Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-06-11 / 47. szám

190 izlandi hatósági törvényjavaslat ügyében. Az előre elkészített kérelem az alsóházhoz a’ meginditványozott felsőházi törvényjavaslat el­fogadása ellen hangos felkiáltással elfogadtatott. Következő napon csakugyan tartatott a’ nagy népgyűlés Co­­burg-Gardenben. „Soha, úgymond a­ Dublin-Register, a’ nyilvá­nos vélemény kétségtelenebből ’s diadalmasabban nem nyilatko­zott még; 30, vagy 40,000 ember gyűlt össze (a’toryk 26,000re teszik). E’ számos gyűlés egész nap nyugalmasan és illőleg viselte magát. Az alkotványon megjelentek Miltown gróf, Cloncurry lord mostoha fija, ki egyszersmind előlüle volt, Killeen lord, Batzel lord, Woulfe sergeant, R. X. Shiel, Grattan H, Ball N, Finn W, Fitz Simon Ch., és Power J. parliamenttagok, továbbá Alleen ez­redes , efölött számos ügyvéd , és tekintetes polgár Dublinban. Egész sor hathatós végzés hozatott indítványba, ’s hangos egyér­telmű felkiáltással fogadtatott el; azonban a’felsőház javítás ez úttal sem hozatott szóba. A’ végzeményekre épített kérelem, úgy szólt a’ határozás, O’Connell Dániel által fog az alsóházban benyujtatni. Az ezen alkalommal mondott szavalásokból következő helyeket eme­lünk ki Shiel beszédéből, mellyet magát egyedül mond a’ Standard illedelmesnek. „Húsz ezer férfit látok itt, úgymond, közülem össze­gyülekezve (mások kiáltanak: ötven ezer!) De legyenek csak húsz­ezren, mégis elegendők lesznek azok olly elemeket nyújtani, mellyek­­ből igazságnak kell Izlandra nézve támadni. Ezen ezrek tekintete, kik elszánvák hazájuk jogait fentartani, annál örvendetesb, minthogy e’ látványt azon eszmélet kiséri, hogy mögöttetek, e’ korlátokon kívül, hétmillió áll, kik veletek összehangzanak, ’s kik az Izland ellen elkövetett boszuságokat olly mélyen érzik, mint ti. Hétmil­lió ! Szép hangú szók ezek ! Bár egy hollót taníthatnék meg azok kimondására, Lyndhurst lordnak ajánlanám én azt tiszteletem zálogául; mindig mellette kellene annak ülnie, és szüntelen felé kiáltania: Hétmillió!“ Az éj halálcsöndében, az első ministerség­­i­öki zavaros álmaiból riasztaná őt fel, midőn a­ szerencsétlenség ma­dara füleibe ezt károgná: „Hétmillió! hét millió!“ Jelszó gyanánt tűzzétek azokat minden falra, felírás gyanánt tegyétek azokat min­den szobába, hol összegyűltök, ’s hímeztessétek politikai egyesületei­tek mindenik zászlójára ’s mindenek előtt a legközelebbi választások alkalmakor zöld zászlóitokon lobogjanak e drága szók: „Hét millió !“ (halljuk! halljuk!) Szidalmazzanak bár bennünket ellenségeik a’mint akarnak, ök rendezzék bár ellenünk valamennyi politikai és theolo­­giai mérgüket, egyetlen válaszom ez legyen: „Hét millió!“ (Har­sogó tetszés.) A’ conservativek bennünket butáknak ’s vakoknak hisznek; ám de csak eszméljenek föl, e’ hét milliót büntetlen nem vethetni meg 's a’ lordok oktalanul idézék azt ki a’ sikra. Én jót állok érte, hogy a' győzedelem a’ hét millió mellett leend,'s ki födözi ezek hátát paizsul ? Az angol és skót nép tömege,’s az alsóház­ban 64 szózatnyi többség (tetszés.) A’ ministerium velünk van, ’s a'végrehajtó hatalom minden ereje, mennyire kötelességével ösz­­szefér, szabadelmü vélemények mellett van (Halljuk !) Ám vesse félre a lordok háza a’ ministerek törvényjavaslatát, a’ ministereket ma­­s okát ki nem fogják zaklatni, ’s a’ kormány a' néptől támogatva lé­gy­őzendi , le kell győznie a’ nyakas lordokat. Labdákként hever­nek azok lábaink előtt, ’s olly magasra rugjuk azokat, mint szent Patrik tornya, melly előttünk nyulong fel (csattogó tetszés). Iz­land bátor, ébredt 's ösztörü (regsam) mindenik megyében, minde­gyik városban hasonló boszankodás fog nyilatkozni mint itten; ’s nem tekintve a’ hasonidejü kérelmek sükerére, mit gondoltok, mi kö­vetkezése lesz e’ példátlan nagy izgásnak, ha most általányos