Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-04 / 10. szám

183?. Február 4. t6. szám Pest, szombatJELENKORI FOGLALAT: Magyar és Erdélyország (kinevezés; Török János tanitószékbe iktatása; sz.m­észetgyámitó pesti ’s köz-czélu s. újhelyi tánczvigalmak; a’ nemz. museum gyarapodásai; tanitósági csődület; Beniczky Lajos és Durcsák János­­i*. in. tud­­) Ausztria. Francziaország (a’strassburgi zendü­lőket föloldó ítélet részletei; a’ köretház spanyol ügy fölötti vitái; Apponyi gr. tánczmulatsága; Meunier ; Enfantin ; Temps oppositio- száma; lapvélemény­ek’s a’t.) Spanyolország (Narvaez hivatalos lemondása; e’ miatti cortes-viták; hadi viszonyok, újabb készületek; d. Carlos tábora.) Anglia (az izlandi nemz. vagy egyesület ’s kath. főpapság gyűlése; influenza.) Oroszország (Vixen angol hajó lefoglaltatása ) Törökország (Oly Niza elleni gyilkos userény) China (kereszty­énség elleni parancs) Amerika. Elegyhir. Gabonaár, l­észkelet. Dunavizállás. M A G Y A R- és E R D É L Y O R S Z Á G. Ő cs. k. föls. dec. 26 árul kelt legf. határozatánál fogva. Cser­­venvodaly Döme István, nagyszebeni kereskedőt Erdélyben, az udv. haditanács ajánlata következtében, 34 év alatt az emberiség, külö­nösen roszúl fizető aratások éveiben a’ székely határőr-családok föl­­segéllésire nem egy ízben tett nemes adakozást némi megjutalmazá­­saul, polgári szalagos kis arany érdempénzzel diszesítni kegyes vala. — Maros-Vásárhely, jan. 14én iktattaték történet’s nyel­vészet-tudományi tanitó­ székébe Török János ur a’ reformátusok it­teni főiskolájában. A’ mostani kor azon mind inkább erősülő szelleme, m­elly egy biztos, és szebb jövő derűlendését csupán a’ nemzeti ész é s erkölcsi erő kifejlődésétül várja, mindenféle rendű ’s osztályú pol­gártársak számos megjelentében mutatkozott, ’s a’ különben csupán iskolai ünnepet majd nemzetivé magasslá. Az ünnepet hangászkisé­­retü karének nyitá meg ’s fejezé; a’ beiktatást Toldalagi Zsigmond gróf főcurator végzé; beszédeket Délteky Zsigmond professor ’s orvostanár, a’ beiktatott uj tanító, Bodola Sámuel rector professor’s végre Somodi Sándor senior un. tartanak. Pesten febr­éső napján végbement a’színészet fölsegélésire tartatott, köz­ czélu ’s érdekű tánczm­ulatság a’ városi teremben. A’ számosan egybegyűlt részint hazafi részint gyönyörvadász, részint mindkettő egy személyben, ide számítván azt is, hogy sokan, több be­lépti jegyet váltottak,nem megv­etendő mennyiségü jövedelmet reményh­­­et a’ mondott czélra, mellyet annak idejében közleni el nem mulasz­tunk. — Lelkes példával ment elő az Országbirája ő excellentiája, ki nem csak részt vett e’ mulatságban, hanem a’jövedelem szaporítá­sára 25 belépti jegyet is váltott. — Az Európa szerte hires ifjú con­­certadó Vieuxtemps Pestre érkezett e’ napokban. — S. Ujhely (Zemplényben) Sennyei Károly b. cs. kamarás saját telkén nyitott igen csinos készületü tánczteremben, mellyet Ferdinand-teremnek neveze, ’s ő föls. olajban festett mellképével di­ Bresste, már eddig is három tánczm­ulatságot ad a közhasznú czélok ápolására, u. m. jan. 19, 22 és 29én. Az első tánczmulatság tisz­ta jövedelme a’ császár-huszári kórházra, a’ 2dikból bejöttnek fele Ujhely városban eddig nem létező fecskendők megszerzésére, a’ Sdikának szinte fele az Ujhelyben fekvő Koudelka-ezred egyik szá­zadának kisebb költségei pótlására adatott. A’ 4dik tánczmulatság febr. 5én fog tartatni ’s annak fél jövedelme a’ zemplényi casino könyv­tára gyarapítására van szánva. A’ magyar nemzeti Muzeum gyarapodásai: Lamberg Ferencz gróf vezérőrnagy és osztálynok ’s a’ lengyel kir. sz. Szaniszló-rend