Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-11-16 / 92. szám
n'tsie ’sizen elutazhatásra. Villareal azonban ez utóbbit megtagadd, de a’szárazon utazandónak biztos kíséretet ajánlott.“ Egy másik, ugyan Bayonnebul oct. 3 srül érkezett levél igy ír: „Aujjel jött sürgöny egy kirohanásrul tudósit, mellyet a’ christinók Villenobul a’ carlosiakra 2000 fegyveressel tettek (a bilbaói őrsereg 3500 rendes, azon fölül 1200 nemzeti őrkatonaságból áll). A’ viadal élénk volt, ’s a’ veszteség mind két részről tetemes. A’ carlosiak résziről hochefoucauld ezredes is elesett. Úgy látszik Espartero közelít, az ostromlottaknak segítségül, mert Villareal az erősség alul sergeinek egy részével már elibe indult. “ — A’ Phare még ehez azt toldja , hogy a’ sejtés valósult, ’s a’ carlosiak az ostromot Rilkén meg is szünteték.— Cadizbul krrül érkezett tudósítások szerint, valótlan az, hogy Malagában a’ respublicát kiáltották ki. (Juiroga, néhány csapat rendes katonasággal ’s 410 nemzetőr lovaggal sokán érkezett oda, ’s el akará fogatni Escalantet, a’ constitutio isméti visszaállitóját; ő azonban egy Jaseur nevű angol hajóra iramlott, honnan, (Juiroga, kiadatását sürgeti. — Almadeni 22kén kelt levelek szerint Gomez Ildikó éjjelén SantaEufemiába vonult 10 — 12 ezernyi sergével, ’s őrszemeit szinte Almadenig terjeszté. A helyet 1200 gyalog és 120 lovag tartja őrizetben Flinter ezredes parancsnoksága alatt. 22kén éjjel megtámadást vártak , ’s ez esetre veszélyben forognak Rothschild ház kényesé tárai is. Ugyanis’ levelek szerint a’ királynénak engedelmeskedő minden tartományban parancsot kaptak az országos tisztviselők : a’ templomokat eljárni, ’s minden bennök találtató arany ’» ezüstneműt más drágasággal ’s becses kövekkel együtt följegyezni; mindez közhasználatul az ország javára lesz fordítandó, ’s az egyházakban csak a’ legszükségesbek hagyatnak meg. A N G L I A. A’ Times ezt mondja: „bármi kevés zajt csinálnak is vele, de magányos levelek bizonyítják, mikép a’ franczia kormány nem csekély hajóhad küldésére készül, mellynek azonban ezélját szorgosan titkolják. Gallois admiral megérkezése Toulonba, ki legmélyebb ismeretlenségben (incognito) érkezett oda, mint mondják, e’ dologgal összefüggésben áll. — O’Connell Derrynane-Abbeyből a’ Scotsman kiadójához levelet bocsátott, mellyben az ismeretes Mortimer O’Sullivant rágalmazónak nevezi, mert az valamelly nyilványos gyűlésben következő kifejezést adott szájába: „ Katholikusra nézve lényeges vallásczikkely, hogy joga van az eretnekeket ’s hitetleneket megfojtani, vagy nekik adott szavát szegni. “ Soha úgymond O’Connell, illy állítást nem merésztettem, és semmi sem igazolja viseletemben a’ gyanút, hogy én illy véleményt vallok; mi több , nyilványítom, hogy ha ez valóban katholikus vallásczikk volna, én a’ katholicismusról tüstént lemondanék. A’ britt szigeteken egy vallás sem számlál annyi hívet, mint a’ katholikus; mi nyolca millió vagyunk , és valóban vétek a föls. alattvaláji illy tetemes részét úgy szidalmazni. Felhívom a'Sullivant: mutassa meg, ’s bizonyítsa be állítását.“ — Tripolisban a’ kaputlan hasa minden európai kereskedést megsemmített azzal, hogy a’ külföldi kereskedésre száztól let ▼eteti adóul, a’ belföldiek által űzöttet pedig adó nélkül hagyá. A’ dublini egyetemnél az izlandi nyelv számára tanulószék fog alapilattni. Az egyetem főbbéi is megegyeztek abban, ’s e’ végre már a’ hallgatóik teremét is kijelölték. A’ kinevezendő tanulók fizetésén megkívánt alapot aláírás útján fogják előteremteni , melly aláírás igen szerencsés foganattal gyarapul az izlandiak közt. A’ M. Postban olvashatni: Polignacig úgy tetszik, mihelyt a’ hami erősség kapuji megnyitandanak, Angliába