parlia­­ment-választás fog tartatni? (Hangos felkiáltás). Igen is, épen most, midőn Izland a’ rajta elkövetett gúny miatt dühig ingerelve van , most van ideje, hogy a’ parliament feloszlassék, ’s itt hivassék ösz­­sze. A’ testületi kérdés mellett minden kérelemben a’ tizedkér­­dést is megemlítsétek, ’s a’ süker biztos és gyors leend. Oszolja­tok tehát most csendesen ’s egyesen széllyel, ’s óvakodjatok min­den rendetlenségtől, minden törvényszegéstől. De mielőtt elválnánk, éltessük háromszorosan azon hazát, melly szült bennünket, 's melly­­ért örömmel vagyunk készek meghalni.“ (hosszan tartó felkiáltás.) Woulfe sergeant a’ kik végzést hozó indítványba, mellynél fog­­vást az egész ország, mindenik város, ’s mindenik község szólit­­tassék fel arra, hogy gyűléseket tartson ’s kérelmeket szavazzon az alsóházhoz, kérvén az eredeti hatóság­ törvényjavaslat elfoga­dását, s a’ szerencsétlen tizedi rendszer beváltását, mellynek tovább tartása az ország csendét és boldogságát félelmesen fenyegeti. — A’ toryk, kik minden kedvetlent szemhunyva néznek, e’ gyűlést is pór gyűlésnek kiáltozzák; mi azonban már olly kopott fogásuk, hogy legkisebb hitelt sem érdemel. Az izgatást ezennel úgy tekinthet­ni, mint tökéletesen szerkezettel. Feszülten is várja az egész or­szág a’jövő vitázatot,’s mind az alsóház mind a' ministerek viseletét szemközben a’ felsőházzal. — A’ Globe szerint a’ franczia király, mint azt párisi előbeke­lő körökben állítják, a’ nyár folytában bizodalmas összejövetelt akar tartani az angol királlyal, ’s e­ czélra ismeretlenül (incognito) Eu gróf név alatt óhajtana Angliába menni. Ez esetben, úgymond a’ nevezett hírlap, az angol király is incognitot venne föl ezen összejöve­tel idejére, ’s azalatt Brighton gróf nevet fogna viselni, mert így mind a két felség megszabaduland azon szükségtől, hogy kamará­­jiknak miniszereik által számot adjanak összejövetelek indítóokáról.­ Május 24én vllte Victoria hgasszony 17dik születésnapját, melly alkalommal udvarlására voltak Kent és Sophia hgasszonyok, Szász- Coburg-Gothai Albert hg, ’s több rokonai ’s később a’ nap foly­tában a’ király 's királyné, Cumberland ’s Cambridge hgek, mint szinte a’ nemességből számosan. A’ Timesban olvashatni : „A­ párisi lapok e’ pillanatban nagy részint Orleans s Nemours hgek utazásit kisérik, ’s fő tárgy előadá­saikban a’ két hg. fogadtatása , melly még a’ kamara valamennyi vi­­tatásit is mellőztek­ s felejteti velők. Azon figyelem ’s tisztelet, mellyre a hgek Poroszország fővárosában találtak, a’ tuilleriák kas­télyában világosan kedvező benyomást tettek, s a’kormány lapjai által természetesen kedvesen és örvendve hirdettetnek ’s a’ t. A’ földközi tengerről Falmouthba Spitfire gőzcsolnak érkez­vén meg, három perza hget hozott magával, kik öcséi a’ most ural­kodó schalmak. Neveik: Zadi Roda Koli Mirza Xaib e Mur, Shhah Zadi Taymur Mirza Hassam el Dule, és Schah Zadi Nadschaf Koli Mirza Odde ; a’ titoknok neve csak három szóból áll, úgymint: Assaad Yakub Xayat, ki egyszersmind tolmács; három szolga kísé­ri őket. Jövetelük czélja, mint állítják, csekély, legalább nem tu­­datik, de hiedelem szerint száműzés. A’ falmouthi révbe 22én ér­keztek, hol Astraea üdvlövésekkel fogadta őket. Még azon nap estre London felé szándékoztak indulni. Berkeley - Craven ur, bizonyos férfi, ki Angliában minden vadászaton ’s lófuttatáson fő szerepet játszott, május 20 án halva találtatott saját szobájában; mellette pisztoly hevert, ’s fején egy seb minden kétségen túl téve, hogy agyonlőtte magát. Öngyilkolását azon nagy (30—40 ezer font sterlingnyi) veszteségeknek tulajdonítják, mellyeket a­ derbyi futtatásokkor fogadási által szenvedett. A’ meg­holt hatvan évű volt. (!) Halála hire a derbyi pályán fájdalmas benyomást okozott ugyan, de azért a’ fogadások folyvást tar­tottak , 's a’ tolakodás e versenyre olly tömérdek volt, hogy, mint a’ SVlorning-Herald beszéli, London nyugoti részén egyetlen­­egy postamester hatszáz pár lovat állított ki.