Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-26 / 95. szám

se a’ bitorlót, azon esetre, ha portugál földre lépend, bármelly pillantásban agyon lőni. A’ Journ. des Débats szerint megváltozott K­issabonban az előbbi ministerium, ’s a’ királyné, Saldanha, Palmella és Carvalho újólag választott ministereivel együtt Belem palotába vonulván, kinyilatkoztatá, hogy az 1822ki alkotmányt többé nem ismeri el, ’s antiak helyébe d. Pedro alkotmányi oklevelét állítja vissza. Még eddig sem­mi hite, hogy e’ változás miatt a’ fővárosi lakosság legkisebbé is nyugtalankodnék. A N G L I A. nov. 9én választották meg jövő évre a’ londoni City lord­­mayorját, ’s a’ régi szokás szerint csudálatos ünneplésekkel ik­* tatták hivatalába ’s eskették meg. A’ menetben, mellyet öt va­sas készületü fér­i vezete, leginkább kitünteték magukat az a­­ranyművesek ’s a’ hal- és papirkereskedők. Több osztály láncaát kiséré a’ menetet, elől pedig a’lovasőrség hangászkara lovagolt. A’ lordmayort mindenütt hangos kiállásokkal üdvözlök. A’ Guild­­hallok Gog és Magog mindkét óriás képein kívül Jim Crow nép­szerű charakter faképét is hordozák némi diadalmi szekéren, mi a’ népnek nagy mulatságot okozott. Ez volt a’ 38 miki lord­­mayor-nap Londonban ; az elsőt t. i. nov. 9én ültötték 1453ban. A’ City tanácsa az év­fordu­lati lakoma költségeit 2500 ft sterling­re csökkentette, mit a’ hatóság-javitás mellett buzgó lapok még mind­egyre igen soknak tartanak. — O’Connell, írja Morgan kíséreté-é­ben nove­rén érkezett Dublinba, de az első napokban semmi látogatást sem fogadott el. Az izlandi nép mély részt vészén nagy veszteségén, és több város már fájdalmát jelentő felírást is szándékozott hozzá intézni, de azt O’Connell elhárította. Pártja igen reményű, hogy a’ legközelebbi kéz parliament-választáskor fényes többséggel fog Dublinban követnek megválasztatni. — A’ kormány és számos magányos társaság minden erőködése mel­­­lett is 94 bevádlott közül, kik Wiltshireben a’ törvényszék előtt állottak, harminezhét sem írni, sem olvasni nem tudott, ’s cask négy találkozott arra alkalmas. — A’ londoni posta Kelet’indiába jun. 1 föl szárazföldi úton már július 18 án Bombaybe érkezett, tehát példátlan rövid idő, úgymint 47 nap alatt. Sunderlandban most 17 hajót építenek. Liverpoolban nem rég ugyanazon egy napon hat hajó bocsáttaték ugyanazon egy gyárból tengerre, mindenik 75 tonnás ’» a’ legjobb minták sze­rint. Mindez egy társaságé, melly magát „ Liverpooli ’» Manche*­* téri épületfa-társaságnak“ nevezi. —Efölött nem sokára ez ismét kettőt fog tengerre szállítani. — Bizonyos Baddeley új légha­jót talált föl, mellyet, mint mondja, minden légvonalon át, csői* naki könny­űséggel a’ vizen, képes kormányozni. Több dologér­tő megvizsgálta már azt ’» kedvezőleg ítélt felőle. — Mondják, Baddeley e’ találmányát nem sokára tettleg próbálja meg. —* A* wesleyaui methodisták nem rég gyűlést tartottak Norwich­­ben, mellyre tizenegyszáz személy jelent meg theet inni, egy shilling bémenetárért. .Minden­edik asszonyság egy egy kanna theet kapott n­aga elibe kiszolgáltatásul. — Nov.­kán sürgönyöket kaptak a’ Londonban levő spanyol ügy­viselők, 8t Sebastiánból Evans tábornoktál azon jelentéssel, hogy nem sokára fog pénz Lon­donba küldetni 4000 ember fogadására. Evans azt írja, hogy mindaddig ott nem hagyja Spanyolországot míg d. Carlost az or­szágból ki nem üzemíi,­­s ha választó­i azt kívánják, hogy parlia­ment helyéről lemondjon , e’ lemondás már John Russell kezei közt van. Quebec nevű pompás uj rakhajón érkezett mindeddig a’ leg­több utazó Liyorkbul Portsmoulhba, szám szerint 32.Köztük volt a’ franczia kormányhoz menő amerikai új követ is Cass tábornok, egész családostul. Green , Holland és M­ason urak nov. 7kén d. u­. 