Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-29 / 25. szám

25. szám Pest, szerdaJELENKOR, 183?. Tifartzius 39. FOGLALAT: Magyar és Erdélyország (kinevezések ’s megtisztelés; meglévő levél az erdélyi országgyűlésre; Magasfalvi égés; jótékony adakozások; Alago­­vich Sándor *f; különféle.) Austria, Spanyolország (cortesgyülési munkálatok; kifakadások; Evans és Espartero győzelme a’ carlosiakon, a’ ministerség helyzete ’s a­ t.) Portugália (cortesi határzatok; pénzhiány; a’ sajtórombolás körülményei ’s a* t.) Francziaország (nyomozások ’s felfedezések Meunier ügyében; az elkülönítő törvényjavaslat vitája folytatólag; különféle.) Anglia (a’ titkos szavazási indítvány félre vettetik; Melbourne beszéde: költségaján­lat; Hum­e és Elley; Vixen ü­gye; elegy.) Németalföld (kamrai viták.) Németország (a’ zsidók polit. helyzete Szászországban.) Schweiz (a’ bátorság­egyesület elleni rendszabályok.) Amerika. Elegyhir. Gabonaár. Péazkslet. Dunavizállás. MAGYAR és E N­D É L Y O R S Z Á G. Ő cs. kir. fölsége f. ha­­ib­ól költ legfelsőbb kabineti iratá­ban Schiller gmundeni főtisztviselőt ’s udvari tanácsost, sz. István rende’ kiskeresztesévé, díjmentesen kinevezni méltóztatott. A cs. kir. fölsége Liska János élesdi szárnokot saját kérel­mére nyugalmazni; a’ mármarosi kamrai igazgatóságnál megürült közírói tisztségre pedig az oravitzai bányász igazgatóság közbi­­ráját ’s fő erdőmesterét, Láng Györgyöt, kinevezni méltóztatott. Ottmayer József Munkácsra, Molnár János pedig Nádszegre tétet­vén által, Homonnán a’ szárnoki, Szereden pedig a’ pajtnőri hivatal , megürült. (Kam. tud.) Szabad királyi E­p­e­rj­e­s városa, több más, lapjaink által már jelentett férjfiakon kívül, Haske Sándort, sz. kir. Kassa városa ka­pitányát, mint legközelebbi országgyűlési követet,érdemei méltánylá­sa tekintetébül kebelbéli polgársággal tisztelé meg. Szeml. Az erdélyi kir. Főkormányszék következő levélben adá minden törvényhatóságnak tudtára a’ f.évi april 17kén II. Szebenben tartandó or­szággyűlést : Salutem, et gratiae caes. regiae incrementum! Folyó ha ladikén 6­6­4. udvari szám alatt költ ’s ezen kir. főigazgató Tanácshoz intézett kegy. kir. levele által méltóztatott Fels. Urunk azon kegy. aka­ratját ’s kir. rendelését kijelenteni, hogy, a’ mint dicsőült atyjának, bold. eml. Ferencz austriai császár, Magyar- és Csehország királya ’s Erdély fejdelme ő felségének 1835 böjtmáshava­skán e’ múlandó életből örökkévaló boldogságra lett szólittatásával, ’s a’ természetes közvetet­ten következés rendin, minden a’fels. uralkodó ház örökös birodalmai ’s azok közt Erdély nagyfejdelemségen’s hozzá kapcsolt részeken való or­száglásnak az Erdély­­fejdelemségbeli Karok és Rendek által is a’ ma­gyarországi 1­23diki törvényczikkelyek szerint, önként és szabad aka­ratból elfogadott, következőleg az 1744ki 3 és 4dik törvényczikkely ál­tal megállított ’s örökös törvényül megerősittetett pragmatica sanctionál fogva magára lelt szállásával még uralkodása kezdetében, a’ feni­t na­pon költ kegy. kir. leírásában fogadni méltóztatott, hogy legfőbb gond­ja