Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-27 / 34. szám

- ( tm )­­ oláh ember nőstül, a’ közelebb múlt szent ágotai vásárra ment ’s miután egy pár marháját 200 úton eladta, nőjével úgy tanácskozik, hogy nője 190-ftot vegyen magához's menjen haza, ő, a’ férj, pedig a’ más 10 Oft tál még ott marad egy pár tulkot vásárlandó. Ezen beszélgetést egy tolvaj megülelvén, a’ hazafelé indult oláh nőnek messziről lóháton utána ballag ’is mivel annak az említett nagy erdőn kelle keresztülmennie, mindenütt léle­­teit követi. E’ kiséret gyanúsnak tetszvén a’szemes oláhnő előtt, a’ nála levő 100 ftot hirtelen egy közel odvas cserfa tövébe rejté és gondosan betakará, utját tovább folytatván. Midőn a’tolvaj elég bátorságban vélte magát, sebesebben indult utána, ’s csak hamar beérvén, megtámadá az ol,Omot ’s pénzt kivánt tőle. Az oláhnő eleinte mentegeté magát ’s pénzét tagadta, de hitelt nem adván neki a’ rabló, mindennemű öltözetéből ki­­vetközteté, ’s a’ pénzt kérésé, nem találván pedig, egy nagy kést ránt elő, fenyegetvén, hogy ha azon 100 ftot tüstint által nem adja, mellyet férje hazavitel végett a’sz­­ágotai vásáron kezébe adott, azonnal keresz­­tű­lszúrja. A’megrettent oláhnő erre csak hirtelen megvallá, hogy pénzét, tova hátrább egy odvas cserfa tövébe dugta. Ekkor a’ tolvaj lova kan­­társzárát az oláhnő kezébe adá addig, m­ig a’ pénzkeresésre ment, irtó­zatosan fenyegetőzvén, ha őt meg találná csalni. Midőn már jól eltávozott­nak látá az oláhnő a’ tolvajt, felpattan a’ ló hátára, ’s a’ közel Megaré nevű helységig futtat, hol a’ faluvégen egy háztól némi csekély öltözetet kölcsönözvén, útját szerencsésen folytaté egész lakáig, itt lovát jobban megvizsgálván észreveszi, hogy a’ nyereg mellett még egy állatvető is van, felkötve ’s lenyergelvén a’lovat, az általvető­t is leszedi, mellyet ki­bontván, nagy csudálkozással tapasztalja, hogy a’tolvaj portékái közt még 200 forint készpénz is van. Ezalatt férje megértvén nője szerencsétlen­ségé, azonnal haza siet, és 100 fíja helyett, egy jó nyerges lovat ’s 200 ftot talál megfosztatott nője kezén. Miután volt veszélyes állapotját ’s egész esetét köntöskárostul elpanasztá az oláhnő, azzal vigasztalá férje, hogy a’köntös-kár a’ nyerges lóval, pénze pedig a’ 200 fttal elég gaz­dagon meg van fizetve. Azonban az asszony azt monda: neki úgy tet­szett az erdőn, mintha a’rabló nem ott kereste volna a’pénzt, hová ő uta­sította, hátha nem akadt rá? ők tehát eléggé bátorságos erővel kim­envén a’ történet helyére, még nagyobb csudájokra a’ 100 h­ot az odvas cserfa tövében gondosan betakarva megtalálák. Ilyen az isteni gondviselés, mi­dőn legnagyobb a’veszély, ébren az uri . N. Szeben, martius 30 án Felső-Sebesnél az oltoni általjárásnál 4 személy, névszerint három felső, és alsó-sebesi férfi, ’s egy rakoviczai 4 gyermekes asszony, lelé halálát az Olt hullámai közt. A’ hidas t.i. szokottnál több terhet vevén hajójába, alig mozdittaték a’ parttól el, tüszint elmerült. Több benne levő személy úgy mentheté meg éltét, hogy részint még idején ugrott, ki a’hajóba­, részint halálfélelmek közt a’ hajóban levő lóhoz fogazék , vagy pedig a’járomba fogott ökör hátára ült ’s járomból kifogván, úgy vontatók magokat partra. Ezen egész szomorú eset okai a’ részeges révészek valának, kik tekin­tetbe nem vévén a’ víz sebességét ’s mélységét, a’ hajót erősen megter­helek. (E. III.) A’ toroczkai vasbányászat jövedelmezése 1837 ben 15 verőben (hámorban) 10,330 mázsa vas, 