szándékozik utazni, ’s London szomszédságában letelepülni. Mint halljuk, a’ hg egyik ügy viselője a’ Regent-Park szomszédságában egy kis mezei házat bérlett ki, hol a’ franczia volt minister, ha hosszú fogságát ki fogja állani, nyugalomban élni reméli. Oct. 29én hozattak először kereskedésbe s’ londoni csarnokon az utasítványok Cubára, mellyekkel a’ spanyol kormány a’ nov.rjén kitelő kamatokat fizetni szándékozik. Ezen utasítványok 4 shillingért adattak minden font sterlingre, tehát száztól 80 veszteséggel. Oct. 21én volt a’trafalgari hires ütközet (1805ben) 31 dik évnapja. Ez alkalommal említi a’M. Herald, hogy az ottan vitézkedett lisztek közül, kik a’ győzelem pillanatában elesett Nelson alatt szolgáltak, még csak nyolcz van életben ; hat közülök admiral már, ’s ezek közt Codrington, FRANCZIAORSZÁG. A’ Messager szerint novén összeült a’ ministertanács , ’s arról tanácskozott: vallyon a’ strassburgi történeteket a’ pairszék törvényhatósága elé kell e hozni, vagy az egész ügyet a’ közönséges törvényszékek előtt hagyni. Úgy állítják , a’ ministertanács az utóbbit határozta. — A’ National jelenti, hogy lonaparte Luczián Antal, B. Luczián fija, kinek az egyházi statusokban némi baja volt a’ karabélyosakkal, és szerencsés volt onnan elillanhatni, az éjszakamerikai egyesült statusokba szerencsésen megérkezett. Ugyanaz napon, mellyen Strassburgban , n. m. od. .406n Vendomeban is (nem messze Broistől, Loire és Ches megyében) katonai lázadás fordult elő, mellyet mintegy 14 huszár készült végbe vinni. E’ 14 huszár t. i. összegyűlt egy korcsmába, ’s ott bizonyos Hrugant tiszt unszoltára azt határozta, hogy lóra kerülni fegyveresen , a’ tiszteket ’s az őrhelyeket elfoglalni, a’ hatóságokat befogni, ’s végre a’ respublicát kikiáltani. Azonban még tartott a' Ituiaviil.oím» , midőn az alezredesnek történt jelentésre mindn újukat elfogták. Miután Hruyant a rendőr-terembe vitetett társsul, ez itt a’ szabadság egy hirtelen perezét használván pisztolyt ránt ’s egyenesen az őrmesterre süli azt, kinek a’ golyó testét fúrta keresztül. Hruyant az erre támadt zavarban megszökött, ’s által úszott a’ Joire-on. Thierry nevű huszár főczinkos társa is elillant. Azonban Hruyant éjfél után 2 órakor magától viszszajött a’ laktanyába, hol azonnal elfogták. A’ kisr. ügyész kihallgatást tüstint. Ő épen nem tagadja balga tervét ’s reményeit, ’s azokat legkevésbé sem igyekszik akár titkolni, akár enyhíteni. A’város maga ezen egész idő alatt csöndesen maradt.• A’ fr. ministerium nem legjobb lábon áll Clauzel marsallaL Clauzel in. a’ doctrinaire miniseteriumtól az afrikai hadszállítványra még 10 ezer embert kivánt okvetetlenül, de a’ ministerium azt megtagadta tőle. Erre Parisba küldötte segédét végnyilatkozással, mellyben hivatalávúl tüstinti lemondással fenyegetőzik, ha meg nem kapná a’ kivánt 10 ezer embert. A’ doetrinairek, kik a’ marsalban politikai ellenséget látnak, örömest kaptak ez alkalmon, hogy megszabaduljanak tőle, ’s utódjának hihetőleg mindent megtettek volna fényes vagy lármás dolgok végbe▼ihetésére, hogy a’ marsai leléptét elhomályosítsák. Senki sem hitte, ’s magok a’ doctrinairek sem, hogy a’ marsai e’ végnyilatkozta után megmaradand Afrikában , ha megtagadtatik kivánata. Azonban mindenki csalatkozott, mert midőn Damremont a’ helyébe küldött új parancsnok Afrikában megjelent, Clauzel marsal azt nyil▼ányitotta, hogy segéde félreértette őt. A’ doctrinairek, ha nem gondolták is ezen esetet, de lehetőnek vélték, ’s azért olly utasításokat adtak az uj parancsnoknak, mellyek még sértőbbek, csakhogy Clauzelt visszalépésre kényszerítsék. Ezen utasítások szerint Damremont tábornok Oranban leend parancsnok ’s a’ ministeriummal egyenes