Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-22 / 23. szám

Végre következő eventu­alis (azaz mig nem teljesedik, nem kötelező) aláírás nyittatott: „Alulírtak hasznosnak ítélvén a’ középhelyi bor-lak­­h­elyhez közel egy pinczét kibérleni, mellyben a’ termesztmény, távo­labb helyekről hordókban szállíttatván, egy ahoz értő személy által ke­zeltessék ’s palaczkokba vonassák; az ahoz kivántató költségekrűl ’s azoknak hozandó határozat szerinti gondviseléséről a’ Borism­értető Egyesület rendeleti értelmében olly világos kikötéssel tanácsko­­zandunk, hogy 1) ezen aláírásban csak a’ Borismértető Egyesület tagja vehet részt; 2) hogy ezen az alulírtak köz­költségin bérleti pin­cééből az egyesületi szabályokhoz képest a’ bor egyedül palaczkokban *sa’ fenálló középponti lakhelyböl Appiane József árus által árultathas­­sék. Minden további­ határozást az aláírók tartandó összejövetele fog el­intézni. Költ Pesten, martz.13ik 1837­ Az eddigi aláírók: Gróf Andrá­­sy György sk. Báró Vécsey Pál sk. Mayerfy Ferencz sk. ’s ezen alá­írás az abban részeszülni kívánóknak aláirhatás végett nyitva áll. magyar tudós társaság. A’ hatodik nagy gyűlés által kitett e­­zen történettudományi kérdésre: ,,Miilyen állapotban volt el műi­par és kereskedés honunkban az Árpád és vegyes házakból származott királyok alatt; mi történt fejedelmeink’ és törvény közéltünk­ részéről azok’ elő­mozdítására, mellyek voltak nagyobb emelkedésüket hátráltató akadályok­ végtére, minő befolyások volt nemzetünk­ erkölcsi és értelmi kifejlődésé­­re?*‘ 1.évi márc­ius’ 19dikéig, mint kitűzött határnapig, következő jel­mondata nyolc­ pályairat érkezett am­l­rthoz: 1. „Be thou still free and beautiful, and far aloos from deso­lation ! “ ,H­u ii n­­­a.‘ 2. A’ társaságnak valódi hatalma erkölcsi erejében van. 3. A’ múlt, tükre a’ jelennek. 4. Conamur, tenues grandia. Hor. i. Od. 6. 5. Mars mezején diszszel küzdő eleink az iparra Nem voltak ügyelők! ’s éppen csak honnjainkra kell ’s lehet a’ henyeség mérges nyilait kilövellni? ti. Tota node laborantes nihil cepimus. Luc. 5, 5. 7. Iles ardua , vetustis n­ovitatena dare. 8. Non omnia grandior aetas — — — Quae fugiamus habet, seris venit usus ab annis. Ovid. Met. E’ munkák a’ mai ülésben előterjesztetvén, a* jelmondatos le­vélkék, bontatlanul, az academiának és Schedius Lajos kir. tanácsos, prof. és tiszt. tag’ mint elnöki helyettes’pecsételve­ lepecsételve, a’ levéltár­ba tétettek; a’ kéziratok pedig három, e’ végre választott rendes tag­nak adattak ki megvizsgálás végett. Mellyiké lesz a’ 100 arany jutalom v úgy a’ netalán határozandó másod, harmad ’s­tb. mellékjutalom, a’ fo­lyó évben tartandó Vili­dik nagy gyűlés fogja eldönteni. II. Az ugyan 1emáben kihirdetett mathesisi kérdésre: „Mutat­­tassanak ki a’ felsőbb analysis' azon tanulmányai, mellyek a ' mat ado­mányokba (Scientiae technicae) befolynak , s adassék elő népszerűen gyakorlati alkalmazások.A m­ellynek határnapja hasonlóképen i. e. mar­­tzius’ 19 dike volt, az nap’ eltöltéig egy felelet sem jött. Pesten, a’ m­. tud. társaság’ kis gyűléséből, mart. 20. 