Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-23 / 16. szám
- ( 6. ) borokat küldjenek az egyesületi pinczékbe, ’s azokat is jenemü palaczkokban küldjék, minthogy a’ külföld egyik fő panasza a’ palaczkok silányságára is kiterjed , a’ beküldendő borok árát pedig legfölebb jövő martzius első napjaiban az egyesületi árassal közölni szíveskedjenek, hogy azt az árus a’ kinyomtatandó árjegyzékbe annak idejében iktathassa. Végül jelentetik , hogy az egyesület legközelebbi közgyűlése következő józsefnapi vásárkor, mart. Zokán délutáni 4 órakor a’ n. casinóban fog tartatni, mellyre az egyesület tagjai annyival is inkább ’s annál számosabban megjelenni keretnek, minthogy ezen közgyűlésben az egyesület hivatalviselőji is újabb választás alá kerülendnek. — KÜLÖNFÉLE: Győri febr. Isidiki hirek szerint onnan febr. lökén délutáni 4 órakor indult el a’ Duna jege , még pedig tetemes károkat okozva, mert a’ magasra duzzadt hullámok roppant jégtömegeket sodrottak a’ part mellett horgonyzó gabna- ’s egyéb szállitóhajók közé; sok malmot ’s hajót tünkre zúzott a’ jég ’s összevegyülve a’recsegő deszka- ’s fadarabokkal folytató kártékony útját. Két v. három ember mindeddig hiányzik; alkalmasint hullámokban lelék halálokat, midőn vagyonukat akarók megmenteni. Rába folyamán febr. sokán még állott ugyan a’jég, de a’meleg időjárat ’s dagadó viz azóta hihetőleg már azt is távozásra kény tété. A’ Győr mellett részint elsülyedt, részint összezúzott hajók számát 17re teszik. — Temesvárott több év óta van már szokásban az újévi üdvözletek fölváltása pénzadakozások által a’ polg. kórház számára’s ez évben 422 f. 22 krt hozott ez üdvös szokás az érintett czélra. — Mosonyban febr. 7kén a’ búza, árpa és zab olly élénkül kell, hogy az ár meglehetősen emelkedik, ’s alkalmasint még magosbra szökken, ha folyvást olly nagy mennyiségekben történendnek a’ vásárlások. — Folyó hónap ikén történt meg a’ kolozsvári unitar. szentegyházban az erdélyi nagyfejdesfemségi unitar. püspök Székely Miklós urnak ezen „hivatalba ünnepélyes iktattatása. E. I. Sz. Fejérvárott az izraeliták megtelepülhetése ’s lakhatása felől az Adler után közlött hírünk annyiban valósul, hogy a’ helybeli nj tanács egy része ott lakhatásukra engedelmet adott ugyan, de ezen intézkedés több kifogás alá esvén, fensőbb helyi határzattól függ az izraeliták sorsa, kik Fehérvárott még nem is laknak, ’s bejövetelük bizonytalan. A VB3 e s* ik a (Részletes tudósítás a’ veracruzi csatáról.) Najade fregat dec. 16án indult el sürgönyökkel a’ mexicoi öbölbűl ’s 1839 febr. ökén érkezik Brestbe’s két hivatalos tudósítást hoza magával Baudin hajóvezértül a’ franczia kormány számára; egyikben San Juan de Ulloa fellegvár elfoglaltatását adja elő, melly a* jour des Débats-ból közlöttel tökéletesen öszhangzó. A’ másik tudósítás a dec. 4. ’s ciki eseményekről szól. A’ franczia hajóvezér ’s Rincon tábornok, mint tudva van, egyezkedést kötének, melly Veracruz várost némileg semlegesité, az őrség számát korlátozó ’s a’ Veracruzban lakó francziáknak óraimat ’s békét biztosita. Ékén Baudint, kinek hajóserge nagyobb részint a’pajarosi kikötőben horgonyba, arról tudósítók, miszerint az egyezkedés daczára Veracruzba uj mexicoi csapatok vonultak ’s több félénk franczia San Juan de Ulloa fellegvárban kívánt menedéket. A’ hajóvezér azonnal Veracruz alá hajóza ’s Alcibiades brigget a’ város kikötőibe evezteté az itteni állomás megerősítéséül. A’ kikötőbe érkeztekor levelet kap a Santa Ana tábornoktul, a’ respublica hajdani elnökétől, ki a’ franczia hajóvezérrel tudató veracruzi főparancsnokká kineveztetését ’s ezenkül a’ levélhez a’ nov. 30-i rendelet nyomatott példánya is volt mellékelve , mellyben Bustamente elnök Francziaországnak hadat üzen. Baudin hajóvezér válaszolt a’ mexicoi tábornoknak, miszerint az egyezkedés rája nézve sem bir többé kötelező erővel; inti egyébiránt a’ mexicoi hatóságokat: őrizkednének a’ Veracruzban lakó francziákon méltatlanságok elkövetésétől, kik közül többen mind e’ mellett is a’fellegvárba kérésének családostul menedéket. Általányos félelem