levelezésben, azaz függésben álland. Azonban Clauzel marsai, mindenek csudálkozására erre is ráállott, ’s politikai barátjai nem képesek e’ dolgon eligazodni. Vandamme Diomede gr. halála után talált eredeti irománycsomók fontosságára nézve példa lehet a’ következő : Midőn Vandamme tábornok 1793 ban egy csapat mont-casseli vadászszal a’ belga határszéleken végig vonult,’s Poperinghet kirablotta, Honsbrugghe ’s más helységeket felgyújtotta, a’ nyilványos vélemény azon hiedelemben maradt mai napig, hogy Vandamne személyes erőszakos sugalma után cselekedett. Most azonban egy oklevél találtatott ez irományok közt, melly ellenkezőt bizonyít ’s igy szól. Meghagyatik Vandamme parancsnoknak, hogy Ilonsbrugghe, Poperinghe falukat, Valón kastélyt, és a’ saint-siri erdőt gyújtássa föl. Ilondscote sept. 1 jén 1793 a’ respublica II évében (aláírva) Houchard , az éjszaki és ardennei sereg főtábornoka.“ Ez oklevelén pecsét van, mellyen a’ szabadság Istennéje látszik e’ felírással: „A’ franczia respublica nevében.“ A’ főtábornok e’ szomorú parancsot azért hitte szükségesnek, mert a’ franczia kiköltöztek (emigránsok) kik tömegestül gyűltek e’ helyen össze, levelezések által rokonaik és barátaikkal a’ határon innen a’ franczia sereg minden léptét mozdultát megtudták, ’s igy gyönge oldalait is kikémlelték. Szinte V. hagyományai közt találtatik egy darab félig elégett fa , mellyet a’ tábornok igen szorgalmasan őrzött, sót önmaga húzott ki azon tábori tűzből, mellynél 1805 dec. 1 és 2ka közti éjet Napoleon az auszterlitzi ütközet előtt töltötte.Az alsó rajnai Kurier nov.áról nem annyira csudálkozik azon, hogy Bonaparte Lajos hi képzelhette magának, mikép az egész straszburgi őrség és polgárság föllelkesül, ’s mellé áll, mihelyt megjelen előtte, mint inkább azon, és szerfölött, hogy Vaudrey ezredes és Parquin parancsnok annyira csalódhattak ’s a*éiget hasonló vállalatra biztathatták, holott mind a’ katonaság, mind a’ polgárság érzelmeit ők jobban ismerhették. — Oct. 25 én ment végbe, mint irtuk, Parisban a’ de la Concorde téren a’ luxori obeliszk-fölállitás; számtalan néző tolongott a’ hely között. 12 órakor megjelent a’király egész családostul a’ tengeri ministerség erkélyén, a’ diplomatái test tagjaitól környezten. 500 pattantyúst foglalatoskodtatott a’fölállítás munkája , melly NA órakor kezdődvén 3 órára ment végbe, mire azután három munkás az obeliszk tetejére hágott ’s zászlókat lobogtatott. Azon pillanatban midőn az obeliszk egyenesen megálla talapján, ezeehangu kiabálás verdesé a’ levegőt: éljen Lebus ! (a’ mérnök tiszt neve, ki a’ munkát vezeté.) A’ nem régen elhalt Vandamme gróf hagyományai közt igen sok levelet is találtak, ennek atyjához irtat Napóleontól , Bonaparte Lajos és Jeromostól, Bernadotte (svéd király) Berliner, ’s egyebektől, mellyek a’ franczia hadtörténetekhez nem megvetendő pótlékot adhatnak.— Demetz ur hat hónapi engedelmet nyert Éjszakamerikába utaztatásra, annak megvizsgálása végett, mint lehetne az ottani fogolytartási rendszert legolcsóbban Francziaországban is létesítni. — Utóbbi három hónap alatt az olcsó szállításon kapva, 29,085 személy látogató meg Boulognet, kik Francziaországból Angliába, vagy viszont, utaztak. — A’ Messager igen különös pörbe idéztetett. Bizonyos Chreon orvos ugyanis valamelly asszonynak koponyáját törvényesen megvizsgálván, a’ koponya-tan (Craneologia) útmutatása szerint, igen kedvetlen ítéletet hozott a’ szóban forgó koponyáról. A’ Messager ez ítéletet , mint a’ craneologiai ékes-szólás remekét lapjaiba fölvevő. E’ miatt az asszony örökösei mind a’ czikk írója, mind annak kiadója, a’ Messager ellen, pert kezdtek, melly hihetőleg igen furcsa vitatásokra nyujtand alkalmat. —