Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-22 / 15. szám
meggyőzze, a süker minden hihetőségével bírni látszott. De szerencsétlenség volt az Komára nézve, mert e háborúból támadtak Marius és Sylla, mind a’ kettő pártember, kik hazájokat vérrel itatták, s alkotmányát elrontották. Szerencsétlenség volt Komára nézve, mert Jugurtha elég merész volt titkos egyetértésekkel bírni ott; megvesztegetni az ottani hatóságokat; büntetlenül gyakorlani orgyilkolásokat, ’s olly megvetéssel lenni Róma iránt, mint ama’ hires szók bizonyítanak: „O urbem venalem!“ Ez, marschal úr, történeti nézetem betűszerint, olly helyen kifejezve, mellyen, hogy academiai módon fejezzem ki magamat , Sallust történetíró szavaival éltem. Már most marschal úr, akarja e tudni még az én nézetemet szállitványa és helyzetünk felől Afrikában? s’a’t.“ — ’s ismét tovább. „Azért nem is átallom kimondani, hogy nézetem szerint vállalkozásunk ezen országban sem Francziországra nézve. Hét év óta elnyeli ezen ország embereinket és tőkéinket. Már kétszáz millió veszett el süker nélkül! ’s noha Rehmet Key nem Jugurtha, ’s noha Harisban nincsen olly vásárlékony kamara, melly képes volna az afrikai király aranya által megvesztegeltetni magát,’s noha Ön nem consul, noha vitéz katonáink messze vannak attól, hogy alkudoznának, sőt magokat visszavonultakban is hallhatlanokká lették, mégis azt hiszem, habár Önnek nem tetszeném is, hogy Afrikában sajnálatosan vagyunk bonyolítva, ahogy új szerencsétlenség ránk nézve, egy szerencsétlenül elvállalt ügyet még egyszer megkezdeni, és nagy feladás tudnunk: mi lesz sikere azon újabb áldozatoknak, mellyeket szavazni meghíva vagyunk. Én meg vagyok győződve , hogy mi Afrikában soha valami jót létre nem hozandunk, ’s a’ t.“ A’ marschal ezzel meg nem elégült, hanem ismét irt Kupin úrhoz és arra szólitá föl, hogy ne nézetét mondja meg az afrikai dolgokról, hanem azt, valljon ama’ fölebb érintett kitétellel rá, vagy igazgatása cselekvéseire szándékozott e czélzani? Kupin még e’ felszólításra nem felelt. de nem is igen volna tán szükséges, mert Kupin ur följebbi levelében elég bőven ’s világosan kifejtette, mit akart azon megtámadó sorokban mondani. — A’ Moniteur idén Odilon Karrot, Mauguin, Thiers és Ganneron urak aláírásával néhány sorban jelenti, hogy a’ marschal és Rupin közt fenforgott villongás merő politikai kérdés volt, ’s hogy a’ levelezést a’ két fél barátjai már megszünteték. PORTUGÁLIA. Lissaboni jan. 29-i tudósítások szerint a’ cortes egy választmányt nevezett ki, melly az alkotmányban teendő változtatások iránt javaslatokat készítsen. Mercierrül semmi közelebbi adatok nincsenek. Egy lissaboni levelező csupán reményét fejezi ki az iránt, hogy ügye az illető hatóságok ítélete alá fog bocsátani, ’s a’ portugálok példát állítandnak föl a’francziák előtt arra, mikép kelljen az illy bomlott emberekkel bánni, kik egész országot veszélyeztetnek. Menüjére nézve is jobb ’s az egész „család társaság“-ra, mellynek ő tagja volt, hatékonyabb leendett,ha őt,a’helyett hogy nyaktilóval(guilotine) kivégezték,félévig minden héten kétszer meghordozták volna a’ szégyen-targonczán, korbácsolva, Paris utczáiban. — Egy más lissaboni tudósitó írja, hogy m. h. tökén éjjel néhány személy azon hírrel ment Sa da Handeira ministerelnökhöz, hogy a’ királyné Terceiranggel és Saldanha marsallal együtt épen most illant Santarembe. Kisült azonban, hogy a’ királyi palotában mindenki honn volt’s nyugodott, mivel da Kandaira személyes tudakozással győzte meg magát. A’ dolog egyébiránt néma’ minister faggathatása miatt történt, hanem mint mondják azért, mivel a’ nyugtalankodók azt reménylék, hogy a’ hit hallatára tüstint fegyverre szólitandja a’ nemzetőrséget, ’s ekkor kedvező alkalmuk lett volna az érlelt lázadást foganatositni. A’ londoni udvarhoz Louie marquis