Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-15 / 39. szám

maller é's t.írs., Rotschild M. A. és Hai, és Sina Simon Gy. 30 millió pgc forintnyi kölcsöneszközlést vállalának magukra, olly föltéttel, hogy a’ cs. ausztriai kormány e’ mennyiség visszafizetésére 40 év alatt köte­lezi magát 1840 d­ec.­lsejétü­l 1878 junius lsejéig kitűzött sorshuzási terv külön határzati szerint, összesen 74,250,500 pgc forinttal kész­pénzben, melly mennyiség az egész tőkét kamatostul foglalja magában. E’ kölcsön befizetése, elsorsozása és visszatérítése mellett következő fel­tételt fognak gyakoroltatni: 1) A’ befizetések 30 egyenlő hónaponkénti járadékban történendőek 1839 mart.­lsejétű­l kezdve. 2) A’ kölcsönzött összes mennyiségről 120 ezer kötelezvényt kapandnak a' kölcsönadók tet­szés szerinti használásul, mellyek mindegyike 250 pgő forintról szólam 1 és 5 külön részre lesz fölosztva 50 pgő forintjával. 3) E’ 120 ezer kö­telezvény 11ezer külön sorozatra fog osztatni, mellyek mindegyike 20 kö­telezvényből állami. 4) Az elsorsozások olly móddal történemlők, hogy 1840 jun.­lsejétől 1845 dec.­lsejéig 12, minden 6 hónapban egy; 1840 dec. lsejétől 1851 dec. lsejéig 0, minden 12 hónapban egy, ’s 1853 junius lsejétől 1878 dec.­lsejéig 18 húzás, minden 18 hónapban egy, történjék. 5) A’ tervleg kitűzött években junius és decemb.­lsején a’ sorozatok kihúzása menend véghez, 3 hónappal ezután pedig a’kihúzott sorozatokban foglaltató kötelezvény-számok, a’ rájok eső nyeremények­kel, mellyek kifizetése újabb 3 hónap eltelte után történik. fi) E' kifi­zetést teljesitendik: a’ bécsi cs. kír. közönséges országos adóssági pénz­tár, vagy a’ prágai, bronni, sembergi, budai, n.szebeni, linzi, salzburgi, graetzi, laibachi, klagenfurti, görtzi, innsbrucki, milánói, velenczei, és zárai hitel-pénztárak pengőben a’ kihúzott kötelezvény előmutatóinak, még pedig az egész azon számra háramló nyereménnyel, ha t. i. a' kötelez­vény mind az öt részét nyújtja be, egy részről pedig az arra eső ötöd­­nyereménnyel. E­lőkötelezvény azon megjegyzéssel iktattatik az országos adósságot tárgyazó könyvekbe, miszerint az a’tökéletesen véghez ment visszafizetés után minden kötelező erejét’s hatását elveszti, és az egész kölcsön elmúltnak fog tekintetni. Bécs, april Isikán 1839. Biehhofz József b., Hands­cliky Ferencz. E* kötelezvény a'cs. kir. közönséges orsz. adóssági pénztár hitelkönyvébe van iktatva. Bécs , april 24dikén 1829. A’ cs. kir. köz. orsz. adóssági pénztárért, IVoliters F. főpénz­­tárnok; Sicard József, ellenőr.44 — Portugália. (Uj ministerség.) Lissabon, ápr. 2bán. A’ ministerségi zavarnak következő kabinet vete véget: Ribeira de Sabrosa b. ministerelnök ’s hadi 's ideigl. külügyi és tengerész; Julio Gomez da Silva Sanchez bel; Joao da Cunha e Aranja jogi ’s vallási; Manuél Antonio de Carvalho pénzügyi minister. A’ külügy­es tengerészministerség Sa da Bandeira számára üre­sen hagyatik, csak még előbb némelly fontos tárgyban a’ cortes egyezését várják be. A’ mostani ministerség ennélfogva egészen a’ bal vagy is a’ September­ párt tagjaiból alakult, melly