Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-09 / 81. szám

­ ( a­­l ) Jonosén e’ czélra általa vásárlott házban kapnak lakást, 10 ezer forint kamatra pedig e’ ház jó karban tartására, a’ tanulók szolgálatára ’s egyéb szükségükre forrlittassék. Az alapitó még nagyobbszerü illynemű intézete­ket szándékozik létesíteni.— A’Potsdamban tartott gazdasági egyesületi gyűlést Puganovics hazánkfia nyitá meg.,A’gazdatiszt művelődése“czimü ér­tekezéssel. Összesen 000 jeles férfi jelent meg e’ gyűlésen; legkitű­nőbb köztük Humboldt. — J Mihály hg elhagyni szándékozik atyját, Milos liget, és Simics másodelnökkel Ilelgrádba készül utazni. — Nagy-Kani­­zsa vidékin igen jól fizetett az aratás, a’ gabnaár folyvást ingadozó lá­bon állt, csupán a’ tengeri kél meglehetős áron, mivel ebből, a’ hosszas szárazság miatt, silány termést várnak. Zalamegyében igen kevés gubacs termett, Baranyában és a’ katonai határszéleken ellenben igen kedvező volt az időjárat a’ gubacsra, elannyira, hogy ott az évben az 1834ikihez hasonló dús termést várnak. ” Vesztei­ Sándor társaságáról cann­­stadti és stuttgarti lapok ezt írják: „Farkas és Bih­ary bandája hangver­senyt adott, mellyet a’ jelenlevők egyhangú ítélete szerint kitűnőnek mond­hatni. Három hegedű, egy gondonka (violoncello), egy klarinét, ’s egy czimbalomból állott az egész hangászkar. A’ hat magyar, mind szép fia­talember, nemzeti öltözetjükben, sajátságos tekintetet kölcsönzött az egész­nek, ’s honi divat szerint, hangjegyek nélkül, nehezebb darabokat is szabatosan , tűzzel ’s rendkívüli kifejezéssel játszanak. Mindnyájok közt Farkas János, a’czimbalmos, tűnik ki leginkább, ki hangszerein olly pas­­sageokat játszék, mikről jeles zongorajátszók nyilatkoztaták , hogy tiz ujjal nem vihetni véghez azt, mit ez két pálczikájával hallatott. Legin­kább tetszettek a­ to­borzó és fris magyar, Farkastól. Halljuk, hogy e’tár­saság még többször is hallatni fogja magát, ’s tánczmulatságot szándé­kozik adni. Azon jelentőséginél fogva , mellyet a’ magyar nemzet ko­runkban magának szerezni kezd , a’ magyar zene is, jóllehet, főkép czi­­gányok gyakorolják azt, figyelmet érdemel, ’s azért e’ társaságot, m­elly­­nek Magyarországban nagy hire van , a’ maga művészi utazásában , Pa­kis és London felé, bátrak vagyunk hathatósan ajánlani. Vesztei­ Sándor, kinek igazgatása alatt a' társaság áll , ügyes és kellemteli tánczos, ’s igen jól fejezi ki a’ magyar tánez kitüntető beljegyét. A’ hallgatók közt számos magyar hölgy is volt, kiknek szemeiből öröm-’s honvágy-konyakét csal­tak ki a’ varázserejü hazai hangok.“ — Nagy-Körű (Heves megye): Milly csüggedetlenül buzog Száz János helybeli plébános ifivei boldogsága elő­mozdításában, az is mutatja, miszerint Nagy-Fü­geden ’s Zsadányon 20 év alatt több száz kiló búzából’s 8 garasból álló papbéri tartozást, illig ki­osztott sok köböl búzát, ’s 600 ftot meghaladó temetési ’s egyéb stólás tartozást engedett el. Ugyan ezt téve Borsod megyében az alsó-abrányi és nyárádi hívek iránt, hol négy évig pásztorkodék. Pétervásáron is hason­­lag teve, hol hét évig vivé lelkészi hivatalát. Valóban nemes tett ez a’ pór nép fölsegélésire. Az érdemet nem illik zsákba rejteni , a’ lel­kész szerénysége mellett is, mi kik az öreg Tisza mellett példás életét, eré­nyeit , szép tulajdonit, látjuk, belsőnk ösztöniből felkiáltjuk, szolgál­jon ő másoknak is példányul. — Az Igló városban sept.