van rendkivüli követté nevezve. A’ Diario do governo egy hajózati végzeményt közöl, melly a’spanyol tengerészet előmozdítására czéloz , de az angolok részérűl aligha ellenzésre ’s visszatorlásra nem találand. Louléi tudósitás szerint Algarbia még mindig ki van téve Ilemechido guerillái rablásinak , ’s a’ vidékbeli lakosok szüntelen rettegésben élnek e’ banditák miatt. Néhány nappal ezelőtt a’ vad Baion vezérlete alatt mintegy 106 főbül álló csoport Aineiral falut rohaná meg, mellynek lakosi mind futásban keresenek menekvést. A’ banditák három óráig veszteglettek ott, ’s miután kényük szerint rablottak, az országutra mentek, ’s az almadovari postát feltartóztaták. Baron a’ posta-kalauznak a’ pénz felvételérül következő nyugtatványt adott: „Az Alemtejoi posta feltartóztatott ’s felnyittatott az én parancsnokságom alatti csoport által, az algarbiai katonakormány parancsára.“ Azon kis lovas sereg, melly ezen miguelita guerillák szétűtésére kiküldetett, sebes haladásaikat a’ Sierrákban nem képes követni, úgy, hogy ezek a’ vidékben mind inkább több bátorságot nyernek. — A’ Tájon jelenleg Hastings, Malabar, Pembroke, Russell és Minden britt linea- hajók; továbbá Chamaeleon nevű brigg és Camien málhás hajó; Kryade franczia fregat és l’ Oreste ’s Halcyon briggek; végre az egyesült státusok „Constitution“ nevű fregattja horgonyoz. SPANYOLORSZÁG. Madridban igen gyakoriak most az ellenmondó nyilatkozások, mellyek az elutasító parancsok következtében jelennek meg. A’ kormány legközelébb számos vezérkari tisztet parancsolt el a’ fővárosból, kik ide Narvaezzel érkeztek. Köztök van Ros és Zavala ezredes is. Másik napirenden levő hirlemény a’ miniszerváltozás, melly azonban csak Lopez esete miatt keletkezők. Bizonyosnak mondják egyébiránt, hogy ez is csupa szemfényvesztés , csupa ámítás, mert húsz napi fölfüggesztetése daczára is folyvást maga Lopez intézi az ügyeket, ’s csupán ellenmondásokbul származható kellemetlenségeket akart azon fogás által mellőzni, ’s kikerülni azt, hogy illy veszélyfenyitő napokban ne kénytelenüljön aláírásait oklevelekre illeszteni. Különben is, valljon ki fogja a’ mostani ministereket fölváltani? A’ tulajdonképi ellenzésnek egyetlen nagy tekintetű ’s hatása férfira sincs, ki egyszersmind a’ cortes többségével jó egyetértésben állana. Szintigy vannak e’ töredék-pártok is, mellyek egyes személyekhez szítók, és sem egyik sem másikkal, sem önmagok közt megegyezni nem tudnak. Ha történik is néha szóváltás a’ ministerségi párt tagjai között, hamar kibékülnek; mert egy húron pendülők, így volt a’ napokban Mendizabal és Olozaga; de az ő torzsongásuk sem volt sokáig tartó, mert különben jól értik egymást, mind ugyanazon iskola tanítványa lévén. Olozaga önként megvallá a’ cortesben, hogy ő a’rendkívüli fölhatalmazások egyik főkezdője volt, czimborái által. Az igazgató királyné akár óhajt a’ ministerségben változást, akár nem, mindegy; mert az egész dologban kevés részt vesz, igen elszigetelve él ’s a’ személyeket igen kevéssé ismeri. de kevesebb elhatárzottsággal is bir , hogysem új ministeriumot szerkeszthessen öszve, ha a’ cortes újabb nehézségeket nem görditne is elébe. A’ ministerium valóban igen erős lábon is hiheti magát, mert keveset törődik azzal, hogy magát megszerettetné; bizonyítja ezt Narvaez esete. Mint mondják, Buil is beadta már elbocsáttatási kérelmét Valenciából, mint Castellon de la Plana tartomány parancsnoka. — Espartero ükén még Bilbaoban volt. Mind a’ két hadas rész rajta van, hogy magát ujdon szerkesztéssé. A’ carlosiak öt dandárból álló serget készítettek Castiliába , talán Gomez vezérletére bizandót. Mint bizonyost említik, hogy Villareal Guevara erősségben ül fogva. De szomorúak a tudósítások alsó Arragoniából és Valencziából. Számos kisebb, nagyobb dulongó csoportok mutatkoznak majd itt majd