első osztályú vitéze, a’ magyar nemz. Muzeum természeti gyűjtemé­nyét néhai gyógyász Lumnitzer Istvánnak Pozsonyban hátrahagyott ’s 3221 növény­fajból álló eleven fü­vész-gyűjteményével ajándékozá meg. Lumnitzernek olajba festett’s jól talált arczképét pedig Gömöry Károly pesti gyógyszerárus ajándékozá a’ gyarapuló nemzeti in­tézetnek. — Pesten kielégítő sikerrel tartatott a’ kereskedési­ iskola nyíl­­ványos próbamutatványa a’ helybeli iskola-igazgatóság felügyelése alatt. Fölállt e’közhasznú intézet Pesten 1830 ban Dibanco Gyula vezetése alatt, a’ bécsi polytechnikon intézet, kereskedési osztálya mintájára. Az eleinte csak 15 személyből álló hallgatóság az első köz­­vizsgálat után 82re szaporult, ’s ezóta az intézet számos tanít­ványt részeltet czélszerű nevelésben Magyar ’s Erdélyország távo­labb vidékeiről is, és a’gyakorlati életnek már eddig is sok müveit fia­tal kereskedőt adott által. Z­á­g­ráb. F. h. 24ken levé­le Kukulievich Antal kir. tanácsnok mult dec. 3kán, zágrábi iskolai kerület főigazgatójává neveztetése következtében , a’ bán előtt hivatalos esküjét, Iván tartatott pedig annak ünnepélyes beiktatása.­­ Ugyan 26án reggeli 1—2 óra közt éjszakkeleti irányban, egy óránál tovább tartó éjszaki fényszerü égi tünemény vala látható, melly számos embert tüz­kiáltásra csábított ’s az ébredezőket aggodalommal tölté el. Az égi t­ünemény eleinte tojásdad alakban jelent meg a’ láthatáron, azután félkör idomban ma­gasra és szélesre terjenge , szine világos veres volt sugárzás nélkül, ’s hirtelen múlt el. A’ lég egyazon időben csöndes és vidám volt, a’ hold teljes fényben, a’légmérő 28­ 3/g 2/­/, a’ hévmérő 4* állott. A’ zágrábi k. akadémiánál megürült term., egyet. ’s magyar köz­jogtudomány tanító - székére a’ pesti m. k. egyetemnél újólag tartandó csődület határnapja i. e. junius elseje. Dudán jan. 24én agyvelő-guta vetett véget Beniczky Lajos m. k. kamrai tanácsnok’s a’ m. k. főtörvényszéknél bányaügy-előadó életének, 60 éves korában. Tetemei jan. 27 én Czinkotára vitettek a’ nemzetségi sirboltba. Attila ’s Lajos fiain kívül, kik mindketten Zólyom megye aljegyzőji, Ludovika, Emilia, Hermine, Atala és Mari leányai gyászolják elhuny­tát. Ege­r jan. 31k én. Hajnal felé zárta be közhasznú életpályá­ját Kis-Szlatinai Durcsák János, sardieai püspök, egri kanonok, a’ hold. szűz egervári prépostja, ’s több diszjelei közt a’ pesti kir. egyetemnél a’ philosophiai osztály’ tagja. Ezen bő tudományu, sok­féle isméretü ’s az egri Lyceumban a’ philosophiai ’s theologiát szá­­m­os évig dicséretesen tanitott nemeslelkű emberbarát kimultát számo­san, főleg árvák ’s ügyefogyottak, kiknek ápoló atyjok vala, méltán kesergik. Magvak tudós társasága kis gyilkok jan. 16. I. Horvát Lajos károlyfejérvári káptalani requisitor több, az ottani káptalani levéltárban találtató régi magyar irománynak’ saját kezével készült pontos és ékes másolatát küldötte be a’ társaság’ kézirat - gyűjteménye’ számára. II. A’ kirendelt bírálók’ okokkal támogatott véleményeik’ következésében egy chemiai ’s egy orvosi munka visszautasíttatott. III. A’ társaság’ Évkönyvei’ Ilid. kötetének tartalma s rende elhatároztatván, sajtó alá bocsáttatott.— Jan. 23­. tartott ülésében a’ társaság folytatólag eg , az Évkönyvekbe szánva volt munka’ vizsgálatával foglalatoskodott. AUSZTRIA. Tyrolban Kirchbichl helységben, melly a’kufsteini országúton fekszik, jan.­­án különös szerencsétlenség történt. A’ vendégfogadóban ugyanis vasárnapi tánczmulatság lévén, az első emeletben helyzeti 18­­. széles’s 19­­. hosszú vendégszobába több mint 200 ember gyü­lekezett, úgyhogy szék, asztal, ablak - párkány ’s az erősen fűtött kályha köre is lepve volt ülőkkel, mert néhány vigkedvü parasztficzkó álarczban jelent meg ott a’ falusi nép nagy mulatságára. 