Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-06-30 / 52. szám

( 30* ) SPANYOLORSZÁG. Azon hír, miszerint Espartero az egész valcarlosi vonalt elfoglalá, nem valósul. Bayonnei levelek szerint elhagyá ugyan Pamplonát; de 16 zászlóaljjal és 8 lovas századdal azonnal Tafalla felé Logronnoba indult, a’ carlosiak pedig ismét átmenének Arga folyamán, ’s utóhadát nyugtalaniták. Az andaluziai tartaléksereg is kimozdult már állomásiból, ’s az első osztály, melly 3600 gyalog ’s 100 lovas harczosbul áll, junius orkán J Manzanaresbe érkezik, minek következtében Palillos fölhagyni kénytelenilt Ciudad-Real elleni vállalatával, és Villanueva de los Ojos de Guadianába visszavonulni. A’ tartaléksereg 2dik osztálya Mancha tartományba nyomult, a’ aikkal pedig maga Narvaez tábornok induland harcztérre. Az andaluziai főkapitány több előkellő személyt elfogatott Cordova tartományban’s köztük Alcala Zamora volt corteskövetet, ki 1836 ban tagja volt az ottani juntának.—Malagában, közelítvén az uj választás ideje, d. Francisco de Paula infans lett első jelölt mind a’ tanács mind a’ követkamrai helyre, a’ többi jelölt is a’föllengősdi párt legtúlzóbb részéhez tartozik. — Zurbano, kit Espartero a’burgosi Sierrába külde, jun. Adikán Quintanar de la Sierrában megtámadá Balmasedát, és futásra kényszerűté csapatját. — Miraflores marq., ki mint rendkívüli követ Londonba ment a’ koronázásra, mint hirlik, fölhatalmazást kapott a kormánytól Ausztria, Poroszország és Plusszia ottani képviselőivel bizonyos közlekedésbe bocsátkozásra, Spanyolország jelen politikai helyzete iránt. Kívánatos, hogy szerencsés sükerűek legyenek fáradozási. A’ ns marq, nem ragyogó elméjű férfi ugyan, de annál több hidegvérűséggel, természetes észszel, tapasztalással és mérsékelt szempontokkal bír; korábbi diplomatái álláspontja pedig szükségkép többször közelebb érintkezésbe hozá őt Londonban az említett hatalmak ottani képviselőivel. Azonban igen bajos megítélni: czélszerű , azon hatalmak képviselőivel, mellyek eddig nem ismerék meg Izabella királynét, épen Palmerston szemei előtt szorosabb viszonyokba lépni ? — Zurbano olly tökéletesen megveré Balmasedát, hogy ez kénytelen volt, a’ minap elfogott alkotmányosokat visszaadni, ’s most úgy körül van kerítve Zurbano, Ezpeleta és Rodriguez sergeivel , hogy alkalmasint egészen tönkre jutand. Oran tábornok megindult Cabrera ellen ’s tetemes hadsergétül jó sírkert várhatni. — Ha némelly magányos madridi leveleknek hitelt adhatni, ott a’ kormány’s cortes most leginkább olly tervekkel foglalatos, miknek létesítése a’ baski és navarrai zendülőket lecsöndesithetné. E’ tervek alapelve e’ tartományok kiváltságinak helyreállitásán nyugszik, ’s igen valószinű, miszerint a’ carlosi seregnél legközelebb uralkodott viszály, egyesülve Munagorri vállalatával, nem hiusitandja meg a’ Madridban táphilt reményeket. Ezenkül San Sebastianból is írják, hogy az angol hajóhad parancsnoka rendszabályokat kapott Londonéul, mellyek egészen rokon tartalmú terv létesítését tárgyazzák. A’ parancsnok ez utasításokat azonnal közlé O’ Donnell tábornok ’s guipuzcoai főkapitánnyal ; Anglia ugyanis közbenjárásra ajánlkozik a’ zendülők és madridi kormány között. Egyébiránt most minden figyelem Arragonián függ, hol előbbutóbb, talán még a’ békealku megkezdése előtt, kardól dönthetendi el az egész ügyet, mert az ellenséges vezérek egész erejüket e’ tartományban pontositják össze. — A’carlosiak kegyetlenkedésből ismét telvek a' külföldi lapok, különösen a’ M. Chronicle igy írja le, mikép tartják meg a’ trónkövetelő emberei az Elliot féle szerződést: „Való ugyan, a’carlosiak azon szerződés napja óta többé nem állítják törvényszékekbe azon szerencsétleneket, kik alkotmányos sergekbül foglyokul hatalmokba kerülnek, s nem ítélik őket biróilag halálra, hanem e’ helyett borzasztó bánásmódnak tétetvék ki. Szívszaggatóbb tekintetet nem is képzelhetni annál, mellyet alkotmányos foglyok kicseréltetése képez carlosiakért ; egy példa , mit saját szemeimmel (a’ M. Chronicle levelezője) láték, némi képzeletet nyújtand az olvasónak azon több, mint ördögi kinokrul, mikkel a’ zendülők a