Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-11 / 56. szám

224 Szóval, a’ tory lapok utoljára még annak megmutatását is elvállalják, hogy az egész esemény csak merő költemény és Oxford tulajdonkép nem is lett mert ok nélkül nem lőhetni emberre. Oxfordnak nem is volt oka a’ királyné illy megtámadására. Ennyi törekvés Oxford ótalmazására igen nag­y mértékben jogosít azon gyanúra , hogy Oxford maga is tory vagyis orangista, pisztolyai pedig e’ veszélyes felekezet golyóival voltak töltve.“ _Stanley választásügyi törvényjavaslata első czikke megbukta után kö­vetkező levelet intéző honosihoz O’Connell: ,,Ámbár annyira mennyire győztünk, azért biztosítva még­sem vagyunk. Tegnap éjjel az első határ­­zat után hirtelen halomra dönthettük volna Stanleyt, de Howick és Wood egyesültek vele,és tetemesül csonkíták csekély diadalmunkat.Mostan tehát ismét néhány kétes szónak hatalmában vagyunk, mert a’kérdéses törvény­­javaslat több vészteljes záradékot foglal még magában, miket Morpeth módositványa nem foszta meg erejektül. Jövendőnk sorsjáték kétes ke­rekén forog, és e’ törvényhozási fontos kérdést épen úgy intézhetnek el koczkával, mint hosszas vitatkozás útján. Shiel beszédje ez alkalom­mal olly jó volt, hogy még soha nem hallok jobbat szájából, mire olly torz­képeket csinált Stanley, mint mikor már kékülés­szakába esik az epegör­csös beteg. Higyétek, hogy minél előbb nálatok fogok lenni, és gyors mozgásba hozandom azon egyetlen rendszabályt, melly még hathatósan fog Izland baján segíthetni, és ez egyetlen rendszabály nem más, mint tör­vényhozási elvárás Angliától.“ A Stanley választásjavítási törvényjavas­lata ellen 357 körlevél érkezett parliament ek­be, 409,991 aláirattal, mel­lette pedig csak 160, összesen 67,185 aláirattal. — Survilliers gr., Bona­parte József, veszélyesen beteg volt; most azonban már minden aggály nélkül lehetnek rokoni. — Courvoisier többi közt még azon vallomást is téve, hogy a’ gyilkossági vágyat először „Jack Sheppard nevű regény olvasása ébreszté benne. — Oxford annyira hőse jön a’ londoni napi litera­­turának és szép világnak, hogy majd valamennyi lap közlé már életirását egészen a’ legcsekélyebb aprólékosságokig, ’s megjegyzése méltó, mi­szerint ez életirások mind lényegileg kölönböznek eg­rmástól. — Dublin­­ban jun. élén némi zavargás történt; a’ város szegén­rebb negyedében a’ lakosság egy része csoportozni kezde néhány sütőbolt kirablására ; de a’ rögtön hely­színén termett rendőrség csakhamar elszéll­­eszté a’ csönd­bontókat. Néhány kolompos fogságban várja büntetését. — Peel a’ da­­maszki zsidók ügyét parliamenti szőnyegre hozván, több tory lap kemé­nyen gáncsolja '1 hi­erst, azon vétkes közönyösség miatt, mellyet folyvást gyakorol e’tekintetben , ámbár épen neki kellett volna hathatósan föllépni ez ügyben, miután az elkövetett kegyetlen zsarlások miatt leginkább a’ franczia ügyviselőt vádolhatni.­­ (Stanley törvényjavaslatának 3ik czikke csatát vesztetett a’ minis­­terséggel.) London, jun. 27ikén ... A’ tegnapi alsóházi ülésben, Stanley törvényjavaslata 3ik czikke vitatásakor csatát vesztett a’ministerség, és igy már most ezúttal nem mellőzhetni el egészen a’ botrányos törvényja­vaslatot. E’ Sikczikk az eddig divatozott évnegyedi választási lajstromzás helyett esztendőst kiván ezentúl gyakoroltatni, melly szerint minden vá­lasztó 12 hónappal előbb kényszerülne bebizonyitni, hogy annyi vagyon­nal bir, mennyit a’választásjog gyakorolhatása megkíván. O’Connell tag­lalása szerint azonban már egész 20 hónappal előbb kényszerülnének mago­kat jelenteni a’ választók, mert az izlandi bérletév mártziusban veszi kez­detét, és e’ szerint a’ bérlő csak másik évi octobertől léphetne választás­joga gyakorlatába. Morpeth 1. tehát a’ mostani lajstromzási rendszer meg­tartását indítványozó,Russell pedig Stanley azon ellenvetésit,h.Angliában is esztendős lajstromzás gyakoroltatik, azon észrevétellel gyöngité, hogy más viszonyok szükségkép más törvényeket igényelnek, és a’ törvényho­­zóság igen nagy jogtalanságot követne el, ha Izlandot Anglia minden rosz