Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-01-14 / 4. szám
MAGYAR ORSZÁG. (1 cs. kir. fölsége 1836 dec. kéitöl kelt legf. határoztánál fogva a’ megürült karlovitzi nem egy. görög érsekség ’s metropolitai szék ideiglenes kormányzására Sztankovits István újvidéki megyés püspököt méltóztatott kinevezni 6 cs. k. fölsége dec. 527 kéröl kelt legf. határozata szerint a’ Zembergi diák szertartása székes káptalannál őrkanonokká Thoma Ferencz eddigi iskolás kanonokot iért, kinevezni. Rozsnyó jan. bán Szabad kir. városokhoz mind népességre, mind miveltségre nézve igen közelítők hazánkban az úgy nevezett püspöki városok, ’s kötelességünket teljesitendjük, ha azok jeles változásit is nyilványra hozzuk. Hogy Rosnyóbánya az érintettek sorába tartozik, megemlíteni elég. Ez mint illyen elfolyó évadik napján régi szokásnál fogva tartá a keblebeli tisztviselők rendszerinti újítását. Mi végett az uradalom képviselője Dobos Ferencz ur az ezeret felülhaladó polgárokkal s nagy számú vidéki jeles vendég-koszorúval városi tágas teremünkbe léptével széket foglalván mélt, ’s főtiszt, küldőjének a’tántorithatlan polgárokhoz intézett, ’s a’jelenkori szellemet lehelő levele felolvasta után ismételt harsány éljenekkel üdvözöltetett a’ felbuzdúlt néptömegtül. A’ viszonyos köszöntések, ’s az eddigi tiszti tagoknak hivatalokról szónoklatos alakkal történt lemondásuk után a’köz véleményt tolmácsoló tartósb felkiáltásnál fogva Bölcsházy József h. ügyvéd; Mayer Imre, Zibray Antal ötvenes személyek; if. Iloszty József h. ügyvéd és Kaiser Sámuel tanácsbeliekké levének, N. Varsányi Fialka, ’s ns Schmidt Áron jobb létre költöztek helyett betöltendők. Kirchmayer Sámuel, és Mayer Sándor h. ügyvédek eddig pontosan viselt főjegyzői tisztükben megerősitlettek. Hátra volt még a’ biróválasztás ; de annak is egy közönséges,’s lelkes felkiáltás azonnal véget vete, mellynél fogvást a’ három kijelölt közül a’ szeretett Gode József választtatott ki, már 9 évig viselée’díszes hivatalt dicséretesen. Ez meglevőn, a’ most érintett főbíró tiszti jogaihoz ragaszkodva, az ezen polgári ünnepet személyes jelenlétével diszesitő Andrássy György grófot helybeli polgársággal kínálta meg, a’ mit is a’ gróf szívesen felvállalt. Ezután több úri vendég polgárrá kineveztével, kitűnő renddel végeztetett el polgári ünnep. Intézetünkhez Bukarestbül érkezett következő közlemény szöról szóra így hangzik: Müns. Oláhországban alapult evangelicoreformata magyar gyülekezet egyházi tanácsa ismételjük nyilatkozatunkat mindenki, nevezetesen a’ két új magyar haza elött, hogy nagy tiszteletű. Sükei Imre ur, minekutána gyülekezetünket 523 év alatt, nagy erőködések ’s fáradhatatlan munkásságok közt alapitotta, organizálta, annak templomhelyet, s minden lehető építményeket, templomot orgonával ’s minden más megkivántató belső ’s külsővel, paplakot ’s oskolaházat, mellyben a magyar sarjadék a tiszteletessége által rendelt rector által nemzeti nyelven tanittatik, saját belátása szerint állított, úgy ezek jövendői fenállhatására bizonyos tőkét saját nézeti ’s törekvései által szerzett, ezeken kívül Havasalföld anyavárosához táruli m. városaiban is, u. m. Ployesten és Kimpinitzán, filialis gyülekezeteket plántált, ’s több helyen is azt tenni törekszik, mellyeket, mig ezekbe is magyar nyelvű prédikátor rendeltethetnék , évenként