Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-31 / 61. szám
FOGLALAT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek ; kinevezések : magyar játékszín; acsai jégeső ; kis teleki jótékony adakozás; a’ gyapjú kereskedés jelen helyzete ; frankfurti gyapjúvásár ; Miloség elhagyá Oláhországot; magyar tánczos és hangászok külföldön; különféle : az ó-budai elveszett Hirsch Lázár ügye; ’sa’t.) Spanyolország (egyezkedési hír Madridban; ’sa’t. Anglia (felsőházi viták a’ nyilványos nevelésrül; Gibson beszéde választóihoz ; birminghami kicsapongás ; Melbourne nyilatkozata a’ birminghami zavarokról; elegy ; ’s a’ t.) Francziaország (czukorügy miatti ingerültség; adatok Barbésról; ’sa’t.) Törökország (a’ török hajóhad elhagyja a’ dardanellákat ’s megveretik; a’ kapudán basa az egész hajóhaddal Mehemed Alihoz pártol; ’sa’t.) Németország, Hollandia. — _______________.------------------------------- ------------------ ■■ ■ - —_______________ »■--------------- ■ ______________ — •]— fc Magyarország és Erdély. Az orsz. KKrok és RRek f. h. 22kei országos ülésökben a’ pesti sérelem tárgyában a’ Fő-Rendeknek hozzájok intézett 3dik viszonüzenetét tanácskozás alá vevén, minthogy abban előbbi nézeteiktől távozásra okot nem láttak, e’ tárgyban kik üzenetet határoztak a’Fő-Rendekhez, kik azt 24kei országos ülésükben vitatás alá bocsátván , három rendű válaszüzenetükben foglalt nézeteikhez tovább is ragaszkodva, kik viszonüzenetet intéztek a’ KK ’s RR. táblájához. ( cs. ’s ap. kir. Felsége szent-imrei Károlyi Lászlót, a’ n.m. kir. udv. kanczellariánál fogalmazói gyakornokot, ugyanezen kormányhivatalnál tiszteletbeli fogalmazóvá; széplaki P. Norvát Bélát, eddigelé Háromszék főkirálybírói helytartóját pedig ugyanottani főkirálybiróvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. O cs.’s ap. kir. felsége i. e. jun. 25-i határzatában Medgyessy János váczi káptalani kanonokot csongrádi főesperessé, ’s ugyanazon káptalannál Mericzay Antalt és Tajthy Ferencz szilágyi lelkészt kanonokká nevezni méltóztatott. — Nádorunk ő cs. kir. fhgsége f. hó 25ikén esti 6 órakor leánya, Hermine fhgnő, kíséretében Pozsonybul Gaenserndorf felé Bécsbe érkezett. A’ nevezett állomásról 37 perez alatt jutottak a’ Ferdinand éjszaki vasúton Bécsbe eregségik. (Magyar játékszín.) Hétfőn, augusztus 5-én Ivófalvayné jutalmára bérszünettel először adatik „ECSESM TÉLIÉR‘” regényes vigjáték 3 szakaszban 5 felv., Írták Gaal és Jósika. Az előforduló tündérdalos kar zenéjét irta Them. Az uj diszitvényeket füstütte Engert. Reménybetni, hogy a’ két fővárosi küzünség nagy számmal jelenend meg Lendvayné jutalomjátékára, mert eddig mindenkor világosan tanusitá, miszerint illőn tudja és szokta jutalmazni a’ valódi érdemet. Egyébiránt pedig Gaal és Jósika művei sokkal ismertebbek, hogy sem magasztalásra lenne szükségük, ’s ezenkül még a’ díszes színi elrendezés is emelni fogja az előadás becsét. (Magyar tánczos és hangászok külföldön.) A müncheni napilap egyik legújabb száma ezt írja: ,,Ha a’ stájer vagy tyroli havasi dalosok Francziaország, Anglia, Russzia és Amerika távol vidékin is tetszést és