Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-22 / 68. szám
l''0€iíïiATiArï, Magyarország és Erdély (kinevezések; budapesti napló: lövésztársasági ünnepély, nézetek a’ gyapjukeletről , nemzeti játékszín, é s a’ t.; a’ szász király utazása kárpáti béreteink közt; kecskeméti iskolapróbatétek; az erdélyi biztosság munkálkodás' a visszakapcsolt részek ügyében; Ghika bg Borszéken; ’s a’t.) Spanyolország (Sevillában és Cadizban némi kicsapongások; elegy; ’s a’ t.) Anglia (lapvélemények Napoleon Lajos vállalatáról : ’s a’t.) Francziaország (újabb adatok s vélemények a’ bonapartista összeesküvésről; Napoleon Lajos fölött a’ pairszék fog ítélni; :s a' t.) Németország (az osnabnicki tanács óvás fejében benyújtott kérelme; *s a't.) Törökország. Hollandia. Olaszszország. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavízállás. Vasútrészvény. — sVlajciarország és Erdély. Budapest: Nincs testvér magyar két hazánknak jelen viszonyaikhoz képest nemzetibb ünnepe sz. István első apostoli koronás magyar királyunkénál, kinek tegnapelőtt 802 ik évszaki emlékezetét iillte Budapest’s vele a’ magyar nemzeti összes birodalom. Nemzeti az ugyanis nemcsak egyházi szempontból, mellyben a magyar nemzetnek üdvözítő keresztyénségbe fölavatását ’s társulását ünnepeljük első felkent koronás szentünk által, hanem miveltségi szemügyböl is, minélfogva ez, évfordulati példázója ’s figyeltetője keletiségünk Nyugat polgárisodásával ’s csinosbulásával ölelkeztének. Azért is e" magas emléknapot illő fénnyel illte meg maga’s a’testvér két országegyetem nevében Budapest. Már aug. 19k én délesti 7—8ig’s 20kán reggeli 4—5ig a’ két főváros minden sz. egyházinak nagy harangi fenhirdeték az ünnep nagyságát Reg.0 órakor minden bel ’s külvárosi nép, minden egyesület ’s czéh szivemelő énekzengés közt lobogósan és zászlósan vonult ősz Buda várába, hol az egyházi, világi ’s katonasági fő kormányhatóságok, és megye, tud. egyetem, városi tanács s tömérdek seregletü bel és külföldi vásáros nép buzgó jelenlétében a’ rendes ’s polgári katonaság tisztelgési ’s a’ kelet és nyugati várfokról szertedöbörgő álgyuk durrogási közt Dercsik János püspök ’s helyt. tan. teljes tiszu egyházi szertartással mind a’sz. jobbak ünnepélyes fárdalatot mind a’ sz. miseáldozatot kitűnő épűletes ájtatossággal végzé. Az ünnep ’s apóst, koronásunk dicsőítő szónokai voltak magyar ajkori Vurdaház,győri kanon, németen pedig Muchnay Ignácz ujbudai lelkész. E’ beszédek, ’s emléknap apóst, szentestül ’s jelképestül örök ösztönzőink arra, hogy tántoríthatatlan hívei legyünk sz. vallásunknak, javítva is gyámolai ősi százados intézetinknek, szeplőtelen szeretőji édes hazánknak ’s tőle különíthetetlen jó fejdelemünknek, őszinte tisztelő támaszi törvényinknek, nyelvünknek és nemzetiségünknek! Budapesti napló : F. hó 20ikán délelőtt ünnepélyes istentisztelet után István cs. kir. fhg arczképét az uj lövészházban leleplezé a’ lövésztársaság. Mayerffy Ferencz főlövészmester csinos beszédben magasztalá az ifjú fhg árvízi szép tetteit, miknek emlékéül képe fölállittat— hatását méltóztatott ő fensége a’ lövésztestületnek megengedni. — A’ debreczeni lőrinczi vásárt onnan megtért kereskedőink főleg gyári ’s kézmü-czikkre igen silánynak mondják a’ készpénz-fogyatkozás miatt. Mostani pesti vásárunk előhetébül az egész sokadalom sikerére nézve még nem vonhatni ugyan következményeket ; de a’ gyapjúról, iparűzésünk e’ legnevezetesb ágáról, mégis határzottabban szólhatni. A’ gyapjuár általányosan véve eddig még nem emelkedett, sőt az eddigi vételek jobbadéul az előbbi vásárhoz képest némileg csökkent áron történtek. Ezt azonban nem tekinthetni szerfölött kedvetlenítőnek, mert megjegyzendő, hogy a gyapjúfogyasztás jelenleg fordulati ponton áll. Anglia már századok óta tömérdek gyapjút vásárol gyári kielégítésbe. Németország csak egy század óta vesz ebben részt, és leginkább merinogyapja általán fontos tekintetű. Még néhány év előtt folytonos növekedésben volt a kivitel, most azonban csökkenni kezd , mit egyenesen a’ német gyárak emelkedésinek tulajdoníthatni. Néhány év múlva ez emelkedés következtében a’ német gyapjú biztosan fog Németországban történendő elfogyasztására számolhatni, mi által meglehetősen fölszabaduland minden külföldi fordulat kártékony hatásai alól. Ez emelkedést pedig leginkább a mostani csökkentebb gyapjuár eszközlendi. Ha aztán illő tetőre küzdendi föl magát a’ gyártás és bátran kiállhatja a nagy vásári versenyt, akkor a gyártók azonnal jobban fogják a’gyapjút fizethetni, mi az