2 órakor indulván el Londonból léghajójukon, miután 2 óra folyásig a’ város fölött lebegtek, 5 óra tájon Doverbe érkezének; a’ mintegy 5­­ mérföldnyi széles csatornán (tengerszorulaton) 10 perez alatt szál­lottak keresztül ( ugyanezen utat Powertül Calaisig Blanchard lég­­hajós 1786 ben 14­ óráig téve)’» Németországnak irányozva ugyan­itt Dillhausen és Niedershausen közt Lochmühlenél bocsátkoztak földre a’ nassaui herczegségben másnap, azaz nov. 8kán, reg­geli 7 és 4 órakor. E’ léghajó tehát ekkorig a’ legnagyobb ’s leg­sebesebb utazást tévé, mellynek távolsága egyenes vonalban véve mintegy 200 órányi, ’s e’ távolságot az 17 és 4 óra alatt röpülte át. Az angol városok hatóságiban a’ kiegészítő választásokat már elvégezték, ’s egészben a’ reformerek 37 , a’ toryk pedig 19 vár­­­osban választották meg a’ várostanácsosok többségét. E’ 19 Vá­ros közt azonban egyetlen sincsen, melly lakosai számára néz­ve bár a másod rangú városok sorába tartoznék. A’ londoni ha­tóság, melly, mint tudjuk a’ hatóságjaviló törvénybe nem volt foglalva, mint látszik, önmagát önként kezdi javítani. A’News ne­vű kis hírlap igy ír : „Az utolsó szerda szomorú nap volt a’City­ben , mert a’ hatóság azon határozást hozta, hogy a’ lakomák ’s a’t. számát, mellyek eddig mind a' közönség költségin tartattak, ezentúl kevesítse meg. ” A’Times szerint a’ britt segédseregnek a’ spanyol kormányon 80 ezer font sterlingnyi követelése van, e’fölött még a’ II. Izabella és Reina Gubernadora két hadi gőzhajó legény­­ségének is 10—13,000 font sterlingre menő, mi spanyol pénz­ben 10 millió reált meghalad.— A’True Sun hiteles kútfő után állítja, hogy Francziaországból a’ határszéleken folyvást számta­lan fegyvert csempésztenek Spanyolországba d. Carlos részire. Szép példája a’ hazafi ’s műveit érzésnek nőben. M­­ist reá Mary Flaherty az Uj londoni tud. egyetemnek Brougham lord által (ki nagy pártfogója annak­ 5000 font sterlingnyi ajándékot ada­tott által száztól 34 kamatos kötelezvényekben. Ez által erejé­hez képest kíván e’ ns asszonyság az ismeretek terjesztésire , a a’ polgári és vallásos szabadság előmozdítására munkálni.— Nov. 5én sajátszerü parliament-gyülés tartatott. Megpróbálták t. i. vall­jon a’ Reid di­ intézkedése alatt Edinburgből, az alsóházban tett változtatások akuslikai tekintetben czélszerűek é? A’ parliament szá­mos tagja, tisztviselője és szolgája megjelent; de hogy „telt há­zat“ alakítsanak, 420 őrgránátosból álló csapatot bocsátottak a’ terembe ’s a’ padokat, mellyeken különben a’ nemes, igen tisz­tes’s tudós törvényhozók szoktak ülni, most rák v. pipacsszin kön­­tösnek lepték el. Harvey és Sir G. Clerk kivonatokat olvastak az előbbi parliament vitatásokból, ’s a’ rőt frakkosoknak néha néha „Halljuk!“ „halljuk-ot!“ kelle kiáltozniuk. E’ dolog a’gránátosak előtt igen mulatságosnak látszott; a’ próba azonban igen kedve­­zőleg dült el, mivel minden legkisebb ’s leghalkabb hangot vi­lágosan megértettek a’ terem mindenik zugában. —­A’ Dublin Evening Mail szerint O’Connell hitvese hosszú­ szen­vedései után végre elhunyt, egyszersmind O’Connell legidősb frja, Móricz felgyógyulása igen kétséges. A’ nevezett lap O’Connell­­nek ellensége ugyan, de azért boldogult nője iránt igazságos, ’s azt a* legjelent legszeretetre méltóbb asszonyok egyikének vallja. „Ez történet, úgymond,O’Connell urat természetesen fel fogja tartóztat­ni a’ dublini egyesületben megjelenéssül, hol e’ napokban vár­ták őt.