dús jövedelmet aratnak, úgy ezen magyarok (a’ győri banda) kik fönséges látványul szolgálnak szép nemzeti öltözetükben, szinte számos érdemmel ’s igénnyel bírnak. Zenéjükben hiányzik ugyan a’ harsogás és zaj ; de húros hangszereiken valódi mesterek; hasonlítva azon természeti dalosokhoz, kiknek énekiben édes vágy ömlik el a’ hazai havasok után, hol virányok és csermelyek, völgyek és viszhangok biztosan simulnak a’ hegyek fiához. Ezen magyar hangászok is erőteljes hazájokba varázsolják hallgatóikat zenéjük sajátszerű búskomoly hangjaival, azon országba , melly annyira kitűnik nemzeti ősbélyege által. Ha meggondoljuk, hogy ez emberek hangjegyek nélkül, ’s csupán hallomás után tanulják ’s játszák el darabjaikat, úgy valóban bámulnunk kell azon rendkívüli pontos ügyességen, mellyel mindennemű körökben és nyilványos helyeken legméltányosb megismerést nyert játékjok. Vezérük Veszter Sándor jeles magyar tánczos , ki egész Franezia- és Németországot bejárni szándékozik velük. Szerencsét kívánunk Veszter vállalatához.“ — A’római hangászegyesület jul. Ilikén tagjai számába iktatá zongoramester ’s hangszerző hazánkfiát, Liszt Ferenczet. ( Frankfurti gyapjuvásár. ) Frankfurt, jul. 19 ikén : ,,A’ nkereskedésre nézve már bevégzett itteni margitnapi sokadalom egészben véve igen jó volt. Összesen mintegy hatezer mázsa gyapjút szállítottak e’ vásárra ’s e’ nagy mennyiség egészen elkelt, még pedig emelkedett áron. Mi a’ többi termesztményt illeti, azok tulajdonosi sem panaszkodhatnak. Posztó ’s más gyapjúszövetek igen élénkül keltek. A’ bel-és külföldi gyapotszöveteket is nagyon keresték. Selyem és félselyem áruknak szinte kielégítő keretük volt. Nyers termék is nagy mennyiségben volt e’vásáron; ezek azonban jobbadán csak csökkent áron találhattak vevőre. (A’ gyapju ke r es ke dés jelen helyzete.) Miután a’ nevezetesb gyapjuvasarok már elmúltak, nem leend érdektelen rövid áttekintésit közleni az általányos sükernek, a’ jövendőre nézve következhető események és mési mellett. Mi az arkeletet illeti, azt majd egészen egyenlőnek mondhatni a’ legközelebb múlt két évivel, ha összesen vesszük tekintetbe mind a’két évet, mert 1838ban valamivel jobb áron kelt a’ gyapjú az ideinél, 1839ben pedig valamivel csökkent. Ámbár hat hónap előtt mindenki még fényest sükerre vélt számolhatni, a’ most uralkodó körülményeknél fogva mégis teljes joggal állíthatni, miszerint talán még soha sem voltak kedvezőbb kilátásink a’ gyapjukereskedésre , mint e’ pillanatban. A’ kereskedési világban most nagy feszültség ’s bizonytalanság uralkodik, melly visszahatásival minden árukeretre érezhető. Ennek következében az eladás természetesen szokottnál léhább, ’s az eladatlan mennyiségek mindinkább szaporodnak. ’S ugyan ezt mondhatni e most a’ gyapjúról is ? tett dolgok épen ellenkezőt bizonyitnak. A’ fenebbi állitás szerint a’ gyapjúin nem csökkent , ’s mindenki eléggé jutalmazónak tekintheti azt, mihez még azon kedvező körülmény is járul , hogy minden vásáron elkeltek az oda hozott mennyiségek. Ebből egészen egyszerűen következtethetni: mikép a’ kereskedés czélszerűbb rendezése ’s élénksége