királyné harczosit tetézik. Irun elfoglalta után a’britt segédcsapat által, a’fuenterrabiai 400 főnyi Őrség megadá magát, olly föltéttel, hogy a’ legközelebb fogolykicserélésnél e’jótétben részesittessék, s egy hónap múlva e’ kicserélés csakugyan véghez is ment Ilernani közelében. A’ carlosi foglyok, midőn a’ kitűzött helyen megjelentek, ugyanazon egyenruhát viselek, miben foglyaikká lettek az alkotmányosoknak; minden közlegény tarisznyájában egy egész alata volt’s a’ tiszteknek egész málha jók meghagyaték , általányosan pedig valamennyi fogoly , a San Sebastianban tapasztalt jó bánásmód következtében ép színű ’s egészséges valt. De minő ínség rémképét ábrázolók a’ velők szemközt álló alkotmányos foglyok, kiket az akkor Guipozcoában parancsnokion Guibelalde vezérle a’ kicseréltetési helyre. Alig lehetett emberi lényekre ismerni azon meztelen , csontvázokká soványult boldogtalanokban! Korbács csapásai darabonkint szaggatók testükről a’hust! Ha tehát a’ britt ministerség ’s képviselője, Elliot 1., szolgálatot gondolának e’szerződéssel tenni az emberiségnek, úgy e’ czélják egészen meghiúsult, mivel a’carlosiak csak annyiban tartják meg a’ szerződést , hogy nem lövetik többé agyon a’ foglyokat; de a’ helyett olly hallatlan kínokkal gyötrik. Azonban politikai tekintetben is sokat árta Elliot küldetése az alkotmányos ügynek Spanyolországban, mivel britt meghatalmazottnak a’ trónkövetelő erdei udvaránál megjelente, alkalmul szolgált Carlosnak azt hiresztelgetni Navarrában, hogy az angol kormány megismeré őt, ’s állandó követet tart udvaránál, az együgyű baskok és navarraiak pedig hitelt adónak e ravasz koholmánynak,’s e’körűlmény a mármár kialvó zendületi szikrát ismét újabb lángokra lobbantá, elannyira, hogy nem mondunk sokat, ha állítjuk , miszerint Elliot küldetése, bár mi jó szándékból történt is az, majd egyedüli oka azon vérengzéseknek, mik azóta olly iszonyúan pusztiták a’ szerencsétlen Spanyolországot.“__ Újabb bayonnei hirek szerint a’ trónkövetelő elhagyá eddigi táborszállását és jun. bán Andouinba érkezik; Cabrera sergeinél ismét növekszik az elégültlenség. — A N G L 1 A. London, junius ódikén: Bushe izlandi főbíró lenondván hivataláról a’ toryk igen félnek , hogy e’ nagy befolyású hivatal O' Connell Dániel kezeibe jutand. — A‘ francziák Tunis ellenébeni helyzetérül igy elmélkedik a’ Sun: „Franczia lapok igen különösen szólnak azon rendszabályokról, mikhez Anglia azon esetben talán nyúlni fogna, ha Francziaország és a’ tunisi bey, vagy Törökország, vagy pedig épen mind a’ kettő között nyilvános szakadást szülne az eddigi feszült állapot. A Courier Français ugyanis így vélekedik: „Palmerston 1. igen jól tudja, miszerint Francziaország már Constantine miatt is zavarban van s Tunis elfoglaltatásáról teljességgel nem is gondol. Tudja továbbá ő lordsága, hogy Francziaországnak tökéletes joga van elégtétel-kívánásra a’ tunisi beytől, ’s hogy nagy török tengeri hatalomnak afrikai birtokunk határin fölállitatása ellen méltán kikelhet, sőt visszatorló rendszabályokhoz is nyúlhat. Illy körülmények közt méltatlan politikát követne Anglia , ha épen most villongásra keresne alkalmat Francziaországgal, midőn mind a’ két ország erejére szükség van azon machiavelli tervek megsemmitésére, mik e’ pillanatban keleten mozgásba hozatvák.“ Midőn mi (jegyzi meg tovább a’ Sun) megengedjük, hogy igen fontos és szükséges Francziaországgal a’ legbarátibb viszonyokat föntartanunk, mint kezességet a’ nyugat-európai békefentartásért és szabadelmüség terjesztéséért, egyszersmind ünnepélyesen ellenmondunk Francziaország azon követelt jogának, miszerint korlátlanul saját szeszélyei szerint kíván bánni Afrikával. Russzia hatalma veszélyes, szükség tehát, annak korlátot vetnünk , ezt pedig legczélszerűbben tehetjük, ha francziaországnak nem engedjük meg a’ török hatalmat porig alázni, annyival inkább, minthogy volt idő, mellyben maga Francziaország is monda: az oroszok terjeszkedési ellen legjobb gaz a’ török hatalom emelkedése. Távul minden aprólékos féltékenységtől Anglia őszintén szerencsét kívánt francziaországnak Algírnál vitt győzelméhez; azt mindazáltal