Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-22 / 15. szám

58 másokon kivül 12 személyből álló választottság neveztetett , ’s egy röpkeirat kiadatása rendeltetett, melly a’ nagy közönséggel bővebben megismertesse a’ kisdedóvó intézetek üdves oldalait, ’s minél több em­berbarátot ezen kimondhatlan hasznú vállalat előmozdítására buzdítson, mint köv. hiv. tudósitásbul kitetszik. A’ KISDEDOVÓ INTÉZETEKET MAGYARORSZÁGBAN TERJESZTŐ EGYESÜLET , melly mult évi martius 5én történt keletkeztekor alig számolt 60. ’s nehány részes tagot, már több mint három annyira szaporodván, szabályai szerint folyó febr. első, és második vasárnapján Pesten a’ n. Casino nagy teremében, igazgató gr. Festetics Leo ur’elnöksége alatt köz­gyülést tartott. Jelen volt számos részes tag, és hallgató közön­ség. Miután a’ választottság egész évi munkálatiról, ’s a’ pénztár ál­lapotáról tudósításában számot ada, az igazgatón kivűl, ki múlt alka­lommal két évre választatott, hivataláról lemondván, uj ’s titkos sza­vazási választásra hívta fel a’jelenvolt részes tagokat, melly szerint aligazgató jön: Szentkirályi Móricz; titoknok: Kacskovics Lajos; pénztárnok: Antal Mihály; ügyész: Simon Florent; választottsági ta­gok: Ágoston József, Eckstein Adolf, Fáy András, Fuchs Keresztély, Kossuth Lajos, Lónyay Gábor , Markos Mihály, Marton József, Pré­­gardt János, Rosthy Albert, Székely Károly, Tasner Antal. A’ pénz­tárnoki számadások szinte titkos szavazás utján választott küldöttség által vizsgáltatván meg, a’ bennök lett kész pénzzel együtt hiba , és hi­ánynélkülieknek találtattak. Ezek szerint egészévi jövedelme az Egyesületnek tett 1632. p.p. forintot, mellynek egy része u. m­. 506. pengő forint tőkésítve van; nyomtatványokra ’s egyéb igazgatási tár­gyakra kiadatott 6 3 forint 49 kr.; ideigleni kamatozásul biztos helyen fekszik 1000 pengő forint, a’ pénztárban van 6 2 forint 19 kr. kézbe jövendő költségek fedezéséül. Elhatároztatott továbbá, hogy az Egye­sület kisdedóvó - intézete Tolnán minél elébb nyittassák meg; továbbá, hogy miután annak épületei i. e. május elejére elkészülnek, az inté­zet’ igazgatóságáért ápril’ 15 ik napjáig minden magyarul jól beszélő honfi folyamodhatik az Egyesület igazgatójához. A’folyamodó azonban czéljának elérhetéséül először bizonyos kérdéseket lesz köteles meg­fejteni a’ kisdedóvás’ körében; azután valamelly budapesti intézetben gyakorlati ügyessége fog vizsgálat alá vétetni. Fizetését a’ választan­dó igazgatónak szabad lakáson, és tűzifa deputátumon fölül a’ vele kötendő egyességben állapitandja meg a’ választottság. Minthogy az Egyesület a’ kisdedovás’ ismeretének terjesztéséül egy röpkeiratot szándékozik időnként kiadni , e’ czélra pedig némi anyagszerek szükségesek: illyesek gyűjtésére, ’s beküldésére, a’ választottság a’ részes tagokon kivül minden melegebb részvétű honfit szives bizoda­­lommal felszólít. Szándéka az Egyesületnek idegen nyelveken megje­lent e’ tárgyú munkákat is magyarítva kiadni, melly végre tisztelt íróink’ munkás segélyét igényli. Minden