Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-01 / 1. szám

(Rosas'kegyetlenkedései. )Rio-janeirobul od­­láén érkezett tinigá­­nyoslevél következő adatokat közöl Rosas, argentini köztársaság elnöké­nek, kegyetlen bánásmódjáról: „Rosas a jezuitákat kiűzte. Vajha e’ cse­­lekvénynyel megelégü­lt volna! A’ tábornok egy diadal-kocsiba ült és a’ város hölgyei által huzatta magát. A’ hölgyek közt Alvear tábornok hitvese is foglalkodott. A’ hölgyek után a' hatósági tisztek fogták­ be ma­gokat, mint igás-barmok: ezeket követék a' tábornokok. Rosas, egyik unokáját herczegnek kiáltá­ ki. Egykor az angol consult Mandeville urat hivata magához. Rosas egy teremben fogadá­ el őt, hol leánya épen tengerit azaz kukoriczát őrlött, atyjának ebédet készítendő; midőn a’ követ az ifjú leányzót felváltani ajánlkozott, ez tüstint átengedte he­lyét ’s Mandeville ur az őrlést folytatta. Mindez pedig csak azért tör­tént, hogy a’ követtel Rosas gúnyjátékot űzhessen, még azon estve Rosas több barátit hivá asztalához, hogy őket egy, az angol nemzet képvi­selőjétől készített guizadoval vendégelje-m­eg. A’ hölgyeknek, kik dia­dalkocsiját húzták , hálaköszönetűl egy dobozkát küldött illy felirattal: ,,A’ marha’ számára (les bêtes), melly kocsim­elibe fogta magát". Szint­­olly vérszomjasan tiltá­­ meg egy nyilatkozványában valamennyi tiszt­viselőinek, a’ bajusz-viselést. Több mint száz, többnyire gazdag, sze­mélyt fejeztetett­ le ’s lövetett agyon Buenos-Ayres környékén, hogy javaikat hatalmába keríthesse. Most (mint a' rio-janeiroi levél mondja) azon hir terjedez, hogy holnap minden , a' révpart mellett horgonyzó angol hajó Buenos-Ayresbe vitorláz. E* o r­­­in g a­­­i a. (Uj ministerség.) A’ lissaboni Diario do Doverno nov. Sikerül következő új ministerséget közöl: Hadm­inister és ministerelnök: Bon­­nin gr. ; belügyminister: Rodrigo da Fonseca Magalhaens ; jogminis­­ter : Antonio Bernardo de Costa Cabral; tengerész: Villa Real gróf; pénzügyi : Florido Rodriguez Pereira Ferraz ; külügyi : Visconde de Carreira. Ezenkül megjegyzi a’ Diario: „Mivel a’ b­ritt fölség kormá­nya Francziaország közbenjárulását az Anglia és Portugália közti kér­dés iránt nem fogadá el, azon tárgy most épen azon ponton áll, mint midőn a­ rabszolgakereskedésrőől szóló törvényjavaslatot az angol par­liament elfogadá.Cí­m Továbbá: „Örömmel jelenthetjük , miszerint a’ pápai udvar, bár még nincsenek meghatározva az alkudozás alapjai Por­tugáliával, őszinte kibékülésre tökéletesen hajlónak látszik.“ Még azon reményt is fejezi ki az említett lap, miszerint a’ lissaboni ’s hangai ud­var között a’ diplomatikai viszonyok nem sokára ismét életbe lépnek, tekintetbe vévén a’ hollandi király ismert bölcseségét és igazság­­szeretetét. — Spfaragolopszag". (Cabrera hadi munkássága.) Madrid, dec. tdikén: „Cataloniá­­ban még folyvást régi állapotban a’ háború. O'Donnell szorgalmasan erősíti az egész vonalt Murviedro és Teruel közt, ’s azonkal a' villeli várat, mellyből Arevalo zászlóalját elű­zé. Espartero is mindent elkö­vet állomása megerősítésére; de Langostera mind­e­ mellett mégis