7 óra után egyszerre megrepedt a’ padlat vakolatja , ’s a’ padlat maga is középen kettétört, úgy hogy a’ padlat ’s vakolat szélei a’ falon még függve maradtak, s a’ tánczterem egy töltséridomu völgyezetté változott, mellybe az egész jelenlevő néptömeg, asztal, szék, korsó, üveg egy pillanat alatt lesodródának. Szerencsétlenségre a’ kályha is összedúlt ,s a’ gyomrában levő tüzet, hamut és füstöt, sőt a’ széllyel váll tüzes vasdorongokat ’s cserépdarabokat is a’ szerencsétlenekre ontotta. A’ ledőlt kályha alkotórészei 5 mázsát nyomtak! Borzasztó volt a’ sötét lyukba hullott, ’s összeszorult embertömeg helyzete, melly minden pillanatban agyon nyomatás, gyuratás, futás ’s megégés veszélyeitől rettegő, szivrepesztők sikoltásaik! — Vrégre egy Schwarzenauer nevű izmos hajós legény, ki az ablaktól nem messze volt, kitörte azt, ’s a’ kétségbeesés óriási erejével kitépvén az ablakrostélyokat , 12 lábnyi magasrul az utczára ugrótt, az alsószoba ablakvasait kifeszen­­geté , ’s igy kezdé egyenként a’ fuldoklókat kiszabaditni a’ sötét bar­langból. Más segítségre sietők a’leroskadt padlat által benyomott alsó­szobaajtot törték be ’s ez oldalról is szabadulást nyitottak. E’közben uj veszély támadt; a’dőlt kemencze tüzes üszkei ugyanis megyuj­­ták a’padlatot, mellyet sok bajjal lehete eloltani. Két ember meghalt, három erősen, kettő kevésbé megsebesült; ’s mindnyájan megem­legetik e’ farsangestét, melly a’ tánezteremet szinte közös koporsó­­jókká változtatá. — Bécsnek elég ivóvizzel elláthatására szolgáló készületek nagy szorgalommal létetnek. Négy gőzerőmü, mindenik 60 lóerejű, már munkában van; Fletscher és Punscher készíti azokat. Ezen erőmü­vek közül váltva kettő leszen mindenkor munkában, hogy a’ vizet a’ Duna o pontjától a’ Leopoldhegyen 170 lábnyi magasságon fekvő fő víztartóba vezesse, még pedig minden másod perezben 2-1­ köb­­lábnyit. Innen a’ viz kettős 14 hüvelyknyi csövekben fog három más víztartóba (medenezébe) vitetni Waringbe, Hernalsba és Schn­elz­­re a’ mariahilfi vonalon ’s igy tovább a’ külön, magas fekvésű ’s vizszükös külvárosokba. Mindenik kútszoba hat órára való vízmen­nyiséget kap, ’s összeseg naponként 1100 akó viz fog Béesbe vezettetni, ’s külvárosaiban a’ szükséghez képest felosztatni, úgy, hogy a’ fölállítandó uj kutak összesége 104re menend. — A’ tö­rök követ tánczvigalmat szándékozik a’ diplomatái karnak ’s főnemes­ségnek adni, melly alkalommal st. Aulaire gróf, a’ franczia követ hitvese fog háziasszonykodni. — Szerviából azon kedvező hir érke­zett, hogy a’ dögmirigy Macedóniában és szomszéd vidékeiben e­­gészen megszűnt. Szerviában nem is mutatkozott. 0 föls. a’ görög király ’s királyné ’s a’ bajor koronáiig. Ve­­lencze nevezetességeit, játékszíneit ’s a’Spaur gróf által jan. 25én adatott táncz-ünnepet meglátogatván, é1én gőzhajón Triestbe mentek ’s oda esti 8 órára meg is érkeztek. — F­R­ANCZIAORSZ­Á­G. A’strassburgi zendülők ügye hoszas vitatás után jan. 18 án végképen elítéltetett. A’ vádlottak védelmezőji között legérde­­kesb volt Parquin ügyvéd Parisból, bátyja a’ hasonnevű vádlott­nak, ’s ugyanannak védje is. Január 17én tartott előadásának fő pontja Bonaparte Lajos szabadon bocsáttatása volt. E’ szabadon bo­csátásra a’kormány részéről ő csak egy valószínű okot látott, melly abban áll, hogy a’ kormány félt, nehogy az esküd­szék a’ liget csak neve tekintetéből is fölmentse, mire természetesen a’ többi.

Next