teljességgel nem nézhetjük el nyugodtan , hogy Francziaország a s portát kényszerítse így vagy amúgy bánásra egyik alattvalójával, holott nem él vele nyílt háborúban, francziaország megbántásról panaszkodik, de ugyan megbántás-e az, ha valaki nem akar lovakat eladni, ’s érdemes ez arra, hogy a’ nagylekü franczia nemzet ostromzárral büntesse? Francziaország 50 darabot akart megvásárolni a’ bey lovai közül; a' bey e kivonatot nem teljesítő, mondván , hogy saját lovasságát is alig képes ellátni lovakkal, s a francziák azonnal megbántást emlegetnek, melly a’ polgárkirályt érté. Ismerjük ugyan azon korábbi sérelmet is, mellyet a’ bey szolgájt a franczia consulon elkövetőnek; de azt is jól tudjuk, miszerint a bey ezért csakugyan olly elégtételt adott, mellyben a franczia kormány tökéletesen megnyugvék. Talán tagadni fogják ezt némellyek; de csak rész sükerrel teendhetik , mert a’ franczia consul visszatért Tunisba ’s még jó vásárlásba is akart bocsátkozni a beyjel, mi kétségtelenül tanúsítja a’ tökéletes kibékülést. Csak azon zárjegyzést kell tehát még tennünk, miszerint azon esetre, ha Gallois hajóvezér , a’ tengerészeti kormányzóságtól kapott parancs következtében, a’ török hajóhadat, a’ begyel közlekedésbe jutni törekvőt, megtámadandja , Anglia mulhatlanul a porta mérlegébe vetendi ereje elhatárzó súlyát. Anglia nem is gondolhat arról, hogy a’ tunisi beyt olly sorsra engedje juttatni a’ francziák által, minőt ezek az algíri és constantinei deyeknek készitének. Ha Anglia ezt megengedné, úgy csak azt fogná igazolni, hogy a’ keleti kérdés valódi érdekét teljességgel nem érti.“ — A’ mai alsóházi ülést számos kérelem-benyújtással nyitók meg. Pease ugyanis 4500 aláiratú kérelmet terjeszte elő a’ halálos büntetés minden esetbeni (a szándékos gyilkolást kivevőn) eltörlesztése iránt. Kume az egyházi adó ellen hozott be kérelmet, Thornley 450 aláiratot Jamaicából a rabszolgaság azonnali megszüntetéséért. Ezután Davies ezredes tőn indítványt helykimutatás végett, mellyen az új parliament épület fölállíttatni fogna. Humes több követ támogatók az indítványt. Az eddigi terv szerint Temze partján vala szándék azt fölállittatni, mi ellen most több követ határozottan kikelt, részint az iszonyú költséget, részint a’ hely egészségtelenségét adván okul arra, hogy e’ tervet tanácsos egészen elmellőzni. Az indítvány mindazáltal 90 szóval 33 ellen megbukott. — Wyse waterfordi szabadéinál követ e’viták után indítványt ten: keressék meg ő fölsége biztosság-nevezésért minél elébb angol népnevelés ügyében, melly különösen a’ parliamenttül megajánlandó ’s tanítási rendszer -javításra fordítandó pénzzil rendelkeznék ’s egyszersmind fölállítandó tanítóképző intézetre ügyelne. Hosszabb vita után 74 szóval 70 ellen félre vetek ez indítványt, mire a Sun ezen megjegyzést teszi: „A’ két nagy iskolai egyesület alapítása előtt igen hiányos volt Angliában az első népoktatási rendszer és sokan hivék, miszerint ezen több más közhasznú intézetben gyakorlatba vett bőkezűség, ha nem kiirtani, de legalább kevesbíteni fogja e’ hiányokat. Meg kell azonban vallanunk, hogy mindeddig valóban igen kevés történt e’ tekintetre nézve , ’s minden népbarát méltán fájlalhatja Wyses Brougham üdvös szándékinak híusultát. Hitelesen állíthatni, miszerint Londonban 20, a’ gyári kerületekben szinte 30 lakos közül csak egy részesül iskolai oktatásban. Bethnalgreen kerületben 14 ezer gyermek közül csak 2 ezer nyer tanítást nyilványos iskolákban, a’ salfourdi kerületben pedig 7 ezer gyermek teng minden oktatás nélkül. A’ börtöni lelkészek hivatalos előadásából kiviláglik, hogy a’ vétkesek nagyobb részének legkisebb fogalma sincsen oktatásról. Lehetett e képzelni, hogy olly dús haza, mint Anglia , olly szegény legyen népnevelési tekintetben ? S maga Russell is tökéletesen megismeri az ország e szomorú helyzetét, s mégis oda nyilatkozék, miszerint e’ pillanatban teljességgel nem képes az indítványt pártolni, mivel nem látja át, mikép lehetne a’ már tett számos áldozaton kivül e bajon jelenleg hathatósan segíteni. Ugyan ki képes még kikacagni Storácz párját, ki várni akart, míg a folyam elfut?