Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-03-24 / 24. szám

FOGLALAT 2 Magyarország (kinevezés; adakozások az árvíz miatt károsult budapestiek számára ; részletek a­ pesti árvízrül; tetényi szomorú hír;­ Sujánsz­­ky Aulal f.­szigeti ünnepély; m. n. Akad.; ’s­a­ t.) Spanyolország (éortesülések ; az éjszaki hadseregtől újabb győzelmi hírek érkeznek; d. Francisco infans neje megtámadja Ofalia grófot; ’s a’ I.­ Anglia s parliamenti ülések; lapvélemény O’ Connell megpirongattatása iránt, egy bud­dhai pap levele; a’ Glenely elleni indítvány zajos vita után megbukik és a’ ministerek győznek, a’toryk pedig boszankodnak; a’ királynénak egy uj vőlegénye akadt; 's a’ t.) Francziaország (Eszterházy hg beteg Parisban; összeesküvési kir. ’s a’ t.) Németország. Oroszország Gabonaár.­ ­ MAGYARORSZÁ­G. (­ cs. ’sáp.kir. Föls. Nán­dory József bányásztamácsnokot’s besz­­terczebányai kamrai praefectust m. kir. udv. kamrai tanácsossá és a’ kir. ítélőtáblánál bányász-előadóvá méltóztatott kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Föls. az uralkodó császárné királyné 5, az öz­vegy cs. és királyné 5 , Ferencz Károly cs. kir. fhg ’s föls. neje 4 , Károly cs. kir. fhg 4 , ’s Lajos cs. kir. fhg szinte 3 ezer pengő frtal kegyeskedének segíteni a’ viz miatt károsult budapestieket. — Pest márt. 1 2.kén 1838. A’ vizáradás’ következései miatt a­ nyilványos oktatás az ágostai hitvallásnak’ gymnasiumában kezde­tét april ns 3-án fogja ismét venni. Árvíz­ okozta sebeit Pestnek orvoslani kezdik már hazai hatósá­giak ’s egyes jóltevő emberbarátok. Még Pécsbe is eljutott már a’ szen­vedő emberiségnek segélykiáltása, ’s valamint nyílt fülekre, úgy szinte nyílt szivekre ’s kezekre is talált. Az alsó-ausztriai cs. kir. kormányzó­ság ugyanis a’ vész első hírének hallatára azonnal aláírási íveket h­oz a keringésbe ’s az ekint bejövendő mennyiséget a’ bécsi m. kir. udv. kan­­czellariához renddé utasittatni, czélra fordítás végett. A’ hazai jóltevők közül pedig eddigelé következők buzgának enyhitni a’köz­önséget: Ber­csényi Pál f. h. Izika óta Gödön éjjel nappal három kemenezében szakadatlanul kenyeret süttet, ’s folyvást érkeznek onnan kenyérszállit­­ványok ; ezenkül pedig a’fens. Nádorhoz intézett levelében minden ottan nélkülözhető gabonáját ’s egyéb élelmi­szereket a’ pesti szegények közt kiosztatni ajánlá,, állnak pedig ezek 200 mérő burgonyából, 1000 m. csö­ves tengeriből, 10 m. száraz főzelékből, 150 m. kölesből, 950 üveg tokajiból kórházak’s 300 gyapjas juhbőrbül ruhátlan gyermekek számára; s e mennyiségeket a­­pesti megyei , városi ’s katonai hatóságokhoz szállíttató a’ új keblű adakozó. A’ fhig nádori főudvarmesteri hivatalhoz eddig következő adományok érkeztek a’ szűkölködők között kiosztás vé­gett: a’ kovácsi községtől 120 kenyér, a’ buda-örsitől 75 (fizetésért), az etyekitől ISO, biaitól 23, kistorbágyitól 156 ’s 50 font disznóhus és 4 zsák burgonya, a’ pomázitul 36 kenyér, az ottani uradalomtul 58, ’s készpénzben és más élelmi­szerekben 6 fr., Maurer György bicskei lelkésztől 60 kenyér, az ottani községtől 300, az al­csútitul 205, Po­zsony városától 3 ezer s az ottani casinótul ezer kenyér és Rosty Zsigmond fel­csúti sz. birótul 119 pékkenyér. Örömmel mondhatjuk, hogy az ada­kozások perczenkint sűrűbben érkeznek minden felől’s jövő számainkban rész­letesen közlendőnk minden addig begyű­lendő jótékony adományt. — Egyéb­iránt ámbár a’ Duna folyvást apad , pinezéinkbül még sem takarodott