Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-16 / 92. szám

n'tsi­e ’s­­izen elutazhatásra. Villareal azonban ez utóbbit megta­gadd, de a’szárazon utazandónak biztos kíséretet ajánlott.“ Egy másik, ugyan Bayonnebul oct. 3 srül érkezett levél igy ír: „Au­jjel jött sürgöny egy kirohanásrul tudósit, mellyet a’ christi­­nók Villenobul a’ carlosiakra 2000 fegyveressel tettek (a­ bilba­ói őrsereg 3500 rendes, azon fölül 1200 nemzeti őrkatonaság­­ból áll). A’ viadal élénk volt, ’s a’ veszteség mind két rész­ről tetemes. A’ carlosiak résziről h­ochefoucauld ezredes is ele­sett. Úgy látszik Espartero közelít, az ostromlottaknak segít­ségül, mert Villareal az erősség alul sergeinek egy részével már elibe indult. “ — A’ Phare még ehez azt toldja , hogy a’ sejtés valósult, ’s a’ carlosiak az ostromot Rilkén meg is szünteték.— Cadizbul krrül érkezett tudósítások szerint, valótlan az, hogy Malagában a’ respublicát kiáltották ki. (Juiroga, néhány csapat rendes katonasággal ’s 4­10 nemzetőr lovaggal sokán érkezett oda, ’s el akará fogatni Escalantet, a’ constitutio isméti vissza­­állitóját; ő azonban egy Jaseur nevű angol hajóra iramlott, honnan, (Juiroga, kiadatását sürgeti. — Almadeni 22kén kelt levelek sze­rint Gomez Ildikó éjjelén Santa­­Eufemiába vonult 10 — 12 ezernyi sergével, ’s őrszemeit szinte Almadenig terjeszté. A­ helyet 1200 gyalog és 120 lovag tartja őrizetben Flinter ezre­des parancsnoksága alatt. 22kén éjjel megtámadást vártak , ’s ez esetre veszélyben forognak Rothschild ház kényesé tárai is. Ugyan­is’ levelek szerint a’ királynénak engedelmeskedő minden tartományban parancsot kaptak az országos tisztviselők : a’ tem­plomokat eljárni, ’s minden bennök találtató arany ’» ezüstneműt más drágasággal ’s becses kövekkel együtt följegyezni; mind­ez közhasználatul az ország javára lesz fordítandó, ’s az egyházak­ban csak a’ legszükségesbek hagyatnak meg. A N G L I A. A’ Times ezt mondja: „bármi kevés zajt csinálnak is ve­le, de magányos levelek bizonyítják, mikép a’ franczia kormány nem csekély hajóhad küldésére készül, mellynek azonban ezélját szorgosan titkolják. Gallois admiral megérkezése Toulonba, ki leg­mélyebb ismeretlenségben (incognito) érkezett oda, mint mond­ják, e’ dologgal összefüggésben áll. — O’Connell Derrynane-Abbeyből a’ Scotsman kiadójához le­velet bocsátott, mellyben az ismeretes Mortimer O’Sullivant rá­galmazónak nevezi, mert az valamelly nyilványos gyűlésben kö­­vetkez­ő kifejezést adott szájába: „ Katholikusra nézve lényeges vallásczikkely, hogy joga van az eretnekeket ’s hitetleneket meg­fojtani, vagy nekik adott szavát szegni. “ Soha úgymond O’Con­nell, illy állítást nem merésztettem, és semmi sem igazolja vise­­letemben a’ gyanút, hogy én illy véleményt vallok; mi több , nyil­­ványítom, hogy ha ez valóban katholikus vallásczikk volna, én a’ katholicismusról tüstént lemondanék. A’ britt szigeteken egy vallás sem számlál annyi hívet, mint a’ katholikus; mi nyolca millió vagyunk , és valóban vétek a föls. alattvaláji illy tetemes részét úgy szidalmazni. Felhívom a'Sullivant: mutassa meg, ’s bizonyítsa be állítását.“ — Tripolisban a’ kaputlan hasa minden európai kereskedést megsemmített azzal, hogy a’ külföldi kereskedésre száztól l­et ▼eteti adóul, a’ belföldiek által űzöttet pedig adó nélkül hagyá. A’ dublini egyetemnél az izlandi nyelv számára tanulószék fog alapilattni. Az egyetem főbbéi is megegyeztek abban, ’s e’ végre már a’ hallgatóik teremét is kijelölték. A’ kinevezendő tanulók fize­tésén­ megkívánt alapot aláírás útján fogják előteremteni , melly aláírás igen szerencsés foganattal gyarapul az izlandiak közt. A’ M. Postban olvashatni: Polignac­ig úgy tetszik, mihelyt a’ hami erősség kapuji megnyitandanak, Angliába szándékozik u­­tazni, ’s London szomszédságában letelepülni. Mint halljuk, a’ hg egyik ügy viselője a’ Regent-Park szomszédságában egy kis mezei házat bérlett ki, hol a’ franczia volt minister, ha hosszú fogságát ki fogja állani, nyugalomban élni reméli. Oct. 29én hozattak először kereskedésbe s’ londoni csar­nokon az utasítványok C­ubára, mellyekkel a’ spanyol kormány a’ nov.