leend Erdély n fejdelem­sége javát és boldogságát, ennek ő Felsége által mindenkor megtartandó törvényei szerinti utón munkálni; ezt bő­vebb kir. kegyelmének ’s atyai indulatjának jeleivel is bizonyitni kíván­ván , hogy. elhatározta, hogy ezen Erdély afejdelemség, és hozzá kap­csolt részek három nemzeteiből álló Rendeinek Nagy-Szeben sz. kir. vá­rosában szokott módon tartandó közönséges országgyűlése I. 1837 sz. György hava 17dik napjára hirdettessék. Melly országgá ülésen legelső­ben is ezen Erdély a fejdelemségbeli, a’ megirt határnapon ’s helyen egy­­begyülendő Klikat és Rédeket , úgy ezen kir. Főigazgató Tanácsot, kölcsönös birodalom szorosb kötelével magának leköteleztetni kívánván, kegy. rendelni méltóztatott, hogy mindezek együtt léve , az ő Felségé­hez, ’s a’ fels. ausztriai házhoz hűségi­ esküt, az 1744 évi 4dik törvény­­czikkelyben irt, ’s a teljes hatalmú kir.Biztos által előadandó törvényes esküforma szerint szokott módon és homagialis kötelességgel, az ő Fel­sége kir. Biztosa jelenlétében letegyék, továbbá pedig ő Felsége teljes hatalmú kir. Biztosa is a’ hűségi eskünek ő Felsége személyében tett bevétele után, a’kir. hitet az 1791ki iső törvényczikkelyben foglalt for­ma szerint, ő Felsége lelkére, a’ Rédek előtt letegye. A’ jelen nem levő nemesek pedig, s minden ezen fejdelemségbeli különböző vallási­ papi rendek, úgy más polgárok és lakosok, a’vmegyékben, székekben, vidékekben , városokban ’s más privilegiált helységekben a’ homágiumot szokott hitelesség ’s a’ három nemzet pecsétei alatt készítendő , ’s azok­nak , kik ezel­ hűségi esküt letették, neveik aláírásukkal ’s pecséteikkel megerősítendő oklevél szokott formában és móddal ő Felségének felkül­dessék. —­2dik tárgya ez országgyűlésnek leszen az, hogy az országbe­li sarkalatos hivatalok helyreállításában az Ország Rendjeit az 1791ki 20ik törvényczikkely értelmében illető szabad választási jusnál fogva minden sarkalatos, ’s más diplom. hivatalra, mellyek már több időtül fogva ürességbe jöttek, és kir. kegyelmes határozatok által provisorie pótoltattak, a’választás mindjárt a’hűségi eskü letétele után, ’s min­őtül egyéb akármelly tanácskozás előtt olly gondoskodással, miilyent egy illy, közboldogságot érdeklő igazgatóság - választási tárgy fontossága kíván, végbe vitessék , ’s haladék nélkül ő Felségének kegy. kinevezés végett fölterjesztessék. M­edik az, hogy az 1910- es isiiben tartott országgyűlésből kir. kegy. helybenhagyás végett fölterjesztett czikkekre ’s más alázatos felírásokra költ kegy. kir. leírások szokott módon kihir­­dettessenek , s a’ kir. megerősítést nyert czikkelyek törvények sorába iktattassanak. Adik végre az, hogy az 1791 ki­s­odik törvényczikkely­ben kirendelt országos biztosságok munkálatinak, mellyek még ország­gyűlésen meg nem vizsgáltattak, az idő változott környülállásihoz leen­dő alkalmaztatása,azoknak pedig, mellyek még tökéletesen kidolgozva nincsenek, mentül előbbi kidolgoztatása végett, az Ország Rendei ma­gok kebléből biztosságokat válaszszanak. Melly dologban ő Felsége azon atyai gondoskodásánál