azt hiszi, hogy habár képes lesz is a’ ministerium, megtartván elsőházi szónokul Man­­ner-Suttori urat, kedvező válaszfölirást kieszköz­­leni a’trónbeszédre az alsóházban, az izlandi egy­ház-javításban bizonyosan raeg fog bukni, ha nem az igazság és józan ész javaslotta rendszabályo­kat fogja pártolni. — Horvick lord, Grey gró­fija választóji előtt Northumberlandban azt nyilványí­­totta, hogy legkisebb bizalommal sem lehet a’ mostani ministerium iránt, ’s hogy ő Sir Robert Peel leirását tamworthi választójihoz puszta szók­nak nézi, azon pontot kivéve, melly az izlandi egyházjavításról szól, ’s mellyben az első minis­ter világosan kimondja, hogy ama’ javítást, leg­alább úgy, mint a’ nemzet óhajtaná, ellenzeni

Next