ott. Cabanero 300 gyalog és 30 lovag fegyveresből álló csoportja, és Tena csoportjai, mellyek 200 gyalog és 70 lovasból állanak, Alcanniz kerületben csatangolnak, noha üldözik és gyakran megverik őket. Serradore a’ tengermelléken kalandoz, ’s Benicarlot sikeretlenül támadó meg. Cabrera, ki csaknem 3000 emberrel jár, Castellon de la Plana falai alatt pusztított és számos szerencsétlen mezei gazdát öldösött halomra. Mondják ugyan, hogy jan. 21 kén kárral ütközött meg a’ portugali brigádéval Torre Blanca alatt (Castellontól éjszakra) , azonban e’ hir nem egyez meg a’ későbbi tudósításokkal, mellyek a’ carlositák pusztító beütéséről szólnak Huerta de Valenciába, hol Cuarte és Manises helységeket is, Valencziának úgyszólván külvárosait, egészen kipusztitották, sok embert magukkal hurczoltak, ’s mintegy 40 honfit agyonlőttek, sőt a’mint látszik, utjokat gáltalan egész Ribera del Jucar és S. Felipe de Xataviaig folytatók. Barcellonában sem uralkodik teljes elégültség, sőt az mondatik, hogy a’nemzeti őrség egy része, Parreno főparancsnok rendelésének, melly a’ 16i esetekbe bonyolult két osztályt lefegyverkeztetni parancsoló, nyilván ellenmondóit. (Jurioga general, kire, mint látszik, az arragoniai főkapitányság mellett a’ központi tábor is bizatott, Saragossából kiindult ’s Abeda ezredesnek is, ki jelenleg néhai Noguera osztályát kormányozza, megparancsolá, hogy Alanizbal előnyomuljon. Az espanyol keserűben fakad ki a’ fenyíték- és rendbomlottság ellen, mellynek terhe alatt Spanyolország mostanában nyög. Hallatlan dolog, úgymond, Lopez minister ideiglenes fölmentetése nyomos dolgaitúl épen olly pillanatban, midőn a’ corbesgyűlési viták, a’ külföldi viszonyok naponkinti bányulása, ’s a’ kormányzás minden ágában növekedő zavar, nem is említvén a’ szűnni nem tudó polgári háborút, a’ ministerek csüggedetlen munkálkodását sokkal inkább megkívánja, mint valaha. Különben pedig, ha már egyszer Lopez hivatalos foglalatosságit félben szakasztá, azt óhajtja a’ nevezett lap : lépne ki munkaköréből egészen, ’s engedné át helyét az őt ideiglen pótló Armendariznak. Azt tanácsolja egyszersmind Mendizabalnak is, hogy miután szomorú tapasztalási eléggé meggyőzhetők állásfokon maradhatlanságáról,lépjen le onnan, mert népszerűsége már elenyészett, ’s azt neki többé semmi nem szerzendi meg. — Febr. 3kán személyes gyalázatot is kellett szenvednie a’ la granjai eset által elhirált Garciától, ki őt több előkelők ’s különösen az angol követ jelenlétében szidalmakkal illeté. Mendizabal szóvitába ereszkedett vele, ’s önfeledve csak az ang.követ figyelmeztetése után bírt annyi lélekébrenséggel, hogy azt abban hagyá ’s előidézett őrök által a’ pörlekedőt fogságba vitelé. ANGLIA. Az alsóház febr. 3kán Brotherton azon indítványát, hogy a’ház éjjeli időben ülést ne tartson, 147 szóval 61 ellen félreveté; ellenben elfogadta Horsman azon inditványát, hogy biztosság neveztessék, melly szorosan vizsgálja meg a’ bitorlatt szózatok bejegyzését ’s átengedését a’ skót megyékben. — Ezen visszaélés olly nagy, hogy a’ javító törvény egész hatását elrontja. A’ bitor választók t. i. mindenkor készek a’ conservativek vagy toryk mellett szavazni; sőt még tovább is mentek, t. i.: egy egész szavazati tőzsér társaság keletkezett, melly gyalázatos fondorlásit épen nem titkolja. E’ rendszert, mellyet a’ toryk a’ megvesztegetés érdekében találtak föl, most kénytelenségböl már a’ reformerek is elfogadók, noha idegenkedve , csakhogy a’ toryk ellen dolgozhassanak. Azonban minden illyes fondorlásnak minden pártkülönség nélkül a’ biztosság előtt meg kell fordulnia, ’s így megszűnnie. A’ szónok azt hiszi, hogy R. Peel glasgowi nyilatkozása következtében a’ ns baronet (R. Peel) nem fogja utalhatni ez indítványt szónoki tehetségével támogatni. (Csattogó kaczaj, és lármás tetszés.) Horfman nyíl- 59