visszatérésekor még nagyobb mértékben fogják keresni a’ gyapjút, mi természetesen árát is magosbra ruglatandja. Egyébiránt a’gyapjuár mégmagosbra emelkedését talán nem is mondhatni tanácsosnak, mert a’ nyers anyag rendkívüli drágasága mindenkor pótlékszerhez nyúlást szokott szülni , ez pedig természetesen tüsfint érezhetőn nyomja le a’ kipótolt áru keretét. Mondani fogják talán , miszerint a’ gyapjutermesztés folyvásís szaporodása legbiztosb óvadékul szolgálatid minden rendkívüli áremelkedés ellen; de meg kell ám jegyzeni, hogy e’ szaporulás rövid idő múlva kétségküli határokra találand. Ki hazánkat csupán hallomásból vagy hibás leirásokból ismeri, az a’gyapjutermesztésre nézve alkalmasint azon balvéleményben van,hogy Magyarország felét sem tenni meg a’ Németországban évenkint nyerni szokott mennyiségnek, mert általányos vélemény a’külföldön, miszerint hazánk alig bir 10 millió juhot, miről legfölebb csak mintegy 200 ezer mázsa gyapjút nyerhet. Ez állítás alaptalan, mert csupán hazánk maga, hozzátartozó tartományin kívül , legalább 300 ezer mázsa gyapjút termeszt évenkint. Hazánkat már jelenleg is Európa egyik főbb gyapjúraktárának tekinthetni, mit különös és sajátszerű körülményeknek köszönhet, mik szedni ugyanis nagy mennyiségű gyapjúval képes ellátni az idegen vevőket a’ legaljabb minőségiül egészen a’ legfinomabbig. 2szor, hazánkban nem olly sürgetés az eladás, mint Németország gyapjú vásár-tartó nagy városiban, mert Pesten négyszer , sőt az úgynevezett váczi és újévi vásárral együtt hatszor nyílnak meg a’ nagy raktárak évenkint; 3szor , több igen kiterjedt juhászattal biró uraság olly állapotba helyzé már magát, hogy pillanatnyi kellemetlen fordulat esetén várni is tud árujával. Méltán állíthatni tehát, hogy a’ kereskedés élénkebb idése emnel fogja a’ gyapjuárt, ’s hogy akkor dús raktárt fog nyithatni meg Eurpának Magyarország. E’ következmény előjátéka még alkalmasint az idén fogja meg örvendeztetni a’ magyar termesztőket. Ebből természetesen juhászatink még szebb emelkedése fog származni, ’s a’ folyvást nagyobbuló haszon hatalmas ösztönül szolgálom! a’juhnemesités csüggedetlen előmozdítására,csak már belföldi bankkal váltó törvénnyel dicsekhetnénk ! — Az uj-brandenburgi, grist rowi — hol 4.900 steinbul (egy Stein közönségesen mintegy egyötödrész mázsa) 4300 stein kelt el, steinja 9—17 tallérig;— hildesheimi, hol 2355 mázsábul 2245 kelt, mázsája 40—85 tallérig; kasseli, hol mintegy 20ezer stein vala eladó, ’s a’ finom gyapjú steinja 20, középfinomé 15—18; korcsé 12—15 talléron kelt; magdeburgi, hol 12 ezer jómosatú gyapjú valt, ’s varsói vásáron, hol 13 ezer mázsa szinte tiszta gyapjút (a’ tavalyihoz képest finomját valamivel jobbacska áron) szaporán vett össze a’ számos kalmár és gyámok. A’ berlini, boroszlai , dessaui, lipcsei ’s t. gyapjuvásárokrul értesitetteik már n. é. 01 vasúinkat. (Milos hg elhagyja Oláhországot.) Milan hg meg nem tölte be élte 20dik évet, midőn elszólijá őt Szerbia fejedelmi szekérül a’ halál, öcscse , Mihály hg, pedig még csak 16 esztendős, igy kormányzóság fogja vezetni nagykorúságáig az országos ügyeket. Némellyek