foly­vást korlátlanul uralkodik az alkotmányos hadsereg mögötti tereken ’s legközelebb az esztermeli őrséget fogságba vivé, ’s ezúttal embe­rileg bánt a’ foglyokkal és megtartatá adott szavát, mi különben csak igen ritkán szokott megtörténni carnosi vezérek résziről. Huesa, üliete ’s több más helységből elű­zé Cabrera parancsára azon családokat, mely­­lyek egyes tagjai az alkotmányos csapatokban szolgálnak,­s mindezt Es­­partero 50 ezer harezosi előtt merészlé véghez vinni. A’ családok kifi­zetését a­ tortosai tigrishez illő kegyetlenséggel gyakorolja Cabrera, és többnyire éjjel félmeztelen űzi el a’ lakosokat, kik közül egyuttal né­hányat minden kor-vagy nemi különbség nélkül csupa mulatságból agyon szokott lövetni. Mancha tartományban, hol már tökéletes béke kezde uralkodni, Palillos Valenciából visszatérte óta ismét guerilla csapatok mutatkoznak. Mióta Alaix a’ ministerségbül kilépett, igen nagy szük­séget szenved a’ hadsereg . Espartero táborában is mindent nélkülözni kénytelen a'katonaság, annál inkább tehát az egyes tartományi had­csapatok. Ez okból mindenütt eladják karmaikat a’ földművelők, ha szállítási munkában nem akarják azokat halomra hullatni, ’s így aztán végkép megsemmisül a' földmivelés; több faluban emberek helyett éhes farkas csordák tanyáznak. A’carnosi seregnél naponkint szaporodik a’ szökevények száma. Egyszerre száz katona is jelenti magát Espartero főhadiszállásán. La Digna fiatal ezredest Cabrerának Espartero ellen ki­küldött egyik bérgyilkosa megölé. A’ bergai junta és Segarra tábor­nok közt komoly villongás támadott. Moren­ában nagy hadi törvény­széket tartana Cabrera, melly 10 osztályvezér, 22 ezredes és szá­mos más haditiszt fölött hozand ítéletet, kik Esparterohoz szítás gya­nújába estek. A’ bitófákat már előleg fölállittatá Cabrera. — Anglia. (A’ királynénak két uj tisztelője akad.) Ha Viktória királyné minél előbb férjhez nem megyen, úgy Penelope kérőinek számát is túlhaladják imádott; a Globe ugyanis „A’ királyné uj csodálója“ czim alatt ezt írja: „Dec. 151 ben James Startin, mintegy 60 éves gentleman, a’ kensingtoni hatóság el­be hozaték. Ball, a’Roebuck-sörház tulajdonosa, azon pa­naszt teve a’ vádlott ellen, hogy huzamos­ idő óta naponkint 30szor is megjelenik sorházában , ’s rendesen újságok után kérdezősködik. A’ ven­dégek nehezteltek e’ gyakori háborgatásért ’s elmaradással fenyegetőztek, Ball tehát keményen szóla egykor e’ miatt a’ vádlotthoz ; de ez azonnal tű­zfogó után nyúlt, és a’ fogadós futásban volt kénytelen menedéket ke­resni , ’s ez okból a’ rendőrséghez folyamodék. A’ vallatásból ’s a’ vád­lott hugának föl világításiból bebizonyult, miszerint Startin a’ királyné vő­legényének képzeli magát, ’s többször majd erőszakosan törekvék Wind­­sorpalotába nyomulni, melly alkalmatlankodási miatt egyszer már fogva is volt. A’ hatóság 80 font sterlingnyi kezesség mellett szabadon bocsátáa’ tisztes gentlemant’, ki most rokoni szoros fölügyelése alatt gondolkozik koronás menyasszonyáról.