­lrén’s köv. napjain tartott felsőmagyarországi hangászegyesület egy létesítendő bányász is­kola használatára készítendő legczélszerűbb könyvnek akár magyar akár német nyelven készítésére 80 arany jutalmat szavazott. — Komáromban a’ szüret elég bő leend; a’ bor igen jó, —­előleg 7 — 8 fton tartják. A’ várépités folyton halad. Több ezredbeli zászlóalj jőve a’ várba szállo­­másozni, mellyek sept. 28-án több tábornagy jelenlétében hadi gyakor­latokat tőnek. A’város nyugati részén fekvő kálvária már szétvontatott, 's a’ Vágót a’ Dunával összekötendő csatorna-ásást már megkezdek. Azon terv, miszerint sánezok irányában a’Duna tulrészén fekvő monostorhegy szinte sánezokra használtassák, elfogadtatott, ’s már a’mérésekhez fog­tak. Mind ezen roppant készület, melly jelen békés időnkben sok előtt megfoghatlan,politika mély belátásában gyökerezik. Az orosz mindinkább fe­nyegetőbb állást vesz az európai politikában ’s illő, hogy ellenesei teljes erővel a’ súlyegyént fentartsák. Jelenleg a’ komáromiak figyelmét kü­lönösen magára fordítja egy egészen uj találmányi­ czölöpverő , mely­iket V­arju János, komáromi lakos a’ városnak mintában benyújtott, ’s attól a’ maga költségin készítése elfogadtatott. A’ város felén fekvő fa­híd t. i. gyakran a városnak nagy költségbe kerül, sokáig tart a’ hid­­etölöpük leveretése ’s ez erőmű fél annyi emberi erővel kétszer annyi ere­jű mintáz úgynevezett buja. — Esztergom. Hétfőn, úgymint f.h. ikén, reggel hagyá el városunkat hg.­prímásunk, ’s útját Veszprémnek vette. Szüretünknek jó formán vége. Az 1834diki terméshez mérvén az ideit /3 /időt üti meg, hellyel félannyit is szűrtek. Egyébiránt a’bor jó lesz, s bárha nem is bir annyi szesszel, mint a’ 34diki, borértőink szavaként, asztali italnak amannál kellemesb leend. Jelenleg törkölestül körülbelül öt váltó k­on kél. Szép korú anyóst szállítottak nálunk is a’ napokban sírba, s ez Boldog Örzse 100 éves asszony volt, ki több év óta süket, tehetetlen, és a városi szegények házában élt, szeme világát mindaz­­által hun megtartá, ’s esse fogytáig cziczája és könyve volt legnagyobb gyönyörűsége. Kolozsvár: A’ m. hónap 21dikei égés Felső-szénut­­czában gondatlan lövés eredménye volt, melly által egy csűr lángba bo­rulván, két mellette levő házzal együtt elhamvadott. A’ másnap f­old­­világutczában kiütött tűz szándékos gyújtásnak tulajdoníttatik. Ez alkalom­mal az e’ tájon lakó oláhok, babonás bittől vezéreltetve, házaik fedelét kenyerekkel rakták meg, a’ tűztől azokat megótalmazandók. Ugyan ekkor több főrendű­ ifju az oltásban munkás részt ven. — Az erdélyi reform. statusnak őszi népesebb consistoriumi gyűlését e’ hónap ijén kezdők meg országos elnök’s generalis curator b. Kemény Ferenc­ elnöksége alatt, ’s másnap be is végzek. (E.II.)