1837. D. Schedel Ferencz, titoknok. Ó cs. k. fölsége a’ szomolnoki kam. bányászi pénztárnál megő­rült tisztségre Kaszaniczky Istvánt; a’ m­. k. udv. kamara pedig Orbovára 30 adossá ottani ellenőr Somossy Antalt; ennek helyére Hliniczky Lé­nád pesti tisztirntokot; pesti tisztirno.V.k. Hirschm­ann Ferencz budai fize­tésiben 80adi gyakornokot; Klenakra ellenőrködő írnokká Drenovatz József zimonyi írnokot, ennek helyére Preveden Vincze eddigi gyakor­nokot, Svinyárra útlevél - vizsgálóvá Sztankovich János újvidéki só-és 30adhivatali gyakornokot; Szegm­ába sóárnokká Kéki Ferencz otti elle­n­őrt, Szathmárra szinte pénztárnokká Andics Imre eddigi munkácsi sóhivatali ellenőrt nevezte. Paller Ferencz ka­m. főfizetőhivatali pénz­tárnok, Lissiák András k. kam. orvos, Cséfalvay Ignácz óbudai kam­. pénztárhivatalnál ellenőrködött írnok, Marcher Antal családi kam. szám­­tartó, Lukasz Reinhard bogsányi számvevőségi ellenőr nyugalmazták­­­ak. Rosenberg János apátfalvi kam­. kasznár meghalt. Kam­. tudósítás: A­USZTRIA. Az ausztriai első takarék pénztár számadásiból kitetszik, hogy ez 1836 dec. 3ikén 15,979,456 ft. 47 kr. kezelt ezüst pénzben, ’s ugyan e’ napon 64,030 kamatos tagja volt. Brttnnben, f. h. 14 d. u. 4 óra ’s 43 perczkor egészen tiszta ’s napsugaras időben kettős földrendülés volt, melly a’ város minden részében, különösen pedig a’ Péter hegyi sziklafészken érezhető valt, ’s nem­ csak a’ házi bútorokat ’s egyéb ingóságokat reszketteté, hanem a’földet is annyira megrázta, hogy annak szökkenései minden­kit rémülésbe hoztak. Ugyan a’ mondott időben, de két perczczel utóbb jelentkezett az Bécsben is, még pedig itt szokatlan erős ingással. — A’ sim­meringi lóverseny ez idén május 2, 5,10 ’s 13án fog tartatni. A’ szózattöbséggel választott biztosság köv. tagokból áll: Liechtenstein Aloyz és Venczel Egek, Trautmansdorf hg., Wrbna gr. fő­lovászmester, Esterházy M., Hunyady J.,Harrach Ferencz, Ná­­dasdy ,, Festetics Miklós, Károlyi Lajos és Wrbna Rudolf grófok, kikhez az uj választottság első ülésében még Károlyi István, Széche­nyi István, és Lamberg Rud­ grófok csatoltattak; elnökül Liechten­stein Aloyz­ig választatott . — A’versenyek rende ’s díjai illy sor­ban következnek: 1) május 21kán a) Megnyitó verseny, 100 arany dij, minden országi lovak futhatnak, mellyek még díjt nem nyertek ’s 6 esztendőt meg nem haladtak, rang. m­ért. 3 eszt. 75 f. teher; 4 eszt. 400 f. 5 eszt. 1­06 f. kanczák 2 fonttal kevesbet, belföldi kanczák­­tól származott lovak 4 fonttal kevesbet, angol lovak 9 fttal többet, de mellyek két észt. koruk előtt hagyták el Angliát, csak 6 fttal töb­bet. Mindenkitől 15 arany betétes; a’ betételek az első lóéi. b) Ugyan e’ napon fog tartatni a’ „ Bielstakes,, név alatt ismeretes , ’s 1836- ban három évre megújított aláírási verseny, mellyben minden An­glián kivil született ló részt vehet. A’ betétei mindenkitől 60 arany, a’ tér 10 mf.;a’ teher 80 f. 3 évüeknél, 100 f. 4. évüeknél, 106 f. 5. é. — 1­10 f. 6. é. — 1­12 f. még idősb lovaknál ; — kanczák 2± fttal kevesbet; félvér lovak 5 fttal kev.