1838ban pedig 11,880 ’s így 1,490 mázsával több az előtti évnél. Ez összeség árával a’ pénzforgás (egy mázsa vas árát 18 rítban számitva), 26,920 ríttal szaporodott. A’ vasmű-szorgalom illy növekedése minden esetre kedvező eredmény, ’s ha ’ létesülend azon terv, miszerint a’ Ruszb­erger­ vasmű­vészet-tanuló torocz­kai ifjak a’ vasbányászat dusabb következményeivel fogják jutalmazni a’ szorgalmat. —Hold. Morvát Endre, az „Árpád 4 írója, végintézetében, a’ magy. nemz. akadémiának hagyta „Magányában 44 a’ házat hozzá tartozó gazdasági épületet, gyümölcsöst, méhházat ’s egy hasábocska szőlőt, mellyek 1816 valló forintra és 15 krra vannak becsülve és május 13 dikán árve­rés utján eladatnak; az érettük bejövendő summának azonban a’ magy. t. társaság hasznát csak a’ végintézkedő mostoha anyja kihaltával veheti. Ezeken kívül még 67­7 darab könyvét hagyá a’m. akadémiának, mellyek már leérkeztek Pestre. — A’ pesti lövésztársaság eddigi épülete lerontatván, uj épületét a’városerdőbe vezető sétány elején fekvő telken épittetendi.— A’ Deron (Nákó) házzal szemközti Dunaparton megfuratván a’ készítendő hídfő-alap földje, hat ölnyi mélységben szilárd rétegre találtak. — Ó- Budán jövő, május 2-án a’nemzeti színház javára, a’ „korona44 czimű vendégfogadó teremében, kegyes adományokból összegyűlt művek kiját­szásával párosított tánczvigalom fog tartatni. Alkalmas szállásokról a’ város tanácsa szives gondoskodni. A’ pestbudai h­a­ngá­sz egyesületnek Gdik műelőadása e’ folyó Itídik hangászati évben vasárnap,, apr. 28kán , délutáni ötödfél órakor lesz Pesten a’ k. v. nagy redut-teremben. — Az előadandó hang­művek ezek: 1) Gallus „Macbeth44 operájának ouverture-je. — 2) Pardal Donizetti .,'Torquato Tasso44 operájából. —3) Kardal N­­a­n­d­e­r „Jephta44 czímű can­tájából. — A) B­ö­h­m és P­r­o­d­i változatai hegedűre és kobozra ; előadják Kaiser és Se­h­lesinge­r urak. — 5) Nagy jelenet Me­read ante „eskü44 czimű operájából. —­ 6) „Oberon varázskürtje“ fantazia fortepianora. — 7) Nagy kardal Seyfried Ignácz lovag „Ahas ve­­rus44 czimű operájából. J Pe­sti Biewe­rsemy ang. mf.—angol mélyüld.—ar. -arany — c.—esztendős — ft.—font. — ism­.—ismételve. — k­a­kancza. — m.—mén. — 1 mng mf.—848 pozsony­i .. A’* jegyzett dijak örökre lévén alapítva évenkint mulhatlanul kijárnak. •Vimius P .."Vasár­n­ap , délután. *1. Nemzeti d­ij, 250 ar. 3.„ aranyat érő­ és Magyarország czimerével ékesített, serlegben az első lóé; 50 ar. a’ másodiké. Tétel 10 ar. fele bánat; a’ tét.elösszeség fele a máso­dik lóé. Futhat magyarhoni 3e. minden in. és k„ melly sem Pesten, sem Parndorfon, sem St­mneringen díjért; még nem futott. 1 fing. mf. — 85 k. 2 fonttal kevesbeti külföldi lovas 4 fon­ttal többet—#2. Batthyány-Kazi­mir díj. 100 ar. Futhat minden ló; lang. mf., 3e. 68 ft., 4fe. 91 ft., 5e. 101 ft. 0e. 106 ft., idősb 109 ft.; belföldi telivér és angol felver 1 fonttal többet; angol telivér még 10 fonttal többet; m. 2 fonttal többet. Tét. 20 ar. Fuss v­agy fizess,­­lejelentés a’ futás előtt 3 nappal. 3. Pest-városi-díj. Aláírás­ utján egybejövendő Sulimra. A’díj 3/4 az első, ’/4 a’ második lóé. Fut­hat minden ló. ,A nyerpont előtt 30 öllel kezdve a’pályakor egyszer körül (1208“, 2', 6") ism. 3e. 74 —, 4e. 100 — , 5e. 107 — , 6e. 112 —, id. 115 ff- Ausztriai birodalomban született ló 6 fonttal —, k. és paripa 2 fonttal ke­veshet. Bejelentés S nappal előbb.—4. U­g­r­a­t­ó - v­e­r­s­e­n­y. 223 ar. Futhat minden ló­. Angliában született­ vagy nemzettel kivéve. 