Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-02-28 / 17. szám

gyobb próbautazást fog tenni, ’s a’ kocsi előbb Versaillesba, onnan St. Germainbe, végre Rou­­enba és Havrebe menni. Ha e’ próba elsül , azon­nal köz szolgálatra fog fölállittatni Calais és Lille közt. Közhír szerint egy dús pénzváltó vezérli e’ vállalatot, Asda pedig ügy viselője csupán vagy igazgatója.— A’ követházban feb. 11 kén, mivel a’ követek már néhány nap óta restelkedtek ott meg­jelenni, a’ név­ fölkiáltás hozaték indítványba. Ez megtörtént. Utána több ujdon érkezett követ ki­kelt e’ mód ellen, de a’ kamara megparancsoló, hogy a’ távollevők nevei a’ Moniteurbe tétessenek. A’minister­elnök megjelent azután a’szószéken ’s gyönge szóval tör­vényjavaslatot ol­vasa 1,400,000 franknyi hitelre, a’ már megszavazott 1,600,000, franknyi hitelen felül kivántató katonai nyug­­pénzekre. Végül a’ kamara a’ bukások felől (faili­­ment) szóló törvényekről tanácskozik. — Páriá­ból fele.­liről írják, hogy mióta megtudták, mi végzést hozott a’ tanács a’ franczia amerikai adós­ság-ügyben, a’ követek is buzgóbban munkásak benne ’s a’ követházi biztosság nem sokára meg is teendi tudósítását. Nem kevesen azt hiszik, hogy habár a’ kamara elismerendi is az adósságot, de a’ 25 milliót minden esetre lejebb fogja szállítani.— Egy párisi levelező igy rajzolja a’ franczia követ­házat: ki a’ franczia követházat ismerni akarja, szombati ülésébe menjen. Mint tudva van,e’napon jőnek a’ kérelmek elé. Ezek ritkán közérdekűek, e’ miatt tehát a’ karzatok többnyire üresek, mert bizonyos, hogy pompás beszédek nem tartatnak.El­lenben nagy gyönyörűségül szolgálhat, hogy ezen urakat mind a’ legmélyebb pongyolában láthatja az ember;úgy vannak ők, mintha otthon volnának ’s nem sokat bajlódnak, mint ünnepélyes alkal­makkor. Sokat beszéltek ugyan az általányos vá­­laszthatást sürgető kérelmekről, de a’ szemes vi­gyázó a’ tanakozás menetéből könnyen kivehette, hogy úgy tekinték magokat, mintha csak csa­ládkörben (en famille) volnának. A’ vizsgáló ekkor szép észrevételeket tehet A’ többi be­széd közül csak azon kettőt emeljük ki, melly a’ kamara két szélső oldalát tünteti elő. Garnier Pages a’ republicanusok értelmében szólott az általányos választást védve. Elvei ismeretesek; beszéde tiszta és illedelmes volt. Vele szemközt egyetlen volt Bugeaud ur beszéde a’ maga ne­mében, mellyet a’ cynismus fő példányának tart­hatni. Egy párisi lap azt mondja,csak ezen ülést kelle látni , hogy meggyőződhessék az ember igazán a’ mostani választói rendszer roszaságáról. A’ nép azonban nem marad egye­dül a’ választói rendszernél , hanem egy lé­péssel tovább halad, ’s hasonlóan ítél az ország­­lási rendszer egyéb részeiről is. A’ francziák könnyelmű nép, ’s felejtik holnap, mi ma izgatá őket; ’s e’ feledés évekig tart, míg eljó az emlé­kezés napja; ekkor ismét minden eszékbe jut egy­szerre, mit elfeledni látszottak. Illy emlékezésnap előbb utóbb eljövend Francziaországra, ’s e’nap hihetőleg nem lesz kedves azokra nézve, kiknek okuk van óhajtani, hogy egyetmást felejtsenek el, ha olly történetekre nem fognak e’ napon hi­vatkozhatni, mellyek hasonló üléseket feledék­­be hozzanak. Ha valaki azt kérdené: mi jövendőt várok Francziaországra? egyedül Bugeaud mi­napi beszédét, vagy hasonlót mutatnék neki.Min­den győzedelem , mellyet a’ ministerium illy ka­marában nyer, csak veszteség a’ győzőre nézve. Az előkelő világ folyvást Rothschild bárónak ka­­bhol. Izabella spanyol rendje vitézévé történt kine­­veztetésével bíbelődik, melly rend azok számára alapittaték, kik a’ mórok és zsidók kiűzetésivel Gre­­nadából érdemeket gyűjtöttek.Egy másik levelező pedig azon körülményt emeli ki,hogy az áprilisi pör a’ pairkaraarában nagyobb befolyással birand az igazgatásra nézve, mint hinné az ember. A’pör folyvást komoly elégületlenséget okoz. Az eskütt­­szék azon panaszkodik, hogy nincs iránta bizo­­dalom, ’s elmellőztetik; a’ nemzeti őrség pedig e­­lőre látja, hogy a’ pör alatt a’ rend és csendre ügyelés sok idejébe kerülend. De Lajos-Fülöp mind e’ mellett megmarad föltételében csak azért is, mert föltétele; azután pedig, mert a’ külső hatalmak, mint az udvarnál emlegetik, e’ pert Lajos-Fülöp antirevolutiós (ellenzendülési) érzel­mei biztosítékául és zálogául kívánják és sürge­tik. A’ mostani pairek biztosítják a’ többséget, ’s ha a’ pernek olly elitéltetésére, mint kívántatik, nem volnának elegendők, könnyű kinevezni még néhány tized bírót De a’ministerek mind ez által olly népszerűtlenséggel terhelik magukat, hogy győzedelmöket hihetőleg sokára túl nem élik. La­jos­ Fülöp ritkán hagy föl olly tervvel, mellyet egyszer fölfogott, habár nem felel is meg a’nyil­­ványos értelemnek;’s ha a’ ministerek nem en­gednek neki, föláldozza őket. ’s a’­ A’ s. de Paris ellenmond azon elterjedt hír­nek, mintha utasítást kapott volna Rumigny úr, a’ franczia követ Schweizban, bejelenteni a’ fő­helynek, hogy ha tovább is rész úton ballagand, Francziaország Schweiz ügyei iránt teljes rész­vétlenségre fakad. E’ hir úgymond a’ nevezett lap, igen helytelen, hasonló utasítást Rumigny ur a’külministertöl nem kaphatott,mert kormány nem tehet úgy ’s azt mit egyes személy, hogy ne a­­vatkozzék némileg a’ szomszéd ügyébe, azután nem diplomatikai szokás, részvétlenkedni szom­széd status sorsa iránt.— Kir. rendelés különös biztosságot neveze ki, melly a’sótörvény-javas­­latot vizsgálja meg ’s azon eszközöket, mellyek szerint a’ só árát az 1826iki törvényben megne­

Next