el a’ viz, a’ József- ’s Ferencz-kűházas nagy része pedig még mindig tengert ké­pez, mivel alacsony fekvése miatt nem térhet belőle szokott helyére a’ viz, ’s ennek következtében most a’ még épen maradt jobb anyagú házak is ros­kadozni kezdenek. Valóban siralmas tekintet, látni, mikép ássák ki sárból ’s omladványok alul részint elromlott részi­nt alig ismerhető vagyonkáikat a­ szerencsétlen károsultak, kik közül sokan szekrény vagy egyéb csomó he­lyett holt gyermeküket­, vagy rokonukat húzzák napfényre! A’ holtak szá­mát bizonyosan még nem tudhatni, hiteles állítások szerint azonban már száz­ötvenet, halad meg az eddig föltaláltak száma. Azon nemeslelkü emberbarátok, kik a’ vésznapokban fáradhatlanul munkások valónak élet-megmentésben, most a’ vagyon-kiszabaditásnál is folyvást segítik tettel ’s tanáccsal a’szeren­csétleneket. Hálás megismerést érdemel a’ cs. kir. katonaságnak Lederer b. parancsnok­ general bölcs rendelete következtében példás elszántsággal tett hasznos szolgálata. Wesselényi Miklós bárón ’s a’többi múlt számunkban em­lítetten kívül*) még Länderer Lajos, Teichgraeber (Prónay b. ne­velője), Kovács Ferencz ügyvéd (ki a’nagy erejű Dupuis-vel többször küz­dött), F­ü­r­e­dy (Prónay b. titoknoka) , Kehrend nyug. kapitány, T­a­h­y Károly tb., Eötvös József b., S­zap­áry Sándor gr., Eötvös Dénes b., Marczi­bány­i Liviusz, P­a­tay tb., E­gressy megyei ügyvéd , Pajor megyei aljegyző, T­enzer Károly s valamennyi főépitész-kormányi fiatal mérnök és számos egyéb emberbarát, kik közt különösen kitüntető magát még a’ Pest-megyei hatóság, sőt meg maguk a’ megyei hajdúk is, felejtve azt, hogy saját vagyonuk is martalékul esett a’ pusztító árnak, ritka elszántság­gal mindenütt jelen valónak, hol legnagyobb volt a’ szükség ’s legsürgetőbb a’ segély. Budán a’többi számos segítő közt leginkább kitűntek: Pejako­­v­i­c­s Kozma, Palkovics, és Fischer választott polgárok , A­n­d­r­á­s­y József m. kir.helytartósági tanácsos, és László­né asszonyság, ki a’Rácz­­városban az áradás első napja óta töt­ budai lakost lát el élelemmel és szál­lással. Pesten, gr. Teleki Sámuel ur’ családja is kimutatá, mennyire rész­vevő indulattal kiséri a’ nyomortul lesújtott emberiség sorsát ’s ezt tettel is bizonyító. Ugyanis a’ pusztított elem* első kirohanta óta, naponkint nyitva áll a’ serviták piaczán levő gr.Telekiház alakjaiktól ’s mindenektül megfosztot­­taknak, ’s naponkint 50, 60 megelégíilt ember könyörgi az év­ áldásit a’ széplelkü grófnőre. Azonban az ég a’ kegyes ápolónőt egyszersmind gyám­­anyara rendelé. Folyóhó 21 dike’ estéjén t. i. egy,gyönge csecsemő vitetett­­tel a grofőhez, kit az első emeleten tálaltak. És bár a’ szenvedő emberi­ség’ javára ezélzó soknemű foglalkozásai alig engedenek napon át néhány percz­­nyi pihenést a’ nemesszivűi grófnőnek, még is másnap már fogadott szoptató dajkára bizá ez árva teremtményt, kijelentvén egyszersmind, miszerint föl­neveltetendi s egész életpályáján keresztül gondos szemekkel kisérendi. _ A reform, papiak egy része már egészen lerogyott ugyan ’s a’ másik lak­­hatlanná lett; de magában a’ sz. egyházban, noha oda is bejutott a’ romboló elem, emberélet még sem veszett el, sem sírboltja nem szakadt be, fájként eleinte hire kezde terjengni. A’ vakok intézetének épülete a’ There­­zia-városban beroskadt, ’s az igazgató D­olezsalek, életveszéllyel küzd­ve mente meg a’ gondjaira bízott növendékeket; az intézet bútorzatából csak igen keveset lehete