­rjén kitelő kamatokat fizetni szándékozik. Ezen utasítványok 4 shillingért adattak minden font sterlingre, tehát száztól 80 vesz­teséggel. Oct. 21én volt a’trafalgari hires ütközet (1805ben) 31 dik évnapja. Ez alkalommal említi a’M. Herald, hogy az ottan vitéz­kedett lisztek közül, kik a’ győzelem pillanatában elesett Nelson alatt szolgáltak, még csak nyolcz van életben ; hat közülök admi­ral már, ’s ezek közt Codrington, FRANCZIAORSZÁG. A’ Messager szerint nov­­­­én összeült a’ ministertanács , ’s arról tanácskozott: vallyon a’ strassburgi történeteket a’ pairszék törvényhatósága elé kell e hozni, vagy az egész ügyet a’ közön­séges törvényszékek előtt hagyni. Úgy állítják , a’ ministertanács az utóbbit határozta. — A’ National jelenti, hogy l­onaparte Lu­­czián Antal, B. Luczián fija, kinek az egyházi statusokban némi ba­ja volt a’ karabélyosakkal, és szerencsés volt onnan elillanhatni, az éjszakamerikai egyesült statusokba szerencsésen megérkezett. Ugyanaz napon, mellyen Strassburgban , n. m. od­. .406n Vendomeban is (nem messze Broistől, Loire és Ches­ megyében) katonai lázadás fordult elő, mellyet mintegy 14 huszár készült végbe vinni. E’ 14 huszár t. i. összegyűlt egy korcsmába, ’s ott bizonyos Hrugant tiszt unszoltára azt határozta, hogy lóra ker­­ülni fegyveresen , a’ tiszteket ’s az őrhelyeket elfoglalni, a’ ható­ságokat befogni, ’s végre a’ respublicát kikiáltani. Azonban még tartott a' Ituiaviil.o­ím­» , midőn az alezredesnek történt jelentésre m­indn­­ újukat elfogták. Miután Hruyant a­ rendőr-terembe vitetett társs­ul, ez itt a’ szabadság egy hirtelen perezét használván pisz­tolyt ránt ’s egyenesen az őrmesterre süli azt, kinek a’ golyó tes­tét fúrta keresztül. Hruyant az erre támadt zavarban megszökött, ’s által úszott a’ J­oire-on. Thierry nevű huszár főczinkos társa is elil­lant. Azonban Hruyant éjfél után 2 órakor magától viszszajött a’ laktanyába, hol azonnal elfogták. A’ kisr. ügyész kihallgatá­st tüstint. Ő épen nem tagadja balga tervét ’s reményeit, ’s azokat legkevésbé sem igyekszik akár titkolni, akár enyhíteni. A’város maga ezen egész idő alatt csöndesen maradt.­­• A’ fr. ministerium nem legjobb lábon áll Clauzel m­arsal­­laL Clauzel in. a’ doctrinaire miniseteriumtól az afrikai hadszállít­­ványra még 10 ezer embert kivánt okvetetlenül, de a’ ministeri­um azt megtagadta tőle. Erre Parisba küldötte segédét végnyi­latkozással, mellyben hivatalávúl tüstinti lemondással fenyege­tőzik, ha meg nem kapná a’ kivánt 10 ezer embert. A’ doetri­­nairek, kik a’ marsalban politikai ellenséget látnak, örömest kap­tak ez alkalmon, hogy megszabaduljanak tőle, ’s utódjának hihe­tőleg mindent megtettek volna fényes vagy lármás dolgok végbe­­▼ihetésére, hogy a’ marsai leléptét elhomályosítsák. Senki sem hitte, ’s magok a’ doctrinairek sem, hogy a’ marsai e’ végnyilat­­kozta után megmaradand Afrikában , ha megtagadtatik kivánata. Azonban mindenki csalatkozott, mert midőn Damremont a’ helyébe küldött új parancsnok Afrikában megjelent, Clauzel marsal azt nyil­­▼ányitotta, hogy segéde félreértette őt. A’ doctrinairek, ha nem gondolták is ezen esetet, de lehetőnek vélték, ’s azért olly u­­tasításokat adtak az uj parancsnoknak, mellyek még sértőbbek, csakhogy Clauzelt visszalépésre kényszerítsék. Ezen utasítások szerint Damremont tábornok Oranban leend parancsnok ’s a’ mi­­nisteriumm­al egyenes