— ( Agarasz-társaság. ) Elletvén a’ kocséri agarász-térre nézve szer­ződött három év több tekintetnél fogva jónak látá a’ társaság szállásolá­sát Üllőre áttenni, agarász-térül nyelvén lelkes tulajdonosaiktól, lóri nézi, gyáli, keresztúri, löbi igen közel helyzett pusztákat, melly kedvező aján­lásért addig is, mig a’ társaságnak kétség kivűl tetemes növeke­dése által meg ennenek jóti­lmaz­. a vegyék ezennel e’ társaság szives kö­szönetét. Ez idei agarászat­ évben három agarászatot határozott a’ társa­ság: nov. 4én , dec. 2kán és febr. 19én; megjelenés mindenkor előtte való nap az üllői nagy vendéglőben. Minden részben kedvező változás , kényelmes le­szállás, különösen szerencsés helyeztetése az agarász­ térnek, legjobb agárnak ajánlott díszes társasági billikom és számtalan kellemei ezen nemzeti, valódi férfias mulatságnak, kezeskednek minél több tag megjelenése felől. — Ji­m­e­r­­­k a Mexicói hírek Ujyorkon keresztül aug. 4eig, veracruziak pedig aug. 8aig terjednek, szerintük nem valósul Santacruz meggyilkoltatása. Mióta Bustamente ismét átveve az elnökséget, rendeleti Santanna politi­­cájával homlokegyenest ellenkezők. A’ sajtószabadságot ismét visszaállító ’s megsemmité azon szerződést, mellyel Santanna 120 ezer fontnyi köl­csönt köte. — Pernambucoi hírek szerint Caxias várost 15 — 20 ezer főbül álló lázadó csapat elfoglalá. Uj rendőrségi törvény okozá e’ felzendü­lést, minek elnyo­matására csapatokat küldenek; egyébiránt, ha a’ zendü­lők valóban olly szá­mosak , úgy a’kormánynak e’ zendülés elfojtás sok bajába kerülend ’s az országbelse ’s a’ révpartok közötti közlekedés bizonnyal szenvedni fog , mert Caxias nagy országos vásárhely. S jí a a y o l o p s a ft g. (Espartero példás igazság-kiszolgáltatása. Elegy.) Espartero né­hány nappal Bastan-völgybe lépte után egy katonát, ki néhány burgo­nyát lopott, azonnal főbe lövete. A’ lakosság szivét tökéletesen megnyer© e’ példás igazságkiszolgáltatással, melly nagy mértékben könnyíté a’ tar­tományok lefegyverzésit. — Cordovában komoly következményekkel fe­nyegető zavargás támadt a' bergarai szerződés hírének oda érkeztekor. A’ nemzetőrök csapatonkint szállongtak fegyveresen föl ’s alá az utczákon , és kivont kardot villogtatva, szüntelen e’ szókat harsogtaták: „El a’ békével! Éljen a’háború! Halál a’ mérsékpártiakra !“ A’ hatóságok megbocsáthat­­lan hanyagságot tanúsítanak ez alkalomkor,­­s még próbát sem tettek a’ zavargók fékezésire. — Szerencse, hogy Espartero Francziaországba szok­ta d. Carlost, mert különben még huzamosb ideig dühöngött volna a’ véres polgárháború. — Maroto további határzatig 40 ezer realnyi évdijjal Bil­­baoban fog maradni, Cabanas pedig 6 ezer reáliál négy hónapra Franczia­­országba utazik. E’ rendkívüli kiadások nagy zavarba hozzák most a’ pénzügy minister­t, miután az utóbbi elhatárzó hadi mozgalmak fenékig ürí­tek ki a’ kormány pénzládáit.