Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-08-19 / 66. szám

vitorlát választjátok tornyotokon, mint olly férfit, ki elesköszi azon elveket agg­ korában , mellyeknek évei világában s erejében hódol­t. Middlesexben a’ szavazás­okán igen ingatag volt. 4 órakor délután a’szózatok igy állottak: Wood (tory) 3­6­28, J’ownall (tory) 3633 , Jigng (reformer) 3685, és Hume (reformer) 3423 szó­zattal. Hume, kit a’ standard fölötte gyaláz, a’Chronicle pedig igen magasztal, egész napon által folyvást kisebb számban vala. A’ szavazást aug. 4én is folytatók. (Legújabb tudósítások szerint e’ nap délután folyvást kisebbszámu szavazattal bírtak a’ szabadelmü jelöltek.) A’ parliament - választások a’ megyékben nem igen kedve­zően ütnek ki a’ ministerség részire. Middlesexben h­ume megbukott. A’ szavazást aug. 4én végezték. He megválasztatott Byng radical ’» Hume helyett W­ood tory. A’ tory lapok kurjongatnak e’ miatt örö­mükben. Hublinban O’Connell Dániel megválasztatott ugyan, de cse­kély szótöbbséggel. O’C­onnellt svilkennyben is megválasztották. — A’ skót és izlandi választások azonban hihetőleg helyrehozandják a­­zon veszteséget, mit a’ ministerium az angol megyékben szenvedő. Az angol városokban is győztes jön a’ ministerium. A’ toryk olly annyira emelgetik fejöket, hogy már arról gondolkodnak , mikép te­hessék folngdent Abercrom­by helyére alsóházi elnökké (speakerré.) N­oh­a ezúttal több választáskor történtek rendháboritások kisebb na­gyobb mértékben, komolyabb kimenete azonban csak a’ e­ Ugoti yorkshireinak volt, hol M­­ortley a’ tory jelölt nagy életveszélybe jutott, és csak az által menekheték meg, hogy ellentársai utalmához já­rult. Ezek Morpeth lord és Sir. (J- Straland valának A’ „kékek“ és „sárgák“ megütköztek , ’s több halál és számos megsebesités jön annak következése. Dublin városrészére jul. 3 - én történt a’ jelöltek megneveztetése. Népcsoportok feszült várakozásban már kora reggel óta állának a’ Co­urthouse mint a’ közelgő harcz láthelye körül. Előtte hét nagy sza­vazási sátor volt fölállítva. Kevéssel 10 óra előtt nagy örömkiáltás O’Connell és Halt szabadelmű szószedőjei jövetét jelenté, utánok nem sokára West ’s Hamilton conservativ ellenfeleik következtek, kiket párt sok „kenti tűzzel“ üdvözlött. Kevéssé lecsilapulván a’ zaj, O’Con­nell egy padra hágott, ’s kiálta: „No ’s legények ! Halljuk az izlandi kiáltást: „Hurrah a’ királynéért!“ Mind a két párt versenygeni lát­­szék, mellyik képes hűséges érzelmeit hangosabban kifejezni. A’ közönséges előzmények után a’ város lordmayorja személyesen hozá javaslatba Hamilton Sándor Györgyöt mint jelöltet. Hamilton és West azután előadók politikai hitvallásukat. Felelt nekik O’Connell ismeretes nézetei megfejtésivel. Beszéde végén felolvasó J. Russell lord le­velét Mulgrave lordhoz, mellyben a’ királyné teljesen javalja Izland igazgatását, ’s erre West és Hamilton urakhoz fordult e’kérdéssel: „Készek vagytok e ő fölségével a’ királynéval e’ pontban egyértel­műen cselekedni? támogatni fogjátok e Mulgrave igazgatását? Ha igennel feleltek, akkor nyilványítom­ , hogy én ’s társam a’ megvá­­lasztatásról lemondunk“ Hamilton: „Nem, mi nem fogjuk azt tá­mogatni.“ O’Connell: „No, ez már legalább őszinte beszéd; de hol hát h­a érzéstek? Világosan nem a’ királyné ’s kormánya ellen támad­tok é? Előbb úgy­e a’ királynénak Elient kiáltottatok, mert el nem kerül­hettétek. Így tehát diadalmaskodtam fölöttetek , mert az Eljent kicsi­kartam tőletek.“ Erre kézemelés következik, ’s a’sherif nyilványítá, hogy O’Connell és Halt részén a’ többség. Másnap megkezdők a’ szavazást, a’ toryk sürgetésire. Az egész választás minden csend­­háborítás nélkül ment véghez, csak midőn Moore ar Hamilton mellett beszélt, támadt a’ karzaton mozgás, melly alkalommal va­laki gyilkol ránta. Azonnal kiállozák : „Semmi hannoverait! Ki a’ han­­noveraiakkal! ’s a’ t.