hiedelme szerint Milosáy nem fogja magától elbocsátani Mihály liget, kihez rendkívül forró atyai szeretettel ragaszkodik; ez azonban nem változtat semmit a dolgon, mert kormányzáshoz úgy is csak nagykorúsága után juthatna , akkor pedig atyja egyezése nélkül is szabad akaratja szerint fog határozhatni. Egyébiránt Milosiy már fiászul elhagyá Oláhországot, és sz. Pétervárba utazott Jasszy és Odessza felé. Szerbia tanácsa mindenütt gondos őrszemmel követi lépteit, és már gyanítani kezdik, hogy az agg fejdelem koránsem szándékozik olly határzottan lelépni a’ politikai pályáról , mikép azt lemondásában igéri. — KÜLÖNFÉLE. Az ó-budai izraelita közönségnek egy igen nevezetes tagja Hirsch Lázár nevű drágakő és gyöngy kereskedő, mintegy 40 éves, f. jul. 22-én reggeli 6 — 7 óra táján lakjából Budára azon nyilatkozással, hogy kereskedés végett bizonyos helyre van rendelve, igen tetemes somma pénzzel és drágakövekkel elindult ’s mind ekkorig nem csak vissza nem tért, hanem hovatettét sem hallani; ki tehát a’ nevezett Hirsch Lázárt akár élő, akár holt állapotban, mint a’ község igen nevezetes tagját, följelentendi, annak a’ község résziről 200 fori Igő fog jutalmul kiszolgáltatni; ha pedig történetből az érintett Hirsch Lázár valami módon meggyilkolva följelentetnék, annak ki a tevét, a holtnak értékével együtt, melly készpénzben, ékszerekben, foglalatban drágakövekben és Eszterházy sorsokban álló — följelentené, az örökösek résziről 200 av. nyer jutalmul. — Komárom ismét szépülést ’s gyarapodást reményűiét. A’ dunántúli kerület t. i. Pápát nem találván legalkalmasbnak a’ ref. collegiumnak magában foglalására, tervet készíttete, miszerint a’ ref. collegium Komáromba tétetnék át, hol ennek számára igen szép ’s tágas tér áll készen. — Bécsből írják, hogy ott német házak is taníttatják gyermekeiket magyarul, mi végett már is valami öt magyar nyelvtanitó intézet jön szükségessé. H.T. —M.Vásárhely vidékét borzasztó történet rázta meg. Jul. 5. t.i.Nyárád-Ujfalu lakosi, mint mezei munkások, jó reggel mindnyájan fölkeltek, csupán egy ház állott zárva, mellyből keserves és szűnni nem akaró gyermek sirás hallatszott. A’ szomszéd, veszélyt sejtve, a’ bezárt ház ablakán benézvén, összekiabálja a’ körülbelül lakókat. Az ajtó feltöretik, ’s minő szívfagylaló látvány! — a’ házi nő szétszilalt hajakkal, vérrel összevissza fecskendve van a’ ház közepén elterülve, ’s mellette éhségtől elkényszerűlten sírva eseng egy kis 3 évű lányka. Délután az egész falu ’s több vidéid a’ gyászos házba volt összegyűlve. A’ koporsó mellett vasba verten egy sötét kinézésű ember állott, a’ lélekismeret kígyóitól ’s mindenek utálatjától marczongoltatva. Ezen iszonyatos ember, ki az éj sötétjében, vad indulatjának megveszett dühétől elragadtatva 26 balta ütéssel oltotta ki a’ gyászpadon fekvőnek éltét, nem más, mint az anyátlan kis árva gyermeknek atyja és a’ megölt feleségnek férje volt! Illy példák hathatós okok arra, hogy a’ köznépet nevelni kell! — Szebenben az ott hajózási társaság május 5-e s okán tartotta első közgyűlését. Itt 1) vizsgálat alá vétetett az aláírók lajstroma, melly rendbe