háromszori hozzájok utaztával maga pásztorol; ’s minekutána ezek’, ’s hasonló érdemeinél fogva az ország’ kormányától is (divántól) évenkénti jutalomra méltatott volna; egyházi tanácsunk is a’ tisztelt apostolga férfiat, ezek tekintetéből ’s hálás érzelmünk’ jeléül, mint nem csak az Isten anyaszentegyházának virágoztatóját, hanem egyszersmind nemzetiségünk, ’s magyar nyelvünknek, idegen földön is lehető terjesztőjét a’ közelebbi egyházi közgyűlésben minden tagok’ szavazat szerinti akaratjával titularis superintendensi rangra emeltetni elhatározta. Költ Oláhországban Bukaresten octán 1836. Kiadta Vásárhellyi Károly, Fő-Curator. Beretzk Károly, Al-Curator. (P. H.) Pozsonyban dec. 25 én meghatározott Gyürky Ignácz orvostanár, bold.Ilyésházy Szidónia grófné volt házi orvosa, életének 6zben mindenkor bőven tanúsított emberbaráti érzelmének újabb bizonyítványa végintézete, mellyben a* sz. erzsébeti apáczáknak egy új beteg ágy-felállításra 40000 irtot, az irgalmas barátok kórházának 1000 fr. a’ városi kórháznak’s a’ szegény-gyámolitó intézetnek külön 1000 fr., a blumenthali lelkésznek 5200 fr. olly czélra, hogy azt az ottani szegények közt ossza ki. E fölött Csepreghy Therez asszony, a’ boldogultnak általányos örököse , annak szóval kijelentett kivánatához képest, az evangelicusok kórházának 500 fr. s a’ bold, hű szolgájának 1000 felot fizetett ki. Allagovich János, néhai magyar -szölgyéni lelkész, az esztergomi kerületbeli nemzeti iskolák felügyelőjé né nere, estergammegyei tbiró 1836 év végével meghámozván, 400 aranyon kívül, hátramaradt egész vagyonát szörgyéni szegény hallgatóinak Pesten f. h. -án a’ farsangi közvigalmakat mintegy megnyitóig» tartatott a’ jóltevő pesti asszonyegyesület sorsjátékkal egybekötött álorczás tánczmulatsága. A’ hasznost kedvessel társitó tánczmulatság igen népes és sokkal élénkebb volt, mint más éveken. Ezt követé jan. 1 jén a’ törvénytanulók nagyszerű ’s terjedelmű tánczmulatsága, mellyet néhány ifjú nemzeti tánczczal nyitott meg’s a’ korunkat diszesitő szelíd és műveit szellem, ellenkezője a’hajdani ifjuság szilaj ’s dulongó gyönyöreinek, örvendetesen bélyegző. 1836 év’második felében, vagy is m. évi jul. elejétől 1837 év’ elejéig született Pesten 751 férfi- 705 leánygyermek, mindössze 1456, összeadattak 538en. Az 1836ban orvostanárokká avatottak között következők értekeztek nemzeti nyelvünkön a’pesti tudom. egyetemnél: György József: a’ természeti testek lépcsőnkénti kifejlődéséről; Tar Sándor: a’ kávéról; Vámosy Mihály: a’ betegségek okairól; Csíky Péter: a’ táplálatokról; — Guttmann József: a’ hugykészitő életművekről; — Lazánszky Tamás: a’ víziszonyról; Rothkrepf Ferencz: a’ kisdedek füresztése ’s mosatásáról; Jellasics József: az emberi életművezet első változásairól; végre Csajághy István: a’ rokonszenvről (Sympathia.) P un ok : januárben szentelte föl Scilovszky János megyés püspök ur az itteni ujdon ’s főleg a’ tiszt. püspök bőkezűsége által épilt r. kath. egyházat. Estve a’ város a’ közvigság nyilványos jelein kivilágosittatott. — Veszprém, január 7én. Miután a’ folyvásti üldözés alatt levő zsiványcsapatok nagy részint megoszlottak, közülök csakugyan az uj év első napján Mogor v. Nagy Jancsit nagyszőlősi születésű 5252 esztendőst, Király János nevű szökött katona társastul Nagyszőlősben elfogták. Piskolt (Szathmár vgye): Azon természeti csapások, mikkel a közelbefolyt mostoha év hazánk majd minden tájékát sújtogatá, vidékünket ’s helységünket is nagy részint meglátogatta; volt májusi ártalmas hidegünk, súltak gyakran az éjszaki dühönítő Szélveszek, 1itkán láttunk egész november-'ur o , ’ . . . K . h°gy estit, de harmatot is, mi miatt mind őszi mind tavaszi vetésink középszerűn * is alig fizettek, kutainkból a’ vizek elapadtak, éhes karmaink elől elsült a’ legelő. Voltak, hartem épen nálunk i« de te^l/.kk/.'dékünkön, jégesők, tűzveszélyek 's több helyen n.an^, ^ nov. i5én ránk rohant a’ gyilkos cholera, ’s két hét alatt 30 lakostársunkat ragadá el. De mind ennél rettentőbb volt a’ természet legiszonyúbb csapása, a’ földrengés, melly az 1834diki borzalmas, erőszakoskodásit felednünk nem engedven, múlt évben is hol kisebb hol nagyobb erővel 14szer jelentkezék köv. napokon: jan. 23án, febr. 6án, 8kán két ízben, és 19án; martz. 18án; april 11én; jul. 16án; aug. 4én és 13án; sept. 17én; oct. 8án és 30án kettőztetett súlyos rázással. Visszatérőleg az 1834diki nagy földrengésre , méltó figyelmet érdemel annak egy nevezetes következménye, hiteles szemtanuk bizonyítása szerint: a’ Piskolttól délnyugatra eső Ottomány helység ugyanis, melly az említett rengés előtt annyira feltűnő volt, hogy a’ piskoltiak az ottományi házakat majd mind télül láthaták, most úgy elrejtekezett, hogy még a’ hegyoldalban épült, Komáromy Györgyné asszony díszes házának teteje sem látszik; a’ délkeletre fekvő Pér pedig, melly az előtt Piskoltra nem látszott, most majd minden házastul látható. Mi lehet oka, hogy ez egymás tól másfél mérföldnyire fekvő két helység mintegy bujósdit játszik, egyik ugyanis él, a’ másik feltünelg, magyarázzák meg a’ természet titkainak avatottjai Bácsból. Uj esztendő napja a’ dunai alvidékekre egészen uj időt hozott, telet az ő valóságos nyers charakterében mint illik. A’mély sár azonnal rideg faggyá vált, bár hó boríték jönne rá!—■n’ Duna pedig mingyárt más nap hatalmasan zajlott. Az utak deszkaegyenesek. — Sobri ellen formaszeriili zárvonal van a’ Duna mentiben, ’s minden polikiai rendelés talpon; kivált a’ dunai révek nagy gonddal őriztetnek. Valamint minden gazdai számoláson alul ütött ki a’ tavalyi termés, úgy visszásak annak következési is. Legkevesebb adakozási jótéteményt hallánk máskor a’ tiszai áldott termésű alsó vidékekről, mert a föld maga volt adakozó s ollyankor az esetes szükség könnyebben födözhető mint talán más akármelly vidéken. A’ szükség érzete, a’ szoktalanságnál fogva is most annál nyomasztóbb az alföldön. Az előbb tengődő szegény most nem tud hová lenni, a’ házi szegények sora pedig véghetetlen. Különösen illik ez a’ Kunságra, hol a birtok fölaprózva lévén, maga a’birtokos lakos is számot vet élelméről a’ jó, ha kiüt a’ számolás, a’ birtoktalan zsellér pedig egészen ön magára szorulva marad ’s gyámolt, a’ jó isten tudja, hol talál. Innen azon kivándorlások, aratásra, munkára, telelésre menetelek, melylyeket a’ kunságiakról a’ nyáron ’s őszön által a’ hírlapokban olvashatónk. A szegény zsellér mind ezt előbb otthon is föltalálható, sőt kevés volt a’ kéz az otthoni munkákra. A’ tél beálltával még inkább kopogtat a szükség ’s hozza magával egyéb rokonit. Illy szorultságban, mert körülmények emelik az impuláliót, -—kétszeres becs-