3ang.ii­., négy sövé­nyen által hat ugrással. 125 ft., telivér 5 fonttal többet. Öt ló, vagy nincs fu­tás. Pét. 10 av. f. v. f. A’tétösz. a’ második lóé. Bejelentés a’ futás napjáig, a­ Paraszt-verseny. Első lóé 75 pgó for., kiké 25 pgo forint. Futhatnak mezei gazdák saját lovai. E’ czélra van szánva­­. Szalbeck Jakab ur által 18351.61 kezdve fSl-ig bezárólag évenkint ajánlott egy arany is. Bejelentés a­ futás napjai­g. — Jsarams 5. Szerdan­, e&ólfu­táp: *6 Haza­fi díj. 100 ft.Futhat magyarhoni minden k.; 2 ang mf. ism.; 3e. 168 ft. 4e. 94 ft, 5e. 101 ft., 6e. 106 ft­., ód. 109 ft.; telivér 5 fonttal többet; simmering! díj nyerője ugyanazon évben 3 fonttal többet.—*7 Erdélyi díj: 100 ar. Futhat érte a’két ma­gyar hazában született ’s nevelt akármi származású m. és k . 1600 öl. 3e. 85 ft., 4e. 100 ft., 5e. 107 ft., 6e. 110 ft., idősb­b 12 ft. Tétel egy egy lóért 50 ar., fele bánat; a’ tételösszeség a’ nyertesé. Aláírhatni a’ futás órájáig. Egy sze­mély több lovat állíthat vagy nevezhet a’ pályára. Ha 6 aláíró nem találkozik , azon évben nem ieszen a’ díj elnyerhető, hanem az aláírók feloldoztatván , a’ díj mindaddig a’ következő esztendeihez csatoltatik, míg az aláírók száma hatra nem telik.­­ *8 Asszony­ságo­k p­á­l­y­a d­i­j­a:150 arany értékű billikom az első lóé, 59 arany a’ másodiké,­ azonfelül ismét az elsőé. Futhat angolt kivéve minden m. és k. 1000 öl ism.; 3e. 70 ft., 4e. 90 ft., 5e. 90 ft, 6e. 100 ft, idősb 103 ft; m. 2fífal többet.­­ *9 Batthyány-Hun­yady díj: l'O0 ar. Fut­hat minden k. 2 ang.m.; 3e.80 ft, 4e 100 ft, 5e. 106 ft ,6e. és id. 110 f., ausz­triai birodalmi 4 fontta kevesbet Tétel 20 ar., fele bánat.—10. Paraszt­verseny. Első lóé 30 pgő for., másodiké 20 pgő for. Futhatnak mezei gaz­dák ’s egyéb adózók saját lovai. — 1 • «Isaira lais P- Szofinabatonis, ílevaitás's. *11. Széchenyi-kard. Most Pejacsevich Péter gr. birtokában. Futhat minden ló: 4 ang. mf.; 3e. S 21 a f., 4e. 96 ft. 5e. U­ 2V\f­f., 6e. 105'12 ff., idősb 107 '12 ft.; k. 2 fonttal keves­bet. Melly lóé’kardot elnyeri, legjobb pályázónak ismertetik az esztendőben. A’kihívás 8 nappal előbb történik. Ha a kard birtokosát ki nem hriják , nála marad a’ kard; de ha a’ kihívást el nem fogadja , tartozik a’ kardot a’ kihívó­nak átadni; melly esetben, v­agy pedig ha a’kard birtokosa meghalna , a’ fut­tatás pénztétel nélkül megy végbe. Ha pedig a’ kihívást elfogadja, minden kihívó 30 aranyat teszen le, fele bánat. Az igy egybe gyűlt summa a’nyer­tesé. A’kardot birtokosa nem­ tartozik nyertes lovával védni. —*121 - es té­ti és-N­ákó díj. Legalább 100 ar. és 10 ar. tétel egyegy lóful, ‘fuss vagy fizess.’ j­ut­hat. minden ausztriai birodalmi és 6 esztendősnél nem idősb m­. 2 ang..mf.— 3e. 87 ft., 4e. 113 ft., 5e. 119 ft., 6e. 123 ft *13. Eszter­­ház­y-kard. Most Trauttmansdorf hg birtokában. Futhat minden magyar­honi m­. és k., 1 ang. m . 3e. 80 ft., 4e. 94 ft., 5e. 100 ft, 6e. 103 ft.; idősb 105 ft. k. 2 fonttal kevesbet. A’ futás e’ kardért mindig a’ pesti verseny utolsó napján megy végbe. Melly ló e’ kardot elnyeri’ legsebesb honi lónak ismer­tetik azon esztendőben. A’ kihívás a jiályanap előtt 3 nappal történik. Ila a’ kard birtokosát ki nem híják, nála marad a’kard ; ha a’ kihívást el nem fo­­£t adja , tartozik a’ kardot a’ kihívónak átadni, melly esetben , vagy ha a’ kard birtokosa meghalna, a’futtatás pénztétel nélkül megy végbe. Ha pedig a’ ki­hívást elfogadja, minden kihívó egyegy lóért 20 aranyat