uralkodott Veracruz lakosi közt, kik a’ város ostromoltatásátul rettegének. Dec.bén Baudin hajóvezér korán reggel a’hadi hajók legénységit partra szállíttató, midőn még sűrű köd fedé a’ földet; három csapatra oszlanak szét ezek; a’balcsapat Parseval kapitány parancsi alatt san Jago erősséget kerité hatalmába, ’s itt hagyva legénysége egy részét’s beszegezve az ottan talált 28 álgyat a’ város falai felé siete a’ jobb csapattal egyesülendő; a’ közép osztályt Colombel parancsnok kormányzó; elősergét 90 férfi alakitá Joinville hg vezérsége alatt. A’ révtöltés kapuját lőporral rugók ki s a hig volt első, ki a városba vonta; az osztály három csapatra szakadt,egyik de la Conception,a’ másik san Jago erősség , a’ harmadik pedig Santa Ana ’s Arista tábornokok háza felé tolult. A’ mexicoi őrség itt az előnyomulókra tüzelt ’s a’ házba vonult, és szobáról szobára védé magát; több franczia tiszt megsérült ez alkalommal; végre Arista tábornok szobájába nyomultak, ki kardját kénytelen volt a’ hgnek átadni; a’házat hasztalan kutatók föl, Santa Ana már megfutamlott, Aristát ’s a’ többi foglyot franczia hajókra vivék. Ez alatt a’ balcsapat de la Merced kapu melletti laktanyánál igen komoly ellenállásra talált; a’ lig jött katonáival segítségre, álgyat szegeztetett a’kapunak ’s füst között rohant előre , gondolván , hogy a’ kapu szétrepedt; azonban a’golyó csak kisded rizst hassa; a’ lődözés pedig a’ laktanyából ekkor olly sűrű jön, hogy több franczia tiszt a’ mellékutczába volt kénytelen vonulni. Ekkor elényomult a’ jobb csapat is, 6 fontos álgyut szegeztek a’ kapunak’s háromszor lőttek minden következmény nélkül. Bandin hajóvezér ez eseményrőől tudósittatva, miután városlefegyverzési czélját elérte, visszavonulásra adott parancsot. 82 álgyut szegeztek be’s csak egy ti fontost töltete meg a’ hajóvezér apró golyókkal ’s a’ révtöltés véginél állíttató föl visszavonulása födözhetése végett. Már minden franczia hajón volt é s Baudin is épen be akart szállni; midőn Santa Ana tábornok személyes vezérlete alatt egy mexicoi csapat a’révtöltési kapun üldözésül előrohant. A’hajóvezér a’töltött árgyukat elsütteté, mellyek a’ mexicoi csapatban iszonyú dulást okozanak, mind e’ mellett is a’ révtöltés felé közelire az ’s Baudin hajóját akaró megtámadni, mellyet azonnal több golyó lyuggata át. Baudin oldala mellől egy tengerész növendék hulla el; ezt erős és véres csata követé, mellyben a’ mexicoiak vesztesége igen tetemes len. A’ csatának sűrű köd vete véget. Baudin tengerész katonákkal hajóikra, a’ mexicoi csapatok pedig Bergama part felé vonultak. Santa Ana tábornok három sebet kapa, egyik lábát azonnal le kelle vágatnia, kétkednek felgyógyulásán. Ramon-Hernandez vévé át helyezte a’ főparancsnokságot. — A’ hajovezér tudósítása végén katonáji bátorságát’s mérsékét dicséri. Minden magányos vagyont, főleg egyházakat a’ leglélekismeretesbben kíméltek meg. A’ francziák vesztesége összesen nyolez halott ’s 56 sebesült. — N 1 a n y ö t orsz á g. (A’ministerelnök Madridban. Elegy.) Perez de Castro, uj ministerelnök, már Madridban van. Estremadura tartományon keresztül utaztakor olly roppant katonacsapat által kelle magát kalauzoltatnia, hogy nem igen kedvező véleményt kaphatott az ország helyzetéről, mellynek javítását ezentúl az ő belátása által kívánja eszközöltetni a’ nemzet. — Cambridge György hg jan. 2 jén Culloden 1. álnév alatt Sevillába érkezik, ’s 23án folytató útját Cadiz felé. — Van Halen tábornokján, 22kén végre elhagyó sergével Segorbe vidékét, a’ carlosiakat Maestrazgobul kiűzendő. Közeledtekor az ellenség Montanból azonnal visszavonult ’s Van Halen fölgyujtatá az ottani erősséget. Ugyanazon időben Aspiros osztálya elhagyó Murviedrot és Segorbeben tartalékcsapatot képez embereivel.Madridban igen különös az időjárat. Jan. 27kén 8 foknyi meleg uralkodott, ’s délután föl kelle öntözni a’ Pradot, hogy a’ sétálók legalább némileg ólalmazva legyenek a’ magasra emelkedő porföllegek ellen. Másnap reggel a’ lakosság nem csekély bámultára két lábnyi magas hóval valónak födve Madrid utczái ’s a’ hideg három