egyedüli politikai elvrajzának (programm) az #83 aki alkotmányt nyilványitá a’ ministerségalakulás előtt. Carvalho megmaradta mégis a' kereskedőséget annyiban megnyugtató, mert a’ pénzkeret tetemesül szökkent. Sa da Baguéira, a’ volt ministerelnök, visszalépte utolsó napjaiban, kir. rendelményt bocsáta közre, melly az ide­gen hajóknak portugál lobogókkali élhetést tiltja meg, ha csak 1837 jan. előtt erre nem kapának jogot; e’ rendelet czélja, úgy látszik az , hogy idegen hajóknak portugál lobogók alatti rabszolgakereskedésük gátoltas­­sék. — Ápr. 21 kén kelt össze a’ 12 évű Sampayo kisasszony, a’ dús örökösnő, kinél Portugáliában most nincs gazdagabb hölgy, Fayal m­ar­­quisval, Palmella lig legidősb fiával. — Anglia. (A’ ministerség helyzete az izlandi kérdés iránti győzelem után.) E’ fontos tárgyról így értekezik egy londoni levelező april 2sikéről: „Azon rész fogadtatásból, mellyet a’ chartista küldöttség Londonban tapasz­talt , azonnal következtetém, miszerint ebből inkább számozhatnak rész, mint jó következmények , mert az izgatás a’ gyúlékonyabb tartományokra fog szivárgani és sokkal nagyobb hatást gyakorlatul, mint a’ fővárosban eszközhetett volna. Sejtésem nem csalt. O’Connor ugyanis egyik legkö­zelebb ülésben azon indítványt téve , hogy a’ küldöttséget országvándor­rá kell tenni, azaz , hogy az ország minden részeiben váltogatva gyako­rolja ezentúl befolyását. O’ Connor izgalom nélkül tárta föl a’ chartis­ták minden hibáját, mellyek lényegileg következőkben pontosainak : 1) Ideghasonlás és a’ mérsékpártiak túlnyomósága által a’ határzottabb ér­zelmű nép elidegenőlt , pedig most hihetőleg kizárólag csak ez fog mun­kálkodni. 2) A’ küldöttek közül is számosan igen hanyagul viselék ma­gukat, ’s azért a’ nép bizalmatlanságát tökéletesen megérdemlék. Mások mint például Fletcher és Whittle inkább engesztelő hangon szóltak, azon tekintetben legalább t.­­ , hogy a’ személyesen vádlottakat ótalmazák; no­ha egyébiránt az ügyre nézve egészen O’Connor értelmiben szóltak. He­­therington könyvárus , ki a’ középosztály képviselője azon gyülekezet­ben , az egészet csupán időközti k­ilönségnek nevezé , ’s azt törekvők meg­mutatni, hogy a’ mérsékpártiak csupán próbául akarják használni az er­kölcsi erőt, ’s annak nem siikerülte esetén bizonyosan ők is testi erőhöz folyamodást tanácslandnak. Mit jelent ez már most? O’Connor egyedül testi erővel akar győzni, Hetherington pedig tartaléksergől kívánja ezt használni, ’s erkölcsi hatalomnál erősíteni. Több népgyű­lésben sokszor a’ pénzügy is szőnyegre került, melly pontot a’ napi sajtó mindenkor hí­ven használt ez embereknek kaczajtárgyul tételére. Én nem olly könnyen fogom föl e’ tárgyat. Ha hűtlen kezelés forog kérdésben, akkor itt csak­ugyan megmutathatni, miker az eltulajdonítások sokkal csekélyebszerű­ek, hogysem azokból tökéletes csalásrendszert lehetne következtetni. Lehe­tő veszély kiszámításban pedig a’ legroszabb lehetség is legnagyobb va­lószínűség — hogy a’ számolási rendszer csalékony, vagyis, hogy van olly kisebbség, melly a’pénzt titkos czélokra fordítja,’s nem bir