fogva, mellyet az adózó nép sorsa iránt boldogult fels. atyjától örökségül vett, azt kívánja, hogy a’jobbágyi szolgála­tok és adózások iránt, az 179lki 2­ödik czikkben érdeklett tervre leg­­főképen tekintet fordittatva ’s minden egyéb előtt ehez nyúlva, azon terv mentül hamarébb úgy dolgoztassak ki, hogy arrul a’ legközelebb országgyűlésen legelői, és azután a’ több tárgybeli munkálatokrul is, országosan végezni, ’s igy a’ közjóra, és közboldogság további virágoz­­tatására hasznos határozásokat tenni lehessen. Ezen kir. Főigazgató Tanács azért, a’ felemlített országgyűlés napját’s helyét ...... olly végett adja ezennel tudtára, hogy az irt na­pon ’s helyen articularis büntetés alatt személyesen megjelenni ’s az or­szággyűlésen a’ közjóra mind végig munkálkodni el ne mulassza. In re­­liquo alterata Sua Maj. Sacr. benigne propensa manet. E regio Magni Principatus Transsylvaniae Gubernio Claudiopoli die­sima februarii 18­37. Erdélyi különféle: A’ közeledő országgyűlésre követekül választották ns. Kolozs vmegye Rédei, gyerőmonostori báró Kemény Ferenczet ’s zabolai gr. Mikes Jánost;­Kolozsvár sz. kir. városa: főbiráját Á­go­s­t­o­n Istvánt, ’s ügyvédét Jónás Dánielt; Maros Vásárhely sz. kir. város: Erszényes József főbírót ’s Gyöngyösi József tanácsost, Szék (m. város): Balog István tan. és Sükösd Dávid jegyzőt; Kolozs (m. város), Tople­r Antal főbírót’s Kun János királybírót. — A’ közrészvét ’s keresztyén buzgóság, e’ min­den akadályt legyőző két alap, meginditá azon tervet, melly szerint Ko­­losvár piaczán álló szentegyházát a’ rom. katholicusoknak toronnyal diszesíteni régi szándék, miután már e’ szent czélra számos keresztyén felebarát hálával említendő áldozatokat tön,’s minden közbejött nevezetes akadály elhárittaték; az f. h. Izikén valósulásba is indult. — Mart. 9kén tartatott az ó-tordai unitária szentegyház közkedvességü papjának, 30 éves korában tüdőgyuladásban kimúlt Fűzi J­á­n­o­snnak különböző vallá­si­ számos emberbarát jelenlétében végtisztelete; fölötte helybeli rector­­professor Darkó Mihály ’s kerületi jegyző Koron­ka Antal lé­lekre ható szép ’s velős beszédet tartottak; a’ tanuló ifjúság érzékeny karénekekkel tisztelkedik; sírjánál ó­ tordai ev. református pap, M­i­k­­lós Miklós ur, érdekes búcsúbeszédet önként tarta. A’ temeté­si költséget a’ tordai unitária egyház saját pénztárából tétette. — Továbbá Sz. Udvarhelyen f. hónap­okán hunyt­ el G­y­u­l­a­i M­i­h­á­l­y, élté­nek 79dikében, miután a’ sz. udvarhelyi ref. anyaiskolában a’ bölcselke­dést ’s ezzel páros tudományokat 1797. ápril 26kától 1824 júliusáig (mi­dőn t. i. hű szolgálatai tekintetéből fizetéssel nyugalomba lépett) és igy szinte 28 évig tanította. — A’ Kolosvár és Vásárhely közt felállott gyorsu­tazási Egyesület, részint a’ járhatlan utak, részint az országgyűlésnek­. Szebenbe tétele miatt megszűnvén a’ Kolosvár és M. Vásárhely közti közösülés, kénytelen bizonytalan ideig a’ szekerezést felfüggeszteni. A’ Szebenig járó gyors szekér április kezdetétől kezdve egy héten két­­szer fog Kolozsvárról Szebenig, és ugyanannyiszor viszsza