— F R A N C­Z I A O R S Z Á G. A’ követház május 24k én folytatá a' tengerészet költségeit, ’s gyors egymásra következéssel egész sor czikket fogadott el. — Egyik czikkelynél, hol a’ biztosság nagyobb lerovást javaslott, azt közös vidámság közt félrevetette, ’s a’ kért mennyiséget megaján­lotta, minthogy a’ minister ellenszegült,­­s azt állitá, hogy utoljára lép föl ez úttal a’ szószékbe valamelly lerovást v. megtakarítást os­tromolni. — A’ követház máj. 25 én elvégezte a’ tengerészet költségei vitáját tökéletesen. A’ gyarmatok költségeinél ismét megújult a’rab­­szolgaság-fölszabadítási kérdés. Támogaták azt Lamartine, Isambert és de Tracy uu, mindazáltal elvre ugyan nem, hanem rendszabály­­létesíthetőségre nézve ellenzék azt Dupin és Mauguin uu. ouperré admiral tengerészek­ minister jelenté, hogy a’ kormánynak szán­déka e tárgyban előkészítő javaslatokat tenni, még pedig előleg szabad órákat kíván nyerni a’ rabszolgáknak, hogy azok alatt sza­bad dolgozás mellett ’s takarék-pénztárak segítségivel tőkét szerez­hessenek maguknak a’ jövendő kiváltásra. — A’ Moniteur Algerien május 13 tól Rapatel tábornok napi­­parancsát közli az Oran mellett Tafna torkolatjánál , Arlanges gén, és Abdelkader arabjai közt történt ütközetről, ki tehát ismét kiállott a’­ásikra. Kitetszik ebből, hogy a’ franczia seregek april lóén men­tükben Abdelkadertől megtámadtaklak, de őt 2000 ember veszte­séggel visszaverték, melly alkalomkor d’ Arlanges vezérnek 10 holtja ’s 70 sebesültje volt. 1­dán a­ seregek Tarna torkolatjánál tá­boroztak, ’s 25 én a tábornok 1500 emberrel indult el, kifürkész­ni a’ vidéket. Ez úttal egy kiscsoport ellenségre bukkantak, de visz­­szavonultakban az ellenfél hirtelen nagy számmal jelent meg a’ ma­gasokon, ’s innét élénken tüzelt az utócsapatra. A’ sergek az el­lenséget több ízben keményen visszanyomták. Hat órányi távollét után a' sereg ismét a’ táborba tért vissza, miután az ellenségből mintegy 1000 főnyit tehetlenné tett harczolásra. A’ tábornok 33 holtat veszte, ’s ezek közt 3 tisztet, ’s ISO legény sérülten fek­szik a’ szállitható kórházakban. Maga d’ Arlanges tábornok is gyön­ge sebet kapott. Több franczia lap levelet közöl Algierból május 13ról, mellyben említés létetik arról, hogy május­ban ismét he­ves ütközet fordult elő a’ Tafna mellett tanyázó francziák és Ab­delkader közt, de következménye még nem tudatik, ’s mivel azt mondják, hogy Radigun szigetről is részt ven benne a’pattantyús­­ság, gyaníthatni, hogy az ellenség egész a’ partokig nyomult elő­re. Mondják, hogy három hajó is készül menni Algierból Rad­i­­gunba erősítéssel, ’s azok megtelte után hihetőleg Tlemezen ellen fognak indulni. — A’ Temps legújabb híradásai szerint Bugeaud tábornok ve­zérlete alatt 4000 franczia indult el Marseilleból a’ Tafna torkolat­jához a’ francziáknak segítségül. — A’ National azt hiszi, hogy a’ követház most nehezen lesz hajlandó az algieri hadküldemény költ­ségeit csökkenteni, minthogy egyenesen a’ franczia fegyver dicső­sége forog kérdésben , ’s azt bármibe tették is, kikell víni, s meg­menteni a’ gyalázattól E’ pontban még a’ National is olly igen daliás. — A’ Messager tudósításai szerint d’ Arlanges tábornok följebb említett katonai mozdulatai nagy nehézségekkel voltak környékez­ve. Egyszersmind azt említi még e lap, hogy az arabok ez­úttal vol­tak legelőször szorosan összetartok, mert még a’ legélénkebb tü­zelés sem vala képes őket elszélyeszteni. Azonban a' francziák vesz­tesége mind e’ mellett sem nagy. A’ Journal du Commerce szerint hírnök jőve Valentjayből, azon hírrel, hogy Talleyrand herczeg igen nagy veszélyben forog. Thiers azt mondá, a’ királyra, sőt egész Európára nagy veszteség

Next