törvényhatóságnál meg fog valaki kéretni egyesületi képviselőül. Egyébiránt valamint az eddig történtekről , úgy jelen állapotáról az Egyesületnek kielégítőbb ada­tok fognak közrebocsátandó Évkönyvének iső füzetében közöltetni. A’ Magyar tudós társaság játékszini küldöttsége munkálatai­ról harmadik értesítés, (az elsőt 1. a’ Jelenkor’ m. évi 39d., a’ má­sodikat 70d. számában). A’ küldöttségnek Róthkrepf Gábor 1. t. jegy­­zősége mellett, m. é. nov. 19-étől mostanig tartott hét ülésében ti­zenegy színmű adatott be, mellyek közt 1 eredeti, 10 forditmány E­­zek közül elfogadtatott hét forditmány, kettőnek vizsgálata még foly; visszaadatott­­ eredeti, ’s fordított szomorujáték. Az elfogadott szín­művek, a’ beadás’ kora szerint, következendők: 1) „Richard király a’ szent földön“ történeti színjáték 4 felv. szerző Lem­bert, forditá Szig­ligeti Eduárd. 2) „Fiesco“ szomorujáték 5 felv. szerzé Schiller, forditá Nagy Ignácz. 3) „Griseldis“drámai költemény 5 felv. szer­zé Halm Fridrik, forditá Fáncsy Lajos. 4) „Richard vándorélete“ vígjáték. 4 felv. irta O’ Keefe John után Kettel G., fordította Szi­gli­­geti Eduárd. 5) „Notre Dame harangozója“ regényes dráma 6 képezetben; Hugo Victor után irta Birch Pfeiffer Karolina, fordította Fáncsy Lajos. 6) „Rágalom’ iskolája“ vígjáték 5 felv. Sheridan Brinsley Richard után forditá Tóth Lőrincz. 7) „Utazás közös költségen“ víg rajzolat 5. felv. irá Angely Lajos, forditá Fáncsy La­jos. Ezekből a’ budai színpadon febr. Izig csak kettő adatott, u. m. „Fiesco“ és „Griseldis.“ A’ múlt évben elfogadott 11 színmű közül még 3 várja az előadatást, u­ m. „Garrick Bristolban, „Felolvasó nő,“ és „Marion de Lorme.“­­• Ismételve jelentetik, hogy a’ melly színész társaságok ezen vagy a’ régebben elfogadott darabok’ valamel­­lyikét költségükön le kívánnák másoltatni, e’ tárgyban a’ titoknoki hi­vatalhoz folyamodhatnak bérmentes levelekben. Pesten, a’ m. t. t. kis gyűléséből, februárius’ 20. 1837. magyar TUDÓS társaság. — Azon tiszt. irók, kik eddig ré­szint az academia által kitűzött jutalmakra pályairatokat, részint egyéb kéziratokat küldtek be nyomtatás végett, mellyek nincsenek elfogadva; ezennel hivatalosan felszólitatnak, hogy azokat a’ m. tud. társ. levél­tárnokától minél elébb általvenni ne terheltetnének. Jövendőre néz­ve pedig kéretik minden, ki bármelly kéziratot az academiának nyom­tatás végett elő kíván terjesztetni, jelelné meg azt bizonyos jelszó­val, azon végre, hogy mihelyt a’ kézirat’ sorsa eldöntetik, a’ szer­ző arról, a’ munka czime kiírása nélkül, a’jelmondatnál fogva, hírlapi utón tudósitathassék. A’ kis gyűlésből, februárius’ 20 1837. D. Sebedet Ferenc, titoknok. Pesten febr. 20 án hunyt el Marich János, skutári vál. püs­pök, fejérvári nagy prépost, esztergom-mezei Sz. Mária apátja, ’s a’ hétszemélyes fő törvényszék közbirája. — A­USZTRIA. A’ tyroli híradó köv. érdekes történetet beszél: a’ Pustervölgy­­ben, Viligraten helységben hajnali 3 órakor Welder János gazdát közelgő moraj ébreszté föl álmából. Alig közlé e’ fölötti