“ Dec. 9dikén ismét más furcsa vendég jelent meg Windsorpalotában , melly eseményről ezeket közli a’ M. Herald : „Ma délután 4 órakor sebes vágtatva Lajta Windsorpalotába egy négy­lovas hintó, mellyből köpönyeges, prémes süvegü és bőrkesztyűm gent­leman szállott ki, kit mindenki idegennek tarta. Leszálltakor azonnal szólni kívánt a’ királynéval, kinek, mint mondá, olly fontos irományokat hoza Németországból, hogy azokat, csupán személyesen szabad kézhez nyúj­tania. A’ királyné, kinél épen látogatáson vala Kenthyne, Melbourne, ’s más főurak, vonakodók személyesen elfogadni az idegent és udvarmes­terét bizá meg az iratok átvételére; az idegen mindazáltal makacsul meg­maradt korábbi kivonata mellett,’s midőn Grey ezredes, a’királyné szol­gálattevő udvarnoka , ismétlette neki az udvarmester által küldött határ­­zatot, szilárd hangon állttá, miszerint megeskü­vék, hogy csupán szemé­lyesen a’ királynénak adandja ez iratokat, vagy pedig annak, ki irott meg­hatalmazást mutathat elő a’ királynétól. Több sikertelen nógatás után végre elfogatá Russell rendőrügyelő a’ makacs idegent és őrházba viteté. Az utas azonnal legnagyobb kényelemmel foglalt ott helyet a’ kandalló mellett, ’s levélcsomót vont ki zsebéből, melly a’királyné nevével és ide­gen posta­ jegygyel volt ellátva; ezt igazlásául sorban mutogatá a’rend­őröknek. Ezután tentát ’s tollat kért és levelet irt Melbourne lordnak,’s rövid idő mul­va megérkezék ez utóbbinak titoknoka meghatalmazással az ira­tok átvételére. De az idegennek még ez sem volt elég. A’rendőrügyelő te­hát a’ palotába ment újabb utasításokért, midőn pedig visszaérkezék on­nan ’s az idegen folytató makacsságát, tehát erőszakkal véteté el tőle az irományokat. Az utas hatalmas öklökkel ótalmazá magát ’s a’ külekedés közepett felforgaták az asztalt, mellyből congrevi gyujtószerek is hullottak le. Ezek pattogása még nevetségesebbik a’ különben is furcsa jelenést. Az elvett csomón német postajegy volt látható. Ez alatt 8 óraion, és az idegen ételt kívánt, ’s igen jó étvágygyal falatozott, az éj nagyobb részét pedig írással tölté. Reggel felé fölfedezék , hogy az utas nem idegen , ha­nem angol postatiszt, ’s neve Saunders.“ Dec. 1­0ikén reggel Londonba szállíták Saunderst, ’s az egész kalandos esetet utóbb igy fejté meg a’ Globe: „Miden­yikén a’ kormányt illető levelek más kézhez szolgáltattak, még egy a’ királynéhoz czimzett iratot leltek a’ postán. A’ postaigazgató azonnal kimondá segédinek , hogy ez iratot tulajdon költségiben tartoznak Windsorba szállítani. Saunders magára vállaló e’ dolgot és a’fenebbi mó­don Windsorba utazók. A’ postaigazgató azonnal fölfüggeszté őt hivatalá­tól, mihelyt e’ balga tettérül értesült, ’s jelentést ten a’kormánynak. E' kaland hőse mintegy 30 éves, és mindenkor rendkívüli önfejűség által t viteté ki magát. Alkalmasint személyes kihallgattatást reményre nyerhetni a' szeretetre méltó fiatal királynétól, ’s azért követé el e’botor tettet.