Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-04-01 / 26. szám

angol egyház hive, a’ többi dissenter. Még is e’ szám daczára is helyesnek látá a’kormány a’ jesui­­ta collegiumot katonai laktanyává változtatni’s a’ katholikusok neveltetésökre szánt alapítványokat protestáns egyház-gyámolitásra fordittatni. A’ helytartó parancsot von a’ kormánytól, hogy a’ protestáns egyházat, melly eddig a’ sereg rend­kívüli pénztárából tartaték, ezentúl a’ kath. col­legium alapítványából fizesse. E’ bánásmód ugyan­azon szellemből ered, melly Izlandban a’ fönálló angol egyházat a’ kath. nép többsége rovására kath. adók ’s tizedek által erőszakolva is kíván­ja föntartatni. A’ 2 dik sérelem a’ canadai fel­sőség bánásmódja ,melly nem egyéb, mint Cana­da belső állapotának sértegetése a’ kormány ré­széről főkép a’koronától megerősített angol társa­ság által. A’ kérelem mint tudjuk a’ ház asztalára té­tetett,’s biztosság fog neveztetni a’ canadai sérel­meket megvizsgálandó ’s orvosmódokat ajánlandó. Az udvari hírlap martz. l0ről kir. rendelést közöl, melly által több személybülálló biztosság nevezte­tik a’szárazföldi seregnél most divatozó büntetések vizsgálatára ’s a’ végetti tudósításra: czélsze­­rű lenne­­ ott a’ testi fenyítéket eltörleni ’s mási­­tásokat v. módosításokat tenni a’ többi büntetés­ben is. A’ biztosság tagjai közt három general is van. — Az alsóház­ban mártz. 13 án J. Russel lord azt kérdé : mikor leend az izlandi egyház­biztosság tudósítása készen, minthogy az izlan­­di egyházat tárgyazó ’s martz. 23ra tűzött indít­ványát ama’ tudósítás után akarná tenni. Sir H. Hardinge izlandi titkár erre azt felelé: a’ bizto­sak martz. végére, vagy april elejére végzen­­dik el munkájokat. J. Russel, megjegyzé , hogy indítványa alkalmával fejenkénti név­fölszólitást kivánand.—Az alsóház mártz. 13-án a’ kincstári kanczellár(Peel) javaslatára pénzügy-biztosság­gá változván Schiel úr indítványt tön az iránt,hogy Londonderry marquisnak pétervári követté nevez­­tetését tárgyazó valamennyi iromány, mint szinte az ezen követséggel járó költségi jegyzék is a’ ház asztalára tétessenek. Indítványát Shiel be’s e’ kinevezést keserűen gáncsoló, beszéddel támo­­gató ’s azt a’ mostani kabinet részéről az absolu­­tista Európához szító vonzalomnak tulajdoní­­tá.Cutlar-Fergusson tüstént az indítványhoz állott. „Mindenki tudja, úgymond, hogy a’ ns marg. hangosan a’ lengyel nemzetiség megsemmitte­­tése mellett nyilatkozott, mellyet föntartani kö­telesség ’s érdek parancsolva kívánják tőlünk. E’ körülmény egyedül is elég képtelenné tenni a’ marquist a’ britt nemzet képviselőjének a’ pétervári udvarnál. ’S minthogy Lengyelország­ról emlékezem, kapok ez alkalmon,hogy a’mos­tani kormány figyelmét e’ szerencsétlen országra függesszem,mellynek jelen állapotja, kiáltó sér­ve a’ bécsi alkunak. Fölszólítom a’ ministereket, nyilatkoztassák ki: valljon azon, a’ lengyel nemzet iránt viseltető ellenséges indulatjáról ismeretes férfit választván követül, azt akarják e értetni, hogy e’ tekintetben osztoznak a’ ns. marq. nézeté­ben? Hihetni­e,hogy hajlandó lesz a’ns marg. a’ czár előtt védeni’s támogatni azok jogát, kiket beszédeiben „zendülő jobbágyoknak“ nevezett, mintha Lengyelországot alkotmányánál fogva nem úgy kellene tekinteni mint önálló országot? E­­zen alkotmány megsértetett, ’s a’ lengyel néppel olly kegyetlenül bántak, hogy az példátlan a’tör­ténetekben, szóval a’ us marquis követté nevez­­tetése fonák és politikátlan, mellyet a’nép is közre­­szólással fogadott. Az új kabinet külpolitikájának ezen első tette valóban zavaros előjel a’ szabad­ság és emberiség baráti előtt. Őst, Reod. Ezek után Mahon lord védve Londonderryt megjegyzé , hogy a’ kinevezés még hivatalosan nincs jelentve. A’ ns lord beszéde alatt az oppositio folyvást kaczagott. Hume­ur arra tévé a’ házat figyelmes­sé, hogy a’ns marg, míg Bécsben volt követ, 16,000 font sterlinget (majd nem 500,000 v. forint) húzott évenkint, kérdé tehát a’ toryminis­­teriumot:Pétervárban is olly tömérdek fizetést a­­karnak­­ neki adni? „Akármit mondjanak, én hitten azt hiszem, a’ ns marq. kineveztetése csak oda czéloz, hogy nyugpénzt biztosítsanak ne­ki, mert mihelyt Pétervárba érend,azonnal visz­­sza fogják onnan híni. Illy képviselő-választás sértő gúny az angol nép ismert szabadelmü érzelmeire nézve.—Anglia királyának vitathatlan joga tetszése szerint választani követeit; de az alsóház is hasznát veheti ma vagy holnap azon őt illető jogának, mellyel a’ költségeket megta­gadhatja.“ Stanley lord azon véleményű, hogy Shiel úr indítványa szabálytalan, mivel London­derry kineveztetése még nincs hivatalosan jelent­ve, ’s reményét fejezé ki, hogy a’ nyilványos vélemény e’hangos rászólása a’ kormányt e’kine­vezéssel­ felhagyásra birondja. Ha megengedné is, hogy politikai okok a’ Lengyelország ügyeibe avatkozást nem engedék meg,az még sem vol­na elegendő ok e’ vitéz néptől elragadni ’s meg­tagadni az angol nép vonzalmát ’s erkölcsi támo­gatását. Már pedig Londonderry legkevésbé al­kalmas e’ czélnak megfelelni az orosz kormány­nál , mert az ő befolyása inkább a’ zsarnokság és elnyomás részire állana.“ Ezekre Peel Lon­donderryt védve válaszolt, kinek volt követsé­­gét Bécsben igen igen dicsérte. Utána Holhhouse : „Kérdem az igen tisztes baronetet, úgymond, elha­tározott szándéka e a’ mínisterségnek a’ ház világos ellenszegülése daczára is folyvást megátalkodni a’ kinevezésben? Én e’ kérdésre egyenes választ kívánok.a Peel: „nyiltlelkűen megvallom, én ”-

Next