tesz le , fele bánat. Az így egybegyűjlő summa a’ nyertesé. A’kardot birtokosa nem tartozik nyer­tes lovával védeni —14. Somogyi díj: 11.0 ar. Futhat minden ausztriai bi­rodalomban nemzett és született bármi terem, és k.; 3 ang. mf. , 2644 öl; 3e. 74 ft., 4e. 10Ofc., 5e. 107 ft., 6e 112 ft., idősb 115 ft.; k. 2 fonttal keves­bet, félvér Ifttal kevesbet. Tétel egy lófrás 10 ar. a’nyertesé. Bejelentés 3 nappal előbb —*15. Széchenyi-dij. 109 ar. értékű billikom. Futhat min­­den m. és k.; 1000 es ism.; 3 e. 87 ft.,4 e. 102 ft., 5 e.109 ft., idősb 113 ft.; k. 2 fonttal kevesbet —*16. 6 s t o r.Tét 10 ar, 'fuss vagy fizess.’ A’ tétösszeség is az első lóé. Futhat minden ló , melly a' futás napjáig sem a’pesti sem simmeringi sem parndorfi téren díjt nem nyert. l­., ang mf., 3e. OS ft., 4e. 91 ft., 5e. 101 ft., 6e. 106 ft., idősb 109 ft.; telivér 3 fonttal többet; angol'ló, akármi vérű legyen, 8 fonttal többet; k. és paripa 2 fonttal kevesbet. Bejelentés a’ futás napjáig. Meskó Jakab b. 100 aranyat alapítván ’s tevén le , annak kamatja ezen ostor vételére főnül játik.— Mind azon dijakra, mellyeknél külön be­jelentési határidő nincs kikötve a’ pályanap előtt egy hónappal szükséges a’ díj külön megnevezésével és a’ lő tökéletes leírásával a’bejelentést megtenni, bérmentes és recépisse melletti levélben, illy ezim alatt: ‘Versenyt ille­­tető a’ n. casinoban ,Pesten.’ Ezenkívül minden futtató tartozik pá­lyára szánt lovát a' futás előtt 48 órával a’ n. casinoban levő ívre följegyez­ni vagy följegyeztetni, hogy igy a’ i­api versenyrend annak idejében kinyom­tathassák. A’ napi versenyrenden föl nem jegyzett lovak az azon napi dijfu­­tásokban­ nem részesülhetnek , és ugyanott föl nem jegyzett versenyek is csak a’ följegyzettek után mehetnek végbe. A’lovak kora, az ez iránt eddig fen­­állott szabály megváltozván, ezentúl a’ közönséges évtől fog számíttatni; úgy hogy például minden 1836ban világra jött le 1839ben mint 3e. jelenik meg ; és igy t. — A’ gazdasági egyesület közgyűlése: junius 3d. délelőtt 10 órakor a’ n. casinoban. Állatmutatás: június 3d. 4d. 5d. (a’ köz­telken. ) Paraszt kan­­czacsikók jutalmaztat­ása: jun. 4d. délután ugyanott. Lóárverés: június 5d. és 7d. délelőtti 10 órakor ugyanott. A­m­e­r­i li­a Azon törvényjavaslatok közül, mellyek a’ brazíliai követkamrai múlt évi ülésekben szőnyegre kerültek, legnagyobb figyelmet gerjeszte azon javaslat, miszerint külföldiekbül alkottassák sereg Brazília szolgá­latára. A’ kormány, melly a’ multi ellenzés tagjaiból alakult, követ­kezetlenség nélkül nem tehetett e’tárgyban indítványt, bár mennyire le­gyenek is meg­győződve a’ ministerek e rendszabály üdvös letérül. Meg is kikelle a’ sült gesztenyét a’ parázsbul kaparni. Ramiro minister­ kö­vet, tudományiról ’s hazaszeretetérül ismert férfi, segite rajtok; világo­san megmutató ugyanis, miszerint nincs más mód , mint külföldiek­bül alakítani hadserget, főleg pedig schweiziakból ’s németekből, mi­vel nézete szerint ezek bírnak legtöbb erkölcsi tulajdonokkal; szá­mát­­ ezen külföldiekbül alakulandó seregnek most először csak 3 ezerre kívánja határoztatni, vagy saját külön vezéreik alatt vagy pedig a’ nem­zetőrséggel egyesülten , miután több ideig vitatkoztak róla, melly alatt a’ külföldiek ellen piszkos kikelések hallatának, a’ követkamra elfogadá az indítványt, most a’ tanácsház vitatkozik felette ’s hihetőleg elfogadandja, mert e’ ház tagjai többnyire igen vagyonos öreg urak, kik az élet vég

Next