“ (Parliamentfeloszlatási hírek. Elegy.) London , dec. 1 Odikén : Foly­vást nagyobb biztossággal állitgatják , miszerint a’ parliament rövid idő múlva fel fog oszlatni, sőt némellyek azt hiszik egyenesen, hogy a’mos­tani parliament össze sem fog többé ülni. Az Atlas nem gondolja ugyan lehetlennek ez állítás valósulását, de nem hiheti, hogy most illyesmiről gon­dolkozzék a’ kormány; annyit mindazáltal semmi esetre nem tagadhatni, miszerint az egész országban azon lázas állapot kezd mutatkozni, melly rendesen meg szokta előzni az általányos választásokat. A’ radical Spec­tator igy elmélkedik e’ tárgyról : „Ügyeink ingadozó mostani állapotja mel­lett veszélyben forog az ország. Korunk erőteljes kormányt kivan , ’s ki­tagadhatná az olly kormány rendkívüli gyöngeségét, melly a’ 658 tagú alsóházban legfolebb csak 2—10 szózatnyi többségről képes rendelkezni. Mikép lehetne az illy kormány hatással a’köznépre? A’ whigministerség megbukását mindenki ajtó előtt hiszi már lenni. Mivel azonban utódai nem bízhatnak a’ mostani parliamentben , tehát igen természetes, hogy a’vá­lasztók parliamentföloszlatást jóslanak, mert általányos uj választás utján csakugyan többséget szerezhetem­ magának az uj ministerség. — Az iz­­landiak, mint látszik, annyira megszokták a’túlzást, hogy a’ mértékle­tesség ügyében sem bírják mérsékkel viselni magokat. Mathew corki do­­mokos rendi szerzetes dec.­nikára ünnepélyes gyűlést hirdete, mellyen józanságot fogadjanak azok , kik az általa alapítandó józansági egyesü­letbe szándékoznak lépni. Már két nappal a’ kitűzött idő előtt minden ol­dalról ezrenkint tódult a falusi nép, még 100 angol mérföldnyi távaiból is Limerickbe. Minden gőzös legalább ezer embert hozott a’ne­vezett városba. Vasárnap iszonyú tolongás volt azon kápolna körül, melly­­ben szónoklandó vala Mathew barát. Illában törekvék helyet csinálni a’ rendőrség, a’buzgó józanfiak e’ kiáltozással: „Verjétek agyon a’kópé­kat!“ mindent Italomra döntöttek, mit akadályul gördítettek elejökbe, ’s visszatarthatlanul rohantak a’ szentegyházba. Másnap Mathew lakása kö­rül még iszonyúbb volt a’ tolongás ’s a’rendőröket, kik helyet akartak csi­nálni , kődobásokkal riaszta el a’ nép , és olly erőszakkal rohant a’ házra, hogy az előtte levő karfákat összezúzó , ’s egymáson gázolva nyomult az udvarba. E’ rendkívüli buzgalom egy asszonynak életébe került, egy pe­dig lábát törte és számosan megsebesültek. A’ tolongás olly nagy volt, hogy e’ helyen teljességgel nem fogadható el híveitől Mathew a’ józansági esküt, házából tehát a’ megyeházba kisérteté magát vasss lovagoktul, hol tágabb térre vélt találhatni. Ezrek követék lépteit, ’s ismét uj szerencsét­lenség történt, mert a’ megyeházhoz hidon kelle átmenni, és a’ tolongó tömeg összezúza a’ karfákat, minek következében sokan a’ folyamba hul­lottak , sokan pedig olly veszélyesen sérültek meg, hogy most kórház­ban gyakorolják a’ józanság első elemeit. Szóval, a’ zavar leirhatlan volt, mit talán az is okozhata , miszerint sokan derekasan leivák magokat pá­linkával , mintegy ünnepélyesen akarván elbúcsúzni e’ kedvencz italtól. Legalább 40 ezer ember volt e’ napon a’ városban, mi rögtön igen tete­mesül megdrágító az élelmiszereket. Ha valahol, bizonyosan Izland­o­t .­r­o *­ban üdvös következményi leendnek e’ roppant jozansági egyesületnek. —

Next