— A’ nyertes jövő évben három fonttal többet. 8 aláiró, martz 3 - kéig a’ lovakat bé kell jelenten vagy fél bánatpénzzel visszalépni. 2) Május 5én a) Károlyi díj, 1000 arany. A’ lótenyésztés több baráti által összetéve, változva Pesten és Bécsben adatik ki 1846ig bezárólag. Minden országbeli mén ’s kan­­cza számára biztosítva. 2 a1 inf. — 50 arany betétei mindenkitől­­ fél bánat­pénz. A’ második ló 100 aranyat nyer, a’ többi betétei a’ nyertesé. Teher 3 évűre 80 f. —4 é. 100 f. — 5 é. 106 f. —idősebre 109 f.; mének 3 fttal többet, belföldi lovak 5 fttal kevesbet; e’ díj nye­­rőji 5 fttal több terhet fognak vinni jövő évben ’s így tovább, ha a’ díjt újólag megnyernék. Bejelentések zár ideje april. 14dike. b) 150 arany díj, minden belföldi kanczától származott ló számára. 2 mrf. Teher 3 évű 76 f. — 4 é. 95 f. —­ 5. é, 102 f.; idősb 106 f.; —­ mének 2 fttal többet; 500 arany betétei, felebánat, c) belföldi három esztendős lovak versenye (Sweed stakes): 100 arany Betétei: félbánatpénz, 1 mrf. Teher: 95 font, kanczák 3 fonttal ke­vesbet, belföldi kanczáktól származott lovak 2 fonttal kevesbet, 5 aláíró, 5 ló. 3) x m május fokén a) 200 aranydíj bármelly korú bel­földi lovak számára. 21 mrf. 20 arany betétei fejenként, félbánat­pénz, az első és második ló között elosztandó, feher 3 évű 75 f. — 4 é. 100 f. — 5. é. 106. f. — öregebbek 109 f. — mének 2 fonttal többet; a’ díj nyerője minden köv. esztendőben 3­ fonttal többet; nem angol telivér-eredetűek 4 fonttal kevesbet. b) Sim­­meringi pályaostor minden országbeli ló számára, 1 mrf., 30 arany betétes. Jelentés május 6an. Teher: 3 é. 68 f. — 4 é.94 f.— 6é.lől f­ — 6 é. 106 f. — idősb 109 f. —; mének 2^ fttal többet, telivér-lovak 5 fttal, angol lovak 11 ^ fttal többet, belföldi mének’s kanczák iva­déka 4 fonttal kevesbet; Angliában nyertes lovak 4 fttal többet. c) E’ napra van rendelve az 1840ig biztosított, a’ pesti verseny óta már bezártan álló „Sweepstakes“ is. Góarany fejenként; felebánat a’ belföld háromévü lovai számára, 90 font teher, 1 mrf., 8 aláiró, 5 ló. — 4) Május 13 án. A’ kar­ gyertyatartó, 120 arany becsű, minden Anglián kívül született ló számára. 3 mrf.; teher 3 évű 68 f. — 4 é. 94 f. — 5 é. 101 f. — idősb 106 f.; minek 21­ fttal többet. Betétei 50 arany, vissza vont lóiul 30 arany. A’ betétei két harmada az első, egy harmada a’ második lóé. SPANYOLORSZÁG. Madridi levelek szerint febr. 25rül igen szomorítók a’ bu­­noli szerencsétlen ütközetről szóló tudósítások részletei. Áznál osz­­tálynok, 2 ezerbül álló nemzetőrség ’s ujoncz katonaság vezére volt az első áldozat. Kívüle még 40 tiszt esett el. Iszonyú rémülés­ben van egész Valenczia. Különösen féltik Sagunt és Morelia várt ’s várost, mellyeket a’ carlosiak ostromaié vőnek, holott bennök, semmi védsereg nincs a’ polgárságon kül, ’s igy csupán ezek baj­­nokiságától reméllheti hóditlanul