­­ (A’ franczia követ fogadtatása Navarrában.) A’ Moniteur levelet kö­zöl Tolosából azon élénk öröm­tül, mellyel a’ franczia követet a’ navar­­rai lakosok fogadák, midőn azon utón haladt keresztül, mellyen hat év óta egyetlen utas sem vala látható, ’s melly még az előtt egy nappal is járatlan volt. „Az egész lakosság majd tenyéren hordoza bennünket, mond a’ levelező, a’ franczia határszéleken üdvkivánatokkal fogadtattunk, ’s a’ hid másik oldalán a’ kormányzó üdvözlő Rumignyt a’ királyné nevében ’s köszönő azon lépését, melly olly lényegileg gyorsítá a’ békekötést. A’ követ spanyol földre léptét álgyurobajjal ünnepélyesiték, ’s Kunban fegy­veresen tisztelge a’katonaság. Oran tábornok bemutatá a’követnek a’pol­gári és katonai hatóságokat, ’s a’ spanyol consul pompás lakomát ada, melly alatt ezredi zenészkar hallata magát. Iránból Tolosáig lovagcsapat kísérő hintáinkat, ’s útközben mindenütt ünnepélyes készületekkel vártak reánk a’ hatóságok. Minden tisztelgő beszédben hálásan említik Franczia­­országot, ’s mindenütt békeohajtás hangzék a’ lakosak ajkiról, kiknek lelkesült örömét soha toll nem írhatja le. A’ nyomortul elsorvasztott ar­­czokon ismét mosoly látszék föltűnni. A’ nép mintegy hosszas álomban ébredt föl, ’s csodának tekinti az örvendetes eseményt. Espartero paran­csára az egész vonalon lerombolák az erősitvényeket. A tartomány nyo­mor állapotja valóban borzasztó; most azonban remény lépett a’ kétség­­beesés helyébe ’s az utak lepték emberekkel, kik szerencsét kivannak egymásnak, várasokba rejtett házieszközeiket faluikba viszik és mindent felednek, mit eddig szenvedniük kelle. A’ faluk is mindenütt népesül­nek már. ” (A’ kormány utalomba kívánja fogadni az elesett carlosiak özve­gyeit ’s árváit.) Madrid, sept. 1 Cikén : „Tegnap két indítványt olvasa föl a’ cortesillésben a’ hadminister. Az egyik Espartero jutalmazását fog­lalja magában, a’ másik pedig a’ bergarai szerződés szik czikke követ­keztében a' csaták által elözvegyült carlospárti asszonyokat ’s gyerme­­mekeiket kivánja kormányj­utalom és segély alá vétetni. Ez indítvány arany bűtökkel márványba vésetésre méltó, emlékül, hogy a’ ,zendületű kormány illy nagylelkű­leg gondoskodik vérengző ellenségei maradéki­­ról és a’ nemzet védenczeivé emelé azokat. Nem kevésb böcsületére vá­lik a’ kormánynak ma kiadott azon ren­delete, melly szerint az éjszaki tartományokban elkobzatott jószágokat ismét visszanyerik az illető car­lospárti tulajdonosok, ha az engedelmességhez visszatérnek és megis­merik jogszerű királynéjukat. Megjegyzésre méltó, mikép az úgyneve­zett zendü­leti kormány azzal ünnepli diadalát, hogy a meggyőzötteknek nemcsak bocsánatot ad, hanem egyszersmind birtokot és határtalan fe­ledést. Ellenben mit várhatnának az alkotmányosak, ha az ellenkező párt­nak mosolygott volna a szerencse? Börtönt, megsemmitését az alkotmánynak is halált vesztő helyen, vagy legjobb esetben börtönt’s kivándorlást. Ezeket Cabrera elfogott leveleiből világosan bebizonyíthatni. Ugyan e napon a'jog­­minister fölszólító az illető cortes választmányt vitatási bevégzésbe a'szaba­­ditékok ügyében , a’ an­tes neheztelt e’ sürgetésért, mondván, hogy azáltal az ország előtt gyanúsítani szándékozik a­ ministerség a nemzeti képet- -

Next