aggodalmát feleségével, midőn már egy óriási hógomoly házára rohant ’s azt el­­sodta. Hosszas kábultság után magához térvén Welder, nagy nehezen ’s iszonyú erőfeszítéssel kikapaszkodott a’ hó alól, ’s borzadva látá a’ tömérdek hótömeget, melly alatt neje ’s gyermekei temetve való­nak. Hangosan kiáltott, de nem jőve válasz a’ hósirból. Kétségbeesés erejével kezde most dolgozni ’s kaparni, előbb kezével, azután egy darab deszkával, ’s meg is menté előbb feleségét, azután egy 13 évű pásztorleánykát, ’s e’ süker által buzdittatva és segédtársakat híva ma­ga mellé, reggeli 9 óráig még egy harmadfél éves gyermekét ’s egy szolgáját ásta ki, de már holtan, és egy csecsemőjét bölcsőstül, még élve.­­ A’ klagenfurti lap éjszaki fényszerü égi tüneményről beszél, mellyet ott jan. 25 f6ka közti éjen láttak, tiszta és csillagos egen , mellynek világos vörös fénye a’ szomszéd bérczeket hasonló színre festvén, bájoló látványt adott. — Spalatoban egyazon éjszakán hason­­ló égi látvány tűnt fel. FRANCZIAORSZÁG. A Gazette des Tribunaux jelenti, hogy a’ rendőrispánság hi­vatalaiban rendőrministerium felállításáról van szó, ’s közönségesen azt hiszik, Gisquet ur fogja e’ tárczát megnyerni. A’ Journal de Pa­ris szerkesztésében változás történt, ’s úgy látszik, ismét minister­ orgánummá lett. — A’ le Monde újság jelenti, hogy de la Men­­nais ur vállalta kl febr. löke óta ezen lap fő szerkesztését. — A’ la Paix ministeri lap az elkülönitő törvényjavaslatra indít­ványt hoz föl, melly szerint a’katonákkal összeesküvő polgári személyek szintúgy, mint ezek, katonai törvényszékek elé lennének állitandók. A Tempsban, melly a’ közép osztály orgánuma, ezt olvas­hatni: „Az angol megnyitó beszédnek barátságtalan hallgatása a’ fran­­czia szövetség fölött, ma (2kán.) főtárgya volt a’ beszélgetésnek mind a’ csarnokon, mind a’ politikai termekben. A’ doctrinairek, kik ezál­tal minden bizonyításaikat megczáfolva látják, e’csapásra igen meg­rendültek, ’s nem mutatják szokott elbizottságukat. Az iránynak ezen olly nyakasan tagadott másitása már most világos, és a’ kabinet, szem­közt a’kamarával, megint visszaesett mindazon zavarba, mellyböl ki­­memenekedettnek Ilivé magát. Mert a’ kamara, bár mit mondjanak, nincs az angol szövetség elhagyása mellett, melly legszilárdabb záloga a’ szárazföldi békének szintúgy, mint az alkotmányos intézmények fentar­­tásának, egész Európában, ’s főleg annak délszakában.“ A’ franczia ministeri lapok e’ hallgatásról még nem szólnak; de igenis az ellen­zés lapjai. — A’ Journ. de Paris febr. 7én jelent meg először, mint reggeli lap. Az új főszerkesztő, Fonfrede, politikai hitvallását közli abban. Rend­szerének ezen új nevet találá fel: „politique gouvernementale“ melly abban áll, hogy a’monarchiát a’ democratia’s ennek ellenszegülő ereje ellen, védelmezi. Fonfrede nyilván kimondja, hogy ő személyesen és elvből pártolja a’ mostani uralkodó házat, m­int egyedüli kibékitőt Fran­­cziaország múltja’s jövendője közt. Az új, illy szellemben szerkesztett hírlap ára 80 frankról 40re