maradását. Egy másik veszteség­ről is szállong hir, melly a’királyné harezosit Cataloniában érte. Le­­ridából névszerint, azt írják, hogy az Olivier ezredes parancsnok­sága alatt Cervera és Penadella kö­zt tanyázott csapatot hirtelen megtáma­­dák Tristany vezérlete alatt a’carlospártiak, ’s a’meglepett christinákat megfutamítván , közülök sokat elfogtak vagy lekonczoltak. A’ tava­szi tábornás illy boldogtalan kezdete, nagyon csökkentendi a’ ki­rályné sergei harezvágyát ’s tábornokai vitézségét; a’ carlosiakat ellenban buzditandja, ’s terjedelmesb munkálatává teendi, mert az idő kinyiltával, illy rájok nézve kecsegtető kilátások miatt, olly guerillák is fegyverhez nyúlnak, kik a’ telet zugjaik ’s viskóikba hú­zódva törték. Az ő visszariasztatásukra , ’s a’ már fegyverben le­vők csüggesztésére, a’ christinóknak már egyszer győzniek, sőt a’ győzelmet használniok, azaz uj meg új győzelemmel szaporitni­­ok kellene. Azoban mit tesznek a’ hadvezérek, kiktől e’ tekintet­ben minden függ? Espartero különösen gától minden előhaladást.­­ Lujan követet is bosszúsággal fogadé, ’s mi több, Sarsfielddel sem­mikép sem akar egyetérteni. Evans még mindegyre az ágyat nyom­ja, Jaureguy a’szobát őrzi, Rendon pedig halósapkát húzott fe­jére, sisak v. csákó helyett; szóval mindenki henyél, panaszko­dik és szenved. A’ hurutjárvány is épen jókor érkezett Spanyolor­szágba ; legalább ürügyül szolgálhat a’ m­unkátlanságot szeretőknek, kik kényelnesbnek ítélik a’henyeséget ’s házi nyugalmat, mint a’ har­­czi élet sanyaruságit. Sőt egy más kellemetlen eset is járult a’ kato­naság harczvágya lankasztásához, az t. i., hogy a’ Narvaezféle osz­tály katonáiul elszedték eddigi franczia gyártatu fegyvereiket, ’s he­lyettük angol puskákat, az előbbieknél sokkal neh­ezbeket ’s idom­­talanabbakat adtak. Nem gondolták meg, milly ragaszkodással van a’ legénység megszokott, ’s talán már néhány győzelemben vagy legalább ütközetben magával hordott fegyveréhez.’S valóban a’ kato­naság annyira fájlalta e’ megfosztatást, ’s olly nehezen vált meg szokott élet- és baj­­­társától , hogy majd zendüléssé tört ki az in­gerültség. Azon hitt, hogy Gomezt agyon lőtték, hamisnak vallja mind azon lap, melly előbb terjesztgeté, állitván, hogy még ítéletet sem hoztak ellene. A’ ministerelnök lábadozni kezd betegségébül. Almodovar gr. hadm­inisterré neveztetése hivatalos uton még nem közölteték, ’s vannak, kik azt hiszik, hogy ezt azért halasztják olly sokáig, mivel a’ gróf, Lopez belügyminister miatt vonakodik az ajánlott tárczát el­fogadni. Mendizabal kiléptét még folyvást hírlik , azon pártfogás da­czára is, mellyel őt Villiers úr, az angol követ gyám­olítja. Ő ígére­teket halmoz ugyan ígéretekre, de már senki sem hisz ámítgatási­­nak, mert nem látnak módot, hogyan keríthetne hamarsággal 1,500 millió reált. Innét van, hogy népszerűségéből mindjobban kikopik. Legközelébb ismét a’ Bernátkórház pénztárát ürité ki, ’s ez által hozzá járulván számos egyéb pénzzsarlások, annyira maga ellen bősz­ 90

Next