megszabadítani, sok tanulmányi eszköz­, zongorák, ’s­ ell. összezuzattak. F. hó 19én 10 órakor a* Szerviták kolostorában halamise tartatván, első isteni tisztelet a’ vésznapok óta, a’ vak növendékek buzgó énekkel adanak hálát a’mindenség urának életük megmentetéséért. — Csepel szigeten nem olly igen nagy a’ szerencsétlenség, minőnek azt első rémülés­ben többen hírlelék. Makád helységet kivéve az alsó szigetről annyi bizonyos, hogy épületekben, marhákban majd minden helység rettenetes károkat szen­vedett, ember azonban eddigi tudósítások szerint egy sem veszett el. Makád az oda tóduló jéggel mindenfelől annyira körül van véve, hogy oda még ed­dig senki nem juthatott. Ott­ jár fő sz.biró Miskey, arsz.bíró Eckstein több hajó­val ’s élelembeliekkel. Dömsödre ’s Dalira már fiégy napelőtt a katonaságtól egész készséggel általengedett hajón kenyér ’s eleség vitetett, ma hasonlag két hajó fog eleséget, pótlólag szállítani azon vidékre. A’felsősziget­ is tömér­dek károkat szenvedett épületekben ’s némelly helység marhákban is, de az eddigi tudósítások szerint ott sem veszett ember. Sokat teszen mind az alsó mind a’ felső szigetbeliek élelmeztetésökre a’ráczkevi és óbudai uradalom, egyébiránt Ó-Buda ’s a’ felsősziget Budáról is eláttatik eleséggel, ott­ van állandóan Simonchich fősz.biró. Egyébiránt eléggé nem magasztalható is Pest, megye munkássága fáradhatlan első ’s m­ásod-alispánjától (Dubraviczky Simon és Földváry Gábor uraktól) kezdve ’s minden tisztviselőt ide értve . A’ megye tisztviselői t. i. ámbár a’ repedések miatt a’ megyeház, egy része lakhatlanná lön, még is igen számos oda szorultunk önszorongásukkal is ké­szen nyújtottak menedéket nemcsak a’ veszélyes ár napjaiban, hanem most is folyvást. Eleségszállítással siettek azonnal a’ rendelet, előtt: V F­áy, Bicskey és Szilassy sz.birák. Szóval, az ínség iszonyú volt; de a’ segély is mindezt tekintetben nagyszerű’s minden kívánatnak megfelelő. Ebből méltán kö­vetkeztethetjük ismételve, hogy a’ gyönyörön virágzott Pest, hazánk szive, ’s minden honi ipar, művészlét’s tudomány kútfeje nem hervadhat el. Lissabont földrengés, Moszkva gyuladás tévé tönkre, ’s mind a két város rövid idő alatt, még előbbi fénypontját is felőlmulá, s mi csügged­jünk el? Bizva kegyes Országlónkban, Nádorunkban, kormányhatóságink hathatós gyámolitásában , teljes nyugalommal nézünk a’ jövendőbe s megvagyunk győződve , hogy rövid, igen rövid idő múlva még sokkal ragyogóbb díszben fog tündökleni fővá;ősünk! — *) Tisztelt Szerkesztő úr! A­ budapesti veszély alatt enter­ családi kötelességek elébb pesti később budai szállásoméit tartóztatván , nevem­ a’ Jelenkor 23 ik szá­mában azok közepette, kik embertársaik életét menteni tettel buzgakodtak, nem helyesen jelenik meg. A’ mennyire tálalom, hogy ennek igy kelle történni s legmelegebb részvétel tanúsításával veszély utánra szoríttattam , éppen annyira ellenkeznék, úgy vélem, mind a’ történeti igazsággal, ha ezt elhallgattam volna, mind a’ szerénységgel , ha olyasmit akarnék bitorlani , mire érdemem nincs. Egyéb­iránt szava­hihető férfiak előadása után állíthatom, hogy kegyed említett hírlap­jából , több veszély alatt serényen munkált emberbarát neve tudomásom szerint maradt ki : i­lyen gr. Szápáry Sándor , gr. Debrian Ferencz , gr. Drasko­­vich Kárólyz, b. Krudem Lajos. Kérem Kegyedet ne sajnálja ezen sorokat a’ legköze­lebbi ,,Jelenkorba­­ igtatni , egyszersmind kitűnő böcsü­lésem bizonyítását elfogad­ni. Fest. mart. 