“ Ezen embert elfogták. A’Standard következő történetet beszél, ha igaz: „Miután W­est a’ szónokalkotványon azon vádat elutasitá, mintha ő kath.­bérnökei iránt keményszívű volna, azt adá még hozzá , hogy O’Connell igen gyakran szemére hányta testi rútságát, de ő (W­est) legalább nem ékesíti magát idegen tollakkal. Ha O’Connell úr kellemes személy­ességgel (külsőséggel) dicsekszik, vegye csak le vendéghaját a’ Bond­ Streetbelit, ’s úgy lépjen a’ nép szemei elé, akkor majd kiki megítélheti, ki kettőjük közül a’ szeb­bik! Erre rögtön lerántja O’Connell vendéghaját, ’s természeti kopasz­ságában állott. E’ tett hatása leirhatlan volt; O’Connell arcza szeszély­től és tréfásságta sugárzók. Az egész gyűlés, a’ sherif, a’ jelöltek, a’ narancs-szinüek (orangisták) és zöldek (szabadelmü izlandiak) fe­ledek egy perczig a’választási harczot e’ mulatságos jelenés hatásá­nak teljes élvezhetése miatt. — O’Connell levelet bocsátott Kildare választójihoz, hogy az ifjú Rutvent ne válaszszák meg, mert titkos orangeférfi ’s népellenség. — Aug. bán megszűnt a’ nyilványos gyász az elhunyt királyért. — Az udvari még eltajland egy ideig. A’ M. Chronicle, melly még aug. 4ikén is igen buzdító a’ middlesexieket, hogy csak válaszszák meg Hamet, annak kimarad­­táról következőleg értekezik: „Nem titkoljuk a’ fájdalmat, mellyel a’ miatt érezünk , hogy olly koros ’s érdemteljes statusférfit olly fiatal győzött meg, kinek érdemeit eddig Middlesex választási teljes­séggel nem ismerik, habár azokat a’fashionable (divatszerű) körök­ben eléggé becsülik is. Azonban Hume­ur hathatósan nyilányítot­ta : „Én Middlesexben legyőzettem, de a’ toryk rosszul számoltak. Biztosíthatom őket, hogy nem szabadulnak meg tőlem.“ Mi azon gondolattal vigasztaljuk magunkat, hogy a’ middlesexi reformerek győzendők valának, ha a’ szózat - szedésre (canvass) illő szorga­lommal ügyeltek volna.“ Hozzá teszik azután : ,,A’ ministerek ugyan nem fognak olly szaporodást nyerni előbbi többségükhöz, minőt óhajtottak, de Skótziában ’s Izlandban elégnél is többet fognak kap­ni arra, hogy’angol megyebeli veszteségeiket helyre hozzák. Bár­­mint akadályozzák a’ toryk a’ ministereket, ők még most is olly m­esz­­sze vannak a’ hatalom birtokától, mint valaha. — Az Alig- /tg. az Üst. beok. szerint hibásan jelenté, hogy O’Connell Dublinban már megválasztatott , mivel a’ tudósítások" Dublinből a’ szavazás másod napjáról szólnak, pedig Izlandban a’ szavazás nem két napig tart mint Angliában, hanem ötig"­ A’ leg­újabb tudósítások szerint tehát O’Connell csak többséggel brit versenytársai fölött, de a’ szavazásnak még vége nem volt. — a’ legfiatalabb parliament tag ez úttal alkalmasint Raget Alfred lord leend, ki imént lefolyt jun. Ültén múlt el huszonegy éves.— A’ bukerny övei roszul sükerült próba által szerencsétlenül ösz­­szerombolt Rob C­l­ocking haláláról a’halottvizsgáló bíróság következő határozást hoza: „hogy a’ megholt véletlenül és balsors által veszett el, különféle tetemes sérületek miatt, m­ellyeket egy általa fölta­lált, ’s készített bukernyőben a’ léghajóból leeste által szenvedett; ’s hogy a’ mondott bukernyő, mivel egy ember halálát okozta, en­gesztelő áldozat gyanánt a’ királynéra jut (ki itt Isten helyét viseli.)“ Az esküttszék egyszersmind komolyan megrová azon föld birtoko­sát, mellyre Cocking lebukott, mivel az a’ bukernyőt ’s holttestet hat pence árért mutogató azon csalfa ürügy alatt, hogy a’ bevétel az özvegynek van szánva. P­­­éldául arra, milly szorosan van az angol törvényszolgáltatás arra számítva, hogy semmi ártatlan ne vonassék vád ügybe, ’s hogy a’jogot a’vád érdekén túl nem viszi, szolgálhat az, hogy a’ halottvizsgáló, mielőtt Greent, ki Cockingot bukernyőstül léghajójához kötve a’ magasra vontató, kihallgató, megintette, hogy válaszában semmit se mondjon, mi­nt magát (Greent) bekeverhetné. (A’ mi törvényünkben is megvan , hogy maga ellen az ember semmi vallomást tenni nem tartozik. Mennyire különbözik e’ jogelv a' franczia bánásmódtól, hol az embert gyakran csak puszta névha­sonlat miatt is börtönbe hurczolják!) f­rancziaország. A’ Jour, de Paris tudni akarja, hogy azon, 250,000,000 frank­ból álló, új kölcsön, mellyet Anglia biztosítása alatt kellett volna a’ mad­­­ridi kormány részire kötni, épen az alkukötés pillanatában megsemmi­­sü­l, mivel Francziaország ellenmondott azon kereskedési szerződés­nek, mellyet Anglia biztosításáért mint hasonértékül köte ki magának, így tehát a’ tuilleriák kabinetje nemcsak maga semmit nem teszen a’ spanyol királyné, ’s kormány fölsegittelésére , hanem még mások­nak, kik azt tenni készek volnának, gáncsot görditget úljokba. — Orleans hg utazásáról Rouenbe a’ Moniteur azt említi, hogy a’ maire a’ rghöz intézett megszólításában azon ínséget ’a hanyatló állapotot tévő beszéde fő tárgyává, mellyben a’ város kereskedése sinylik. — Válaszában a’ lig ígérte is, hogy megvizsgálandja , mi az ínség oka, ’s miilyen eszközök által segíthetni rajta. — Midőn Elbeuf nevezetességeit megnézte Orleans hy ’s nője, megmutaták nekik egyszersmind azon szép törvényszéki teremet, mellyben va­laha a’ parliamentek tartattak, hol II. Henrik király od­. Ján 1580- ban valamennyi hggel, pairrel, bibornokkal, a’ korona nagy tiszteivel törvényszéket tartott. — Orleans hg ’s hgné Havreba aug. okán ér­keztek ’s megjelentek azon tánczvigalomban , mellyet tiszteletük­re adtak. — Amna’ Ferrand nevű, nem rég Havreban elfogatott piemonti szökevény a’ júniusi zendülésekben ’s lyoni lázadásokban tünteté ki magát, azután pedig Angliába szökött. Azt mondják, Angliában azt állította: Fieschi, Alibeaud ’s mások csak gyönge fők ; ő képes lesz megölni a’királyt, mert ő semmit sem hajt a’ környezetre. Midőn ké­sőbben a’ gőzhajó Southamptonból Havreban jut. 29k én megjelent, megtudták, hogy valamelly ember is kiszállott, ki útlevelében Fer­rarid nevet visel. A’ rendőrség őt azonnal fölkereső elfogás végett. Több rendjelt találtak nála ’s egy csomó fehér port. Megjegyzik , hogy Ferrand megérkezése Orleans­iy utazásával Havreba, ’s min­denféle lázitó iratok fölraggatásával épen egy időre esik , mellyek arra szóliták föl a’ népet, hogy azon ünnepi tánczvigalmat, mellyet a’ városi polgárság a’ herczegnek ad , ne nézzék el nyugoltan. Augl­ikán összecsoportozás történt a’ maire háza előtt, hol lármáztak és süvöltöztek. A’ nemzetőrség és sorkatonaság kőzáporral fogadtatott, de végre a’ sokaság csakugyan elszélyesztetett. Ferrandot Parisba vitték. — Martin du Nord a’ franczia kereskedési minister kíséretestül aug. 3kán érkezett Londonba, honnan azonnal Manchester, Liver­pool , és Birmingham felé utazott a’ vasutakat és gyárakat megte­kinteni. Orleans hy ’s ligné aug. óén délben hagya el Havret. Egy nappal előbb azonban meglátogatók „Lyon város“ nevű amerikai gőzhajót, mellynek legénysége ünnepélyesen foganá a’magas láto­gatókat. A’ havrei nemzetőrség hangászkara e’ hajón a’ Marseillai­se zengésivel fogadá őket. —Az utóbbi három hónapban 6.023.000 franknyi pénz érkeztet jelenték a’ vámhivatalnál. Havreban az egye­sült statusokból 1834 ben a’ bevitel az első hat hónapban nem volt több 200. franknál.*—­A’ Havreban elfogatott piemonti szökevény, — Ferrand —Parisba vitetett a’ Conciergeriebe. Több izbeli vallatási körben nagy elbizottságot mutatott. — Morillo (Carbhagena gróf) spanyol tábornok a’ barégesi fürdőkben meghalálozott. — A’fran­czia udvar Fu kastélyban fog egy ideig nyaralni. Párisi levél szerint, jul. 25rül, Laffitte hitelbankja már meg­kezdő munkálatit, még pedig minden reményt haladó következmé­nyekkel. l­affitte csak 50 milliónyi alaptőkét ohajta, ’s 14 nap a­­latt már tíz millió volt aláírva. két év múlva pedig az egész párisi kerestedőség kapcsolatban álland e’ haszn­s vállalattal, melly 25 263

Next