fokra emelkedik; délután azonban ismét hatalmasul kezdének küzdeni a’ hideggel a’ nap sugári. Anglia. (Lapvélemények a’ trónbeszédrül.) A’londoni sajtó általányosan elégületlenségét jelenti a trónbeszéddel, különböző szempontokból támadván meg azt magányos pártnézetei szerint. A’ Standard most is folytatja sajátszerű politikáját, melly szerint pártjokat fogja a’ chartistáknak a’whigek ellenében , ’s legújabb számában a’ javító tövényt illető radical indítvány megbuktáról igy nyilatkozik: ,,A’javító törvény csakugyan nem felelt meg a’ nép kivánatinak, ’s mi már hét év előtt jóslottuk, hogy ennek igy kell történni, mert a' javító törvény, a nélkül hogy nagyobb politikai hatáskört nyitott volna a’ népnek, egészen megfosztó azt addig gyakorlott azon politikai befolyásától, mellyet a’ nem javított parliament elméleti hiányából merített. Ez elméleti hiányok a’ nagy néptömeghez folyamodásra kényszerűté a’főnemességet; de a’javító törvény, midőn a’ nemesség hatalmát megtöré, egyszersmind nélkülözhetővé tévé neki a’ nép rokonszenvét. E’ törvény olly pártot hoza létre, melly elég erős önállólag tartani ion magát, ’s elég erős a’ főnemességgel daczolni, a’ dolgozó osztályt pedig lábbal tiprani, mikép azt már hat év óta gyakorolja. A’ dolgozó osztály csak úgy nyerheti vissza előbbi hatalmát, ha a’ nemességgel fog ismét kezet ’s nem követi többé Buncombeur tanácsit, ki az annyira veszélyes kalmár aristokratiának egyik fő vezetője. Soha a’ dolgozók olly nagy hatalomra nem fognak juthatni, hogy minden egyéb osztályt legyőzhessenek , mert ezek bizonyosan egyesülendnek komoly veszély esetén függetlenségük föntartására. Térjenek tehát ismét vissza természetes frigyeseikhez, kik nyílt karokkal várják őket.“ A’ mérsékelt radical szellemű Sunigyitől e’tárgyról: „Azon beszéd, melylyet ministerink a’ királynéval fölolvastatának, csodálatra ’s fájdalomra inditandja olvasóinkat. A’ legfontosb és legkomolyabbszerű kérdések nem is érintették, mintha nép és kormány külön országokhoz tartoznának. Olly pillanatban, midőn a’nép az ország egyik részétül másikig éhségtől retteg, sőt némelly részben már valóságos éhséget tapasztal, nem tudnak szokat lelni részvét-nyilványitásra a’ ministerek. Olly pillanatban, midőn a dolgozói osztályok szenvedési tetőpontra hágtak, ’s midőn, mondjuk ki világosan,azon gúny miatt, melly polgártársiktól elvezett jogokbul kizáratásuk által keletkezük, majd őrjöngésig hevítitek föl, 's olly pillanatban, midőn alig száz lépésnyire a’ parliamenti épülettől más két parliament tartja ölésit, mint valódi jelképe a’ nép szenvedésinek és fölindulásának, illy vészterhes pillanatban egyetlen szócskával sem törekszenek a ministerek megnyugtatni a’ néptömeget ’s rokonszenvet ébreszteni ingerük keblében, sőt inkább fenyegetéseket mondatnak a’ királynéval, mellyek értelmiben törvények erejét kívánja használtatni a’ nyilványos gyűlésekben tanácskozó elnyomott, éhező’s ez okból gondolatlan nép ellen. Illy beszéd talán hadkedvelő király szájába illenék csak, ki fenyegetésűt kardéllel szándékoznék valósítani; de olly helyen, hol a’ törvényhozóság maga is mély megvetés tárgya, illy szókat mondatni fiatal és szeretőire méltó királynéval, valóban vétkes merény a’ fölség ’s türelmes nép ellen. A’ fáklyafénynél tartott gyűlések érintése a’trónbeszédben annál csudálatost, mivel Izlandról teljességgel nincsen ott említés , pedig ez utóbbinak állapotja minden esetre, nyugtalanítóbb, Brougham 1. előadása szerint, mint Anglia jelen helyzete.“1 Courier: „Az ország nincsen olly állapotban, hogy továbbra is tűrje a’ semmittevési rendszert. A’ chartisták magukban tekintve nem igen különös figyelemre méltók ugyan; de minden esetre fontosak, mint jelei a’ társasági helyzetünkben történt változásnak, melly őket létre idézé, 's melly fia orvoslást nem nyernek a' sérelmek, olly tüzet fognak gerjeszteni , mellyet nem igen kezdnek eloltani képesek a' tory orresavarók. Bár nyíltan ’s tartalék nélkül vetné magát a’nép karjai közé ministerségünk, ’s egyszerre semmítné meg ez által politikai ellenség reményit,kik esti-