annyi Ügyes­séggel, hogy magát tetten ne kapatná. Egy tettdolog tagadhatlanul be van bizonyítva, hogy t.i. fizetett téritgetők küldettek széllyel az országban. Itt nem csupán a’ chartisták forognak kérdésben, hanem még következő nevezetes körülmények tűnnek föl: 1) A’könyvkereskedés egész mene­te azt tanúsítja, mikép az olcsó könyvek ’s kiadások száma naponkint na­gyobb mértékben haladja meg a’ drágákét. Mi következik ebből? Hogy a’ vagyontalanokat nagyobb olvasás vágy buzdítja, mint a’ gazdagokat. 2) Mig a’ drága kiadások ’s könyvek naponkint üresbekké ’s pillanat kivánatinak hódolókká lesznek , az olcsók folyvást komolysággal tünte­tik ki magukat. Mit tanúsít ez ? Hogy az alsóbb osztályok szellemileg emel­kednek, a’ felsőbbek pedig aljas testiségbe buknak. De ezek csak előz­­vények , már most térjünk a’ dolog velejére. Az izlandi kormányzat öt napi vitatása kétségkül fényszakát képezi a’ jelen parliament ülésinek. Fénytől azonban nem kell megvakulni. Olly fiatal párt ereje, melly kö­vetőket akar szerzeni, tettre szánt férfiak elhatárzottságában áll. Ki mer, az nyer, régi közmondás szerint, melly mindazáltal csak annyiban igaz, hogy a’ ki semmit nem mer, az nem is nyerhet egyebet semminél. De ha nyert már az ember valamit, akkor fődolog , hogy azt megtartani tö­rekedjék. Ez a’ torykat rosz állapotba helyzi, mert a’ felsőházban kor­látlanul uralkodnak ők, ’s a’ szerencse anyja az elbizottságnak. Roden indítványát a’felsőházban valódi őrjöngés szidó. Az orangisták a’ szó leg­­teljesb értelmében Irland kardlovagjai voltak ; ők igazítottak el ugyanis Izlandban minden ügyet, de karddal, ’s ezért most egész Izland lakos­sága boszuló nemzetté vált. Továbbá, az orangisták főerejöket elveszték a’ katholikusok fölszabadittatása által. Alit akarnak tehát most az oran­gisták ? Mindent visszanyerni, még pedig azon pillanatban , midőn a’ viszo­nyok változta következtében egész Izland parancsnokává lett O’ Connell, ’s midőn milliókaru szörny lett Izlandból egyetlen fejjel. A’ felsőházban győze ugyan Roden , mert ott vakbuzgalom hatalma uralkodik, de az alsóban méltó sors bünteté­sét. Olvassuk csak Peel, Stanley és Graham beszédit, ’s látni fogjuk, hogy ezek szavai engesztelő természetűek va­lónak Izlandra nézve,­ ’s csupán a’whigek iránt ellenséges szándékunk. Az alsóházban czélirányosb osztályozás uralkodik a pártok között, ’s azért okosság uralkodik abban , melly a’ veszély s gyengeség leánya. Az országra nézve pedig legfőbb fontosságú az alsóház, mert a minis­terség megm­utatá, hogy évekig is kormánypoleton maradhatni alsóházi többséggel nyílt daczolásban a’ felsőházi ellenzési többséggel. Minden em­ber tudja itt, miszerint e’ pillanatban csupán Peel-W­ellington féle minis­­terséget gondolhatni lehetőnek. Jól van , tegyük föl tehát, hogy csak­ugyan illy ministerség létezik, ’s hallgatásra kényti a’ túlzó torykat; Iz­landban azért mégis mindenkor bizalmatlanság fog uralkodni Boden és párt­ja ellen, ’s e’ bizalmatlanságban halált lelne a Peel-Wellington féle mi­nisterség. Izland határzott ellenzést támasztna a’ tory kormány