“ Kemény, keserű csapások érik őt, mellyek mindenki szivét szánakozásra indítják. Bár mikép gondolkodjunk is O’Con­nell úrról mint politikusról, de ő azért mégis ember, és sorsa tiszteletet parancsol, mellyet minden nemesérzésü adóként megad a’ fájdalomnak. Nekünk szent az. O’Connell’ hitvesét nove­rén­ takaríták el. A’ koporsó haj­nal előtt a’ Derrynane apátság kápolnájába vitetett, hol aztán az ünne­pélyes gyász­miséket elkezdék, mellyek, mivel a’ katholikus lel­készek közelről’s messzünnen nagy számban érkeztek, egész délig szakadatlanul tartottak. Délután 1 órakor megindult a’ gyász­menet a’ lakházból egy ágostoni monostor romjai felé, mellyek az O’Connell-ház birtoka végén messze magaslanak az atlanti tenger tükre fölött. A’ nemesség (gentry) az egész Kerrey megyéből számo­san jelent meg. O’Connell mérnökei és szolgáji gyász-szalagokat viseltek kalapjaikon , az asszonyi cseléd pedig hosszú gyolcs lep­lezettje burkoltan kisérte a’ koporsót, mint az Izlandban illy al­kalomkor szokás. A’ halottat rokonok vitték, ’s a’ papság hosszú sora a’ föls. Misererét ’s az ünnepélyes De profundist zengede­­zé ’s e’ kesergő bánatos hangokba a’ derrynanei tengeröbölnél zúgva torlongó hullámok bus­zoraja vegyült. A’ jelenés sajátszerű ün­nepélyes benyomása volt. — A’ nemzetségi sírnál Griffiths ur, O’Connell házikáplánja végezte a’ bészentelést és húsz papból álló kar viszonzá az öröklétre nyugasztó Amert. —­A’ Manchester Guardian azt beszéli , hogy Beniot ismét ’s egyenesen a’ ehesten püspökhöz folyamodott engedelmért Mali­­bran asszony holtteste fölásatása ’s elvitethetése végett Belgi­umba ; de a’ püspök nem csak a’ kérelmet megtagadta, hanem még efölött annak helyén a’ kiásatást egyenesen meg is tiltotta. — A’ M. Herald egyik levelezője által azon tudósítást véve, hogy Staffordshire kovácsmesterei számos gyülésökben egyhangúan el­­határozák, hogy az olvasztó ’s dolgozó vas-kemenezék egy harmadát pihentetni hagyják, mi által a’ vas-készités természetesen szint­­azon arányban fogna csökkenni. —­A’ M. Post szerint vonakodott Polignac­ig akár közvet­ve , akár közvetlenül sorsa megkönnyítéséért folyamodni ; most azt mondják, hogy mind érte, mind Guernon de Ranvilleért ro­konai ’s baráti fognak esedezni. A’ politikai lakomák folyvást tartanak; azonban némelly ministerek nem olly szerencsések mindenkor, hogy akár a’ radi­­calok, akár a’ toryk m­egelégülését megnyerhessék illy alkalomkor tartott beszédeikkel. Leginkább a’ radicalok zaklatják őket, ’s egyenesen kimondják, hogy nem üres szép szókkal, hanem e­­gyedül valódi feltleg javításokkal képesek jóakaratokat megnyerni. A’ londoni csarnokon még sem tudják, mit csináljanak a’ cubai utasítványokkal, minthogy Mendizabal kétségben hagyta , valljon általányosan fognak e kibocsáttatni ?—­F R A N C I­­ A O R S Z Á G. Az alsó rajnai Courier szerint Bonaparte Lajos hg nov. 9. és 10ke közti éjjel azon börtönből, mellyben Strassburgban fog­va tartatott, nem tudni hova, elvitetett; de a’ felső és alsó rajnai (ministeri) újság jobban volt e’dologról értesítve, mert később követ­kező részleteket közöl: „A’ kormány Bonaparte Lajos hgre néz­ve olly határozást ten, mellyet előre lehete látni.— A’ Napoleon nevet nem lehetett köz törvényszék ek­be állítani, ’s mellőzve egyéb tekinteteket, mellyek e’család valamellyik tagja bírói elitél­­­tetéséböl eredhetnének, melly t. i. politikai vád terhe alatt je­lenne meg a’ bíró előtt, fölötte idegenitő érzést szült volna egy más eltérő bánásmód attól, mellyet javaltak a’ kamarák is , ’s köte­lességül tevék a’ kormánynak, hogy a’ már megindult pályán to­vább haladjon. Akármit mondjanak, Lajos hg helyzete nem ugyan­az volt vétkes társai helyzetével, a­ bánásmód sem lehete­teh­t ugyan­az.­­ Múlt szerdán egy rendőr-osztályfő érkezett Pak­s­tól egy tiszttel és öt rendőrrel, azon kizáró határozott parancscsal.

Next