szállott. Fonfrede, a’ la Paix ministeri lapban előbb néhány erős háborús czikkelyt lövelt Thiers ellen, most meg a’jámbor Dupin elnök ellen pat­tog, mivel Dupin a’ katonai ’s polgári személyeket katonai vagy politikai vétségeknél elkülönitő törvényjavaslatot nem hogy pártolná, sőt os­tromolja. Miután Fonfrede azon nagy szerencsétlenségen, ha a’ kamara a’ kormánynak ezen javaslatát nem fogadná el, egy ideig soványkodott, ’s Dupin ellen némi személyességekre is fakadt, a’ ministeriumnak azon tanácsot adja, hogy semmi esetre ne hagy­ják el a’ síkot, ha bár az előterjesztett törvényjavaslatok valamellyikét el nem fogadnák is. „Francziaország, úgy mond, támogatni fogja a’ ministeriumot, ’s végre még oda juthat a’ dolog, hogy az ország annyi nyugtalanságban, aggódásban, ’s zendülésben elfáradva, boszu­­jában még felkiáltaná: „Ah, mennyivel jobban kormányoztatnám, ha követeim nem volnának!“ — A’ napokban párviadal történt két ismeretes jogtudós közt, kik mind ketten a’ párisi egyetemi törvényes osztálynál tanítók. Okot a’ viadalra’a’ pandecták egy kétes helye adott. Egyik t. i. azt állitá, hogy a’ pöralatti helyen két pontnak kell állani, a’ másik ugyanoda pontos vesszőt kívánt’s mindkettő Tribonianusra hivatkozott. A’ pontos­ vessző védője könnyű sebet kapott egyik karján, ’s igy a’ kétpont jön diadalmas. E’ párviadal hihetőleg első a’ pandecta- evők évkönyveiben. — Alig lett a’ két tanító tudós vitájának vége, ’s ím­ Clauzel marschal és Dupin Károly ur közt it ütött ki. Ugyanis Dupin Ká­roly ur, a’követház elnöke azon beszédben, mellyet újév napon a’ királyhoz intézett, többi közt e’ kifejezéssel is élt: „és mutatja hatalmát még azon országban is, hova Roma, már vásárlékonnyá lévén, Calpurniust volt szerencsétlen küldeni, és Jugurthába ötle­ni.“—Clauzel marschal azt hívén, hogy Dupin ur e’ kifejezéssel rá czél­­zott, levelet irt hozzá, ’s földvilágitást kért tőle. Dupin ur lényege­sen következőleg válaszolt: „Paris febr. 7én 1837. Marschal ur! Midőn én az Intézet valamennyi osztálya nevében szót intézek a’ királyhoz, természetesen két nagy tettdolog forga lelkem előtt, a’ versaillesi muzeum, melly nemzeti dicsőségünkre és a’ művészet­re nézve olly élénk érdekkel bir, és ama’ tudósaink által kimon­dott óhajtás, hogy az afrikai hadszállitványhoz tudományos biztosság nevezetessék ki, hasonló ahoz, melly az aegyptusi szállitványt kí­sérte. Azonban, m­ig e’ tudományos mozgást helyeslettem, nem átalhattam gondolatimat ama’nehézségekre fordítani, mellyeket még a’ rómaiaknak is tapasztalniok kelle azon országban, hova mi hódí­tásainkat és vizsgálatainkat ki akarjuk terjeszteni. — Igen is mar­schal úr, szerencsétlen volt Romára nézve azon nap, mellyen con­­suljai egyikének megengedte, hogy Numidiába nyomuljon. Szeren­csétlenség volt ez Romára nézve, mert gyakorta megbukott. Csak hosszú és véres öröködések után győzött, noha már akkor ura volt az egész középtenger-mellék országának, egész Tunist és Karthá­gót bírta, ’s igy, úgy szólva hazulról indulván ki, hogy Jugurd­m

Next