hatású törvényében részesitné, de egyszersmind a’jónak élvezésiből ma­kacsul kizárná. Grey azon észrevételére, mikép a’régi szokás illy hirte­len változtatása rósz következményű fogna lenni. Stanley önként meg­egyezők, hogy ideiglen csak 6 hónapi legyen a’lajstromzás, miben maga Russell és Howick is megnyugodtak. Morpeth erre ismét módositvánnyal lépett föl, melly minden erejétől megfosztotta volna Stanley törvényjavas­latát, és alkalommá lön többoldalú nyilatkozásra e’ törvényjavaslat ellen és mellett, m­ig végre 275 szóval 271 ellen a’ toryk nagy örömrikoltozás közt csakugyan győztek. — I^i’ír­l,BIC*7114«S»S*á.g. (M. Ali engesztelő nyilatkozata. Elegy.) Paris, jun. 28án : „Az egyiptusi alkirály Khosrer basa hivataltól elmozdittatása felöl értesülvén, azonnal magához hivatá Cochelet ügyviselőt, és oda nyilatkozék előtte, mikép a porta e’ rendszabályát kedvezménynek tekinti, mellyel iránta igen nagy bizalmat tanúsított a’ szultán. Miután tehát, ő határtalan hála­kifejezésre érzi magát köteleztetve a’ padisah iránt, a’ nyugalom és rend helyreállítása végett következő engedélyekre­ határza el magát: 1) a’ török hajóhadat visszaküldendi Konstantinápolyba ; 2)Candia szigetet, a’ szent városokat ’s Maras, Karaman és Itschil határán fekvő néhány adanai kerületet a portának engedendi birtokul. Mind ezért csupán Szy­­ria és Egyiptus örökösülési birtokát kívánja. Egyébiránt Ali e’ hálás érzelme sokat veszt annak meggondolása által, miszerint ő már koráb­ban is tán hasonló ajánlatot a’ szultánnak, mi akkor nem nyerhete kivánt si­kert ; lehet azonban, hogy mostani, még sokkal nyomasztóbb, viszonyai közt hajlóbb lesz a porta e’békeajánlat elfogadására. — Konstantinápolyi magányos levelek szerint Napoleon hamvainak Parisba szállittatása hírét nagy örömmel fogadók a’törökök. Napoleon neve egyedül az, melly ke­resztyén férfiak közül népszerűséggel bir Ázsiában. Sz. Ilona sziget a’ császár hamvai elszállittatása miatt igen tetemesül károsuland, mert azon buzgókodók, kik e’nagy férfi sírjához vándorlovak, évenkint legalább egy millió frankot hagytak e’ szigeten. Az illy utazók félnapért és egy éjére ennyit költöttek rendesen Longwoodban : reggeli vagy ebéd minden sze­mélyért külön 25 frank , társasági kocsiban a’ várostul Longwoodig egy személyért 25 fr. borravaló a’ kocsisnak 2 fr. 50 cent.; belépti dij a’ long­­woodi szobák megszemlélésire minden személyért 2 f.50 cent.; a’ sirörnék egy ital­ vizért azon pohárból, mellyböl Napoleon szokott inni, 2 f. 50 cent. ; összesen tehát 57 frank 50 cent. ; nem is számítván a’ rendkívüli költségeket.—Napoleon hamvai áthozatására emlékpénzeket veretett a’ fr. kormány, mikből 200 példányt sz. Ilonába szándék küldeni. — Beszélik hogy Clementine hgne egy szicziliai hg neje leend. — Strassburgban fényesen i­lték meg Guttenberg ünnepét.—Királyi rendelet következé­ben ezentúl a’ jogászaiból is franczia nyelven teljesítendők az iskolai próbatétek. — Törökország. (Részletek Khosrev basáról) Konstantinápoly, jun. 1 Okén. Tegnap­előtt csakugyan nyugalomra bocsátá a’ szultán a’ vén Khosrev basát, ki majd 50 évig bujkált a’ kormány szövevényeiben, és eddigelé ha néha néha rövidebbet húzott is,ellenfeleit mindig le tudta győzni. Helyét Rauf. b. foglalá el, ki hivatalát már el is kezdette. Khosrev legkevésbbé sem tartott­a vésztül, és midőn több diplomata figyelmeztette rá , jót nevetett rajta. Csak f. he­lyén, midőn a’ szultánhoz be nem bocsáttatott, és miután felin­dulva a’ szultána validához menvén onnan is visszautasittatott, hivé el hogy órája lejárt. — Khosrev b. nem török, ’s talán épen azért igyekezett magá­nak nem született törökbül erős pártot szerezni, mi az által sikerült is neki, hogy a’kavkazi tartományokba vett rabgyermekeket felszabadította, és hivatalokra emelte, így a’letétetett Halil basát,­­ a’ szultán sógrát, szinte Khosrev szabadította fel. Ezen jöttmentek ellen a’régi igazi törökök párt­ja emelkedik föl, és leghatalmasabb ellenfeleit, Halilt és Ivhosrevet kiszo­rítván hivatalból, helyükbe párthívei közül léptete. Ennek következében még a’ másod ’s harmad rendű tisztviselők közt is nem sokára történendik változás. Nagyon természetes, hogy ezen jöttmenteket a’ tősgyökeres törökök nem igen kedvelték,annyival inkább, mivel Khosrev többféle hosz­­szas hivatalviselése alatt semmi jót nem tett a­ nép és ország javára, így Khosrev és teremtményei gyarlósága volt tehát az, mi őket eltávolította. Talán mégis tudok g­rőzni az ifjú szultánt Khosrev b. tehetetlenségiről, talán félelmet tudtak benne Khosrev nagy hatalma ellen gerjeszteni, mert a’ jöttment hamarább vissza szokott hatalmával ura ellen élni, mint a’ tör­­zsökös. Mennyiben vett részt a’ vén Ali, szinte maga is törzsökös török , e’ játékban, bajos megmondani ; annyi bizonyos, hogy Khosrev basát nem egyenesen Ali buktatta meg, hanem inkább az országban létező hatalmas párt, mellynek érzelme és viszonya M. Ali iránt még igen bizonytalan. Annyi igaz, hogy M. Ali azon török, kihez hitsorsosai legtöbbet bíznának, ha kormányra jutna ; mert méltán mondják, hogy ő nagyobb és ügyesb, mint valamennyi basa; de a’ szultánnal volt hosszas ellenségeskedése nem kis mértékben csökkentette iránta e’ vonzalmat. Juthat eszünkbe, mikor a’mult évben Ali a’béke föltételei közt Khosrev letétetését is kívánta; innen minthogy a’ letétetés megtörtént, azt hiszik, hogy a’ béke közel van. Én nem vagyok e’ véleményben, és azt hiszem, hogy Khosrev már rég nem volt szálka Ali szemében , és úgy látszik, hogy ha a’ porta a’ nagy hatal­mak közbenjárulása nélkül békét kötne, az által 31. Ali ellenében nagyon elárulná gyöngeségét. Khosrev letétetése tehát csak annyiban mozdíthat­ja elő a’ békét, hogy többé a’ nagyvezér és alkirály közt nincs személyes gyülölség. Khosrev és Halil nyugalmaaztatása által tehát két tagja hi­ányzik a’ török triumvirségnek, mit Mahmud halálos ágyán fia és az ország javá­ra állított. Sokan sajnálják, hogy a’ fiú illy hamar megsem­mité az apa ren­deletét. Én ezen sajnálkozásban nem osztozom, hanem a’ tősgyökeres tö­rökökkel tartok, mivel nem találhatom fel, mi jót tett volna e’ triuravirség. Sőt sokan azon véleményben is vannak, miszerint a’ triumvirséget nem is Mahmud állította föl, hanem Khosrev maga tette magát nagyvezérré, fo­gadott fiát pedig Mah­it seb­askerré nevezte, és Rezsid úgy csatlakozott hozzájok. Nem hihetem, hogy­ a’ beligazgatásban tiz hónap óta történt sok változás , javára lenne az országnak , de Rezsid b. megmarad hivatalá­ban, mivel ő a’ győztes párt tagja. Törökország barátjai, mivel az igazga­tás egy ügyetlen párt kezéből máséba jutott, azon reménnyel vannak, mi­szerint a’török kormány hatalmasan halad előre, de nagyon csalatkoz­nak. E’ nemzetből népuyitó, nép-ujjá teremtő nem származik. Az most le­hellel!, mert olly férfinak, ki nép-é s országigazgatásra hivatott, természeti tehetségin kivül, tudományos kiképzettséggel is kell birnia. Illyent pe­dig Törökországban , hol a’ tudomány olly elhagyatott állapotban teng, hasztalan keresünk. Nem vagyok ugyan azon hitben, miszerint a* török­nek , vagy akarja vagy n­e­m, romlás elibe kell sietnie; de azt erősen hiszem hogy a’ török, úgy mint van, magától, maga ereje által sohasem emelkedhetik föl. A’ török nemzet csak úgy születhetik újra, ha az euró­pai miveltséget ’s tudományt elfogadja. A’ mostani tisztviselőkben azonban az a’jó van, hogy az ország javát nem áldozzák föl magányos érdekek­nek mint elődeik, és ha úgy fordul az idő, hogy a’sors dolgozik m­ellettök, nem állnak el­be. Különben mit várhatunk olly emberektől, kik legke­vésbbé sem értik hivatalokat, így az uj seriasker ( hadminister) életében soha sem volt katona. Illy seriasker alatt nehezen nyer a’ török hadse­reg ütközeteket. — A’ két nyugalmazott basa, Khosrev és Halil mezei jó­szágán a’ Boszpor partján nagy elvonultságban él. — CarahonaAr : Fest, jul. tőkén: Tiszta búza: 220, 210,195; — Kétszeres 185, 175, 165; —Rozs 152, *145,140;—Árpa 120, 115, 110; —Zab 103, 95,90; — Köles —, —, — ; —Köles kása 280, —, —, —; Kukuriczai 160, 150, 140; — pesti m. v. garas. Szerkeszti N­ es in e c­z­y.— Nyomtalja Trattner­ Károlyi, uri-utcza 612.

Next