23-án 1833. gr. Dessewffy Emil. A’ vizáradás által megkárosultak számára szánt kész­pénzbeli adomá­nyok a’ vármegye házánál fő jegyző Nagy István urnái vétetnek által nyugtatvány mellett; az adakozók nevei közhírré fognak tétetni. Nagy esőzések miatt a’Maros vize mindenütt kiöntött — Benczencz nevű falut másod Velenczévé változtatta. — Továbbá Azon gyászos következmények’ enyhitésére, mellyeket a’ Duna eddig nem látott árja Pesten és Budán ’s e’ folyam partjain fekvő több helységhek­ tett pusztítások által okozott, aláírás nyittatik az ajánló által feljegyzendő pénz, élelem, vagy ruhanemű­beli mennyiség­ adására. Mivel nemcsak Pest, hanem Budának egy része és dunam­elletti számos helység szenvedé az iszo­nyú csapást, azért az aláírók vagy általán teszik adakozásukat, vagy külö­nösen kijelölik annak czélját. Minden adakozás kezelése, a’ Nádor ő cs. k. Fensége legfőbb intézése a 1 a 11. egy felelős választottságra lesz bizva, melly azokat az ő cs. k. Főherczegségétől Pesten kinevezett k. biz­tossal egyetértésben a’ legsikeresb móddal az érintett, czélra fogja fordítni. E’ választottság állni fog : egy elnökből, egy Pest megyei, egy Buda, ’s egy Pest városi személyből (kik mindnyájan Nádor ő cs. k. Főherczegsége által fognak kineveztetni) továbbá a’pesti’s budai asszonyegyesületek két fő­­toknokából, ’s végre még hét személyből, kiket az aláírók fognak választ­­ni, mihelyt azok száma Pesten és Budán harminczra növekszik. Ezen itt Pesten létezendő választottság jegyzőkönyveit a’ k. biztosnak, és általa a’ cs. k. Főherczeg­­ Nádornak eleibe fogja terjeszteni, és számadásait annak ide­jében köz­tudomásra bocsátandja; addig pedig minden héten kétszer az ada­kozók neveit, és adományaik mennyiségét hirlapokba fogja iktatni. Minden adakozás a’ Nádor ő cs. k. Főherczegségétől kinevezendő pénz­tárnok kezébe adatik. Tétény, mart. 18án. F. hó­mán a’ helységünk melletti országutat át­hágván a’ Duna, egész lapályos határunkat úgy annyira kezdé elönteni, hogy 13án a’ helységbe törvén egész 16ig annak nagyobb része vizben állott. Már ekkor kezde több épület összerogyni, ’s nevezetesen a’postaház is. Minthogy pedig már­cika óta elszigetelve volt, a’helység’s minden­ közlekedés megszűnt, a’ lakosok az óriási szőlők felé a’ jeget, két csolnak járhatására keresztül fű­részelért ’s ez utat a’ jégtől kitisztítván maguk szabadulására fordíták ezt, ’s nagyobb része a’ lakosoknak kiköltözék a’ szőlőhegyekre. Végre 16án dél­utáni 41/2 órakor nagy robajjal megindult a’ jég ’s majd az egész helységet egy-két perez alatt viz alá borította. Az itteni parton levő erdőcskének egy részét részint gyökeréből kiszaggató, részint pedig iszonyú ropogással leapritá a’jég. 21 hajó látszatott szálllithatatlan ölfa- hasábokkal a’jég közt úszni. A’ helység felső részén a’ szőlőhegyek alatt kétszerre szélesb volt a’ kiöntés mint közönségesen a’ Duna lenni szokott; — szóval, az egész vidék tenger ’s Tétény Velencze képét ábrázolja közepén.­­ Inén apadni kezde ugyan a’ viz, de a’házak egymás után roskadoznak, és még ollyanok is, m­ellyek vizben sem állottak. A’ szigeti reform, lyceum hála* ’s öröm’ érzései közt ünneplé febr. 25ét mint nagylelkű jóltevőjének bárdányi Battler János gr. cs. kamrás születés­napját , — az iskolai kormány határozata szerint ezután is mindenkor m­eg­­ünneplendőt. A’ reggeli isteni tisztelet után, az iskola nagyobb teremén megjelent helybeliek ’sí (épen országos vásár ideje levén) vidékiek’ fen

Next