ellen, ez pedig az eddigi előzmények után nem adhatná meg Izlandnak törvénysze­­rű­leg azokat, miket követelni teljes joga van; míg a’ whigeknél nyugodtan nézék ezt el az izlandiak , mivel bizalommal viseltettek irántuk. Tory mi­nisterség alatt ügyeire nézve nem kívánna engedélyeket Izland, mi igen természetes ott, hol személyek iránti bizalom nincs. Ez igen rosz követ­kezményű lehetne, és Izlandot kik Canadává változtathatná. Ez azonban még nem minden. A’whigek állapot­a e pillanatban roszabb, mint valaha. Russell és Morpeth bátran szólnak ugyan s a többség mellettük nyilat­­kozik Peel indítványa ellen, azonban a radicalok is kimondák ezúttal azon határzott véleményüket, miszerint ők csupán izlandi politikáját he­lyeslik a’ ministerségnek, de koránsem egész­­általányos kormányrendsze­rét, mellyet egyenesen kárhozatosnak nyilatkoztattak. A whigek 22 szó­­nyi többséget nyertek, Duncombe radical indítványa mellett 82 radical szavazott; a’ radicalok elpártolása esetén tehát 60 szónyi kisebbségben maradtak volna a’ whigek. E számítás nem egészen helyes ugyan ,mert a’ 82 szózat közt több izlandi követő is foglaltatik, kik minden esetre mindenkor a’ whigek mellett szavaznak ; de mégis igen aggasztó a mos­tani kormányra nézve , hogy a mellette feltétesen nyilatkozó többség is olly csekély. A’ whigek, ha ellenszegülni kívánnak a toryknak,egészen a’ radicalok hatalmába esnek. Ezt nemcsak a parliament tanúsítja, ha­nem még sokkal inkább a’ sajtó. A múlt heti vitatás alatt leghev­esb pár­­tolója volt a’ whigeknek az Advertiser, s most ez is már javítások szüksé­gérül szól. A’ M. Chronicle bizonyos idő óta láthatólag változtató színét, mert készülnie kell, hogy tory ministerség hatalomhoz jutása esetén az ellenzés­ pártnak szolgálhasson. Most csak két esetet gondolhatni lehe­tőnek. Az első szabadabb szellemű ministerség. Már rebesgeték, hogy Normanby marcj. vallolandja el a minister­elnükséget. Mondják mindaz­által, hogy a’ királyné Melbourne lordon kívül nem akar más minister­ségi elnököt; ez nem valószínű, mert ha valamennyi radicalt megnyer is az­ uj ministerség, azért a’ whigeket még sem fogja együtt megtarthatni, mivel ezek közül sokan csupán a’ mostani ministerséghez ragaszkodnak. Tehát megmaradjon­­ a’ ministerség ? Az nem tarthatja fön tovább ma­gát, ha engedélyeket nem nyújt a’ radicaloknak. Tehát tory ministersé­­gget ajánljunk? Ez csak uj parliamenti választás esetén szerezhetne ma­gának többséget, mert a’ gabnatörvény elleni izgatás miatt valamennyire meghökkentek a’ földbirtokosak, ’s nagy részint a' torykliz csatlakozó­nak , mit számos whigtől is várhatni, miután közülük sokan csak sze­mélyes érdekből szavaznak a’ mostani whigkormány mellett. Ennek kö­vetkezőiben Peel-Wellington féle ministerség bírna ugyan többséggel az al­sóházban , de mi tovább ? Peel beszéde miatt a’ felsőházi toryk megha­­sonlának az alsóháziakkal, ’s igy Peel nem tarthatná fon magát kormá­nyon, ha a’ felsőházi vakbuzgó pártot engedélyekkel nem ipar ködnek meg­hódítani. Ez esetben mindazáltal az egész ország ellenzést képezne az igy tvl )

Next