levelezésben, azaz függésben álland. Azon­ban Clauzel marsai, mindenek csudálkozására erre is ráállott, ’s politikai barátjai nem képesek e’ dolgon eligazodni. Vandamme Diomede gr. halála után talált eredeti iromány­­csomók fontosságára nézve példa lehet a’ következő : Midőn Vandam­­me tábornok 1793 ban egy csapat mont-casseli vadászszal a’ bel­ga határszéleken végig vonult,’s Poperinghet kirablotta, Honsbrug­­ghe ’s más helységeket felgyújtotta, a’ nyilványos vélemény azon hiedelemben maradt mai napig, hogy Vandam­ne személyes erősza­kos sugalma után cselekedett. Most azonban egy oklevél találta­tott ez irományok közt, melly ellenkezőt bizonyít ’s igy szól. Meghagyatik Vandamme parancsnoknak, hogy Ilonsbrugghe, Po­­peringhe falukat, Valón kastélyt, és a’ saint-siri erdőt gyújtássa föl. Ilondscote sept. 1 jén 1793 a’ respublica II évében (aláírva) Hou­­chard , az éjszaki és ardennei sereg főtábornoka.“ Ez oklevelén pecsét van, mellyen a’ szabadság Istennéje látszik e’ felírással: „A’ franczia respublica nevében.“ A’ főtábornok e’ szomorú pa­rancsot azért hitte szükségesnek, mert a’ franczia kiköltöztek (emi­gránsok) kik tömegestül gyűltek e’ helyen össze, levelezések ál­tal rokonaik és barátaikkal a’ határon innen a’ franczia sereg min­den léptét mozdultát megtudták, ’s igy gyönge oldalait is kikém­lelték. Szinte V. hagyományai közt találtatik egy darab félig elé­gett fa , mellyet a’ tábornok igen szorgalmasan őrzött, sót ön­maga húzott ki azon tábori tűzből, mellynél 1805 dec. 1 és 2ka közti éjet Napoleon az auszterlitzi ütközet előtt töltötte.­­Az al­só rajnai Kurier nov.­áról nem annyira csudálkozik azon, hogy Bonaparte Lajos hi képzelhette magának, mikép az egész strasz­­burgi őrség és polgárság föllelkesül, ’s mellé áll, mihelyt meg­jelen előtte, mint inkább azon, és szerfölött, hogy Vaudrey ez­redes és Parquin parancsnok annyira csalódhattak ’s a*­éiget ha­sonló vállalatra biztathatták, holott mind a’ katonaság, mind a’ polgárság érzelmeit ők jobban ismerhették. — Oct. 25 én ment végbe, mint irtuk, Parisban a’ de la Con­corde téren a’ luxori obeliszk-fölállitás; számtalan néző tolongott a’ hely között. 12 órakor megjelent a’király egész családostul a’ tengeri ministerség erkélyén, a’ diplomatái test tagjaitól környez­ten. 500 pattantyúst foglalatoskodtatott a’fölállítás munkája , melly N­A órakor kezdődvén 3­­ órára ment végbe, mire azután három­ munkás az obeliszk tetejére hágott ’s zászlókat lobogtatott. Azon pil­lanatban midőn az obeliszk egyenesen megálla talapján, ezeehangu kiabálás verdesé a’ levegőt: éljen Lebus ! (a’ mérnök tiszt neve, ki a’ munkát vezeté.) A’ nem régen elhalt Vandamme gróf hagyomá­nyai közt igen sok levelet is találtak, ennek atyjához irtat Napó­leontól , Bonaparte Lajos és Jeromostól, Bernadotte (svéd király) Berliner, ’s egyebektől, mellyek a’ franczia hadtörténetekhez nem megvetendő pótlékot adhatnak.­­— Demetz ur hat hónapi engedel­­met nyert Éjszakamerikába utaztatásra, annak megvizsgálása vé­gett, mint lehetne az ottani fogolytartási rendszert legolcsóbban Francziaországban is létesítni. — Utóbbi három hónap alatt az ol­csó szállításon kapva, 29,085 személy látogató meg Boulognet, kik Francziaországból Angliába, vagy viszont, utaztak. — A’ Mes­sager igen különös pörbe idéztetett. Bizonyos Chreon orvos ugyan­is valamelly asszonynak koponyáját törvényesen megvizsgálván, a’ koponya-tan (Craneologia) útmutatása szerint, igen kedvetlen íté­letet hozott a’ szóban forgó koponyáról. A’ Messager ez ítéletet , mint a’ craneologiai ékes-szólás remekét lapjaiba fölvevő. E’ mi­att az asszony örökösei mind a’ czikk írója, mind annak kiadója, a’ Messager ellen, pert kezdtek, melly hihetőleg igen furcsa vi­tatásokra nyujtand alkalmat. —

Next