járni. Érd. Hir. Magas­falván­a­k (Hochstetten Pozsony v.) szomorú hus­­vétje volt. Nagyszerdán esti 8 órakor tűz támadt egy pajtában, és az erős szél miatt csak hamar annyira elharapózott, hogy rövid időn 197 házat, ólat és pajtát emésztő hamuvá. A’ hirtelen gyuladozás­­nak két ember is jön martaléka , ’s kiknek élete megmaradt is, nem menthetének meg semmit, mibül tengődhetnének, hanem mások felebaráti szeretetére ’s jótékonyságára kénytelenek támaszkodni. Még csak karmaikat sem szabadithaták meg, mellyek részint ólaik­ban részint azoknak ajtaji előtt égtek korommá. Szivmarczangló te­kintet látni az omladványokat, ’s keseritő annak meggondolása, hogy annyi évi szorgalomnak véres verítékkel szerzett gyümölcsét illy rögtön semmivé tette a­ balsors vagy emberi gonoszság, mit még eddig bizonyosan nem tudni. Reméllhető: találkozandnak nemes szivü emberbarátok, kik e’ szerencsétlenek bökönyeit szánakozólag letörlendik, ’s inségök enyhítésére gyámkezet nyújtani szívesek lesznek. A’ vakok pesti intézetére legközelébb következő jótékony adakozások történtek: még a’múlt évben, gr. Nádasdy Ferencz, váczi püspök, 2 öl tűzi fát, gr. Andrássy egy gazdaságos vaskály­hát, Chotek, szül. Brunsvik grófné gyüjtésébül egy lábantyus hárfát (Pedalharfe), Majthényiné szül. Bartakovics egy zongorát, Wlassics nagykereskedő 94 font ólmot, Wehrheim nket, többféle szerszá­mot, ’s Appel szíjgyártó, gyapjureczézéshez kivántató szíjakat. A’ minap Pozsonyban elhunyt özv. Majláth kir. személynökné szül. Szlávy Terézia, az árva gyermekeknek évenkint nyújtott ajándé­kokon kívül, az intézet-alapításkor 200 ft később 1000 fr. pen­gővel szaporitá alaptőkéjét, ’s végnapjait is a’ jótékonyság-gyakorlás­nak szentelé, ez intézetnek újra 800 p. forintot ajándékozván, követ­kezőleg összesen 2000 p. forinttal gyarapító e’ hasznos intézet pénzalapját. Béke lengjen hamvain ! F. h. 18kán’s igy épen névnapján, gutaütés okozta hirtelen halállal múlt ki Alagovich Sán­d­or zágrábi püspök, topuszkai sz. Mária apátja, kir. belső titkos tanácsos, berzenczei örökös főis­pán ’s báni helytartó, élete 77, papsága 53 ’s püspöksége 7ik évében. Különféle. A’ pesti magyar színház építési költségeire Csor­ba András „Gazdasági vezér“ czimü munkája e’ czélra ajánlott pél­dányi árából ismét 100 p.­sztot vett által­a. Döbrentei Gábor úrtól Pest megye szinészeti küldöttsége. — Egerben f. hó. 5kén az ut­­czavilágitás tőkéje gyarapítására tartott hangverseny 30 p. krezi be­lépti díj mellett, kedvezőleg gyümölcsözött. — Soprony vidékét is megrendité a’ természet földalatti munkálatja f. hó. 14én délutáni 4 ’s 5 óra közben, még pedig ismételve. Hullámos, keletről nyugat felé hajló mozgásban, két másod­­­perczig a’ nap fénylő’s jótévő me­lege mellett, az idő tiszta volt, de a­ szél lengedezett. Minden leg­kisebb moraj nélkül ’s olly kevéssé észrevehetőleg, hogy a’ kik házaikon kívül foglalatoskodtanak, csak hallomásból tudnak a’ tünemény felől. A’ függő cserép edények összekoczczanása,’s a’falhoz illesz­tett magosb házi bútorok birezenése tévé figyelmessé a’ honlevő­

Next