idei gyapjuvásárok általános sikeréből még inkább kitűnik. A’ gyapjutermesztők már tavaly el voltak arra készülve, hogy ez évben csökkenni fog a gyapjuár, és ritkán teljesült be ’s hamarébb valamelly jóslat, mint ez. Már az idei nyités előtt jóslák,hogy 200 Söpettel az előbbi vásárinál nagyobb árcsökkenés fog bekövetkezni. Ezt az első (boroszlai) vásár azonnal tettleg bizonyitá, és az azt követtek majd egészen hasonló sikerüek voltának. De a kisebb német vásárokon általányosan jobb áron kelt a’ gyapjú , mi egyenesen oda mutat, miszerint a’ németországi gyapjutermesztés tetőpontját érte, és ezentúl belföldi fogyasztás fogja meghatározni az árkeretet. Ennélfogva tehát ne azon aggódjék Németország , hogy az angol kivitel csökkente miatt károsulni fog, hanem inkább azon, hogy vájjon ki fogja , majd saját gyárait elégíthetni? Ennek pedig természetesen nem folytonos árcsökkenés, hanem inkább emelkedés lesz következménye, melly tekintetben csupán hazánk nagy gyapjútermesztése lehet Németországra némileg káros befolyású.A’pesti gyapjuvásár tehát, hova hazánk minden részeiből nagyobb része gyűl össze a’ gyapjúnak, évrül évre fontosb határzó erővel birand, mit már azon tett dologbul is teljes joggal követelhetni, miszerint az európai gyapjukereskedési fordulatok hatása mindenek előtt a’ pesti vásárokon szokott kitűnni. Fővárosunkat számos német,franczia, olasz gyártó ’s gyapjúkereskedő látogatja, az angolok és németalföldiek száma pedig vásárról vásárra szaporodik. Festen minden fajú gyapjút legnagyobb mennyiségben találnak a külföldi vevők, és az utóbbi évek óta már a mosatás ellen sem tehetnek annyi kifogást. Anyagi jóllétünk és fejlődésünk emelkedését mindenek fölött gyapjútermesztésünk hirtelen nemeshülése tanúsítja. Németország tehát anyaghiánytól sem félhet gyárai emelkedése által, mert hazánkban mindenkor elegendő gyapjút találand, mellynek keresettsége magosbra fogja természetesen árát rugtatni. E’ szerint legjobb reményekkel kecsegtetheti magát minden gyapjutermesztő, mert a’ gyapjuár rövid idő múlva bizonyosan emelkedni fog, mihelyt lecsilapszik a’ sok alaptalan bitang hir az európai békezavarról, tetemes csökkenése pedig nehezen fog többé bekövetkezni. — Nemzeti színpadunkon f. hó 14ikén „Zampa“ adalék; 15ikén zárnap volt; I6ikán „Tékozló“; 17ikén „Mádi szüret“, és „16 éves királyné“; I8ikán „Borgia Lucretia“; 191kén „Belizár“; 20ikán sz. István első királyunk évnapi ünnepe miatt a’ színház zárva volt. Folyó hónap idén indult ki Pestből a’ as megye részéről a’ pest-debreczeni vasut-vonal vizsgálatára kirendelt küldöttség , melly Simoncsics János másod-alispán ur elnöksége alatt köv. tagokból állott: Ráday Gedeon gr., Patay József, Ilkey Sándor, Káldy Kálmán , Andrássy Istvánbirák, Nagy István főjegyző , Rákóczy Endre főügyész, Batta Sámuel és Szilassy György főszolgabirák, eskütteikkel, ’s Mocsy László főmérnök. E’ küldöttség a’ vasút tervét kidolgozta mérnökséggel, és Simon Florenttel, mint a’vállalkozó Ullmann Móricz képviselőjével, reggel hat órakor a’ pesti határra kimenvén, a’ pest-kereszturi határon kezdé munkálkodását. Az egyik és pedig a’ szolnoki vonal Pest, Keresztur, Vecsés , Üllő, Monor , Pilis, Alberti, Irsa, Bérezel, Czegléd ’s Abony határin megyen Szolnokig keresztül. A’ megjelenésre idején felszólított uraságok képviselőjeik által megjelenvén, a’vonalra nézve kevés észrevételt tettek. Az egri káptalan résziről Monoron azon kívánság nyilványittatott: menne inkább a’ vonal Üllőtől a’lapályon végig a’pilisi erdőig , mintsem a’hegy hátán, hol a’jobbágyság szőlőket bir. Berczelen alul a’ czeglédi szőlők felső sarkánál a’ vonal két ágra szakad. A’ szolnoki mellékág a’czeglédi tanyák szélén Abonyig megyen’s végre Szolnok alatt a’ Tiszánál végződik. A’ debreczeni főág pedig a’ czeglédi tanyákon végig Tápió-Szent Mártonnak, Szele-Farnosnak fordul, hol a’ jász-berényi határt is megérintve Tiszakesziig fut ’s itt a’ Tiszán átkelve Újváros mellett Debreczenig jut. A’megyei küldöttség elsőben a’szolnoki mellékágon a’ szolnoki határig ment, innen visszakerülvén a’ czeglédi szőlők alá a’ fővonalon Szele Farnosnak a’jászberényi határig tette vizsgálatát. Czegléden ilkén estve az uradalom résziről Steinbach Károly úr , mint az uradalom képviselője, barátságos lakomával fogadá az egész küldöttséget, melly alkalomkor a’ többi áldomás közt Czeglédnek , ezen szép virágzásnak indult városnak, a'miveltség egyéb kedvezési közt egy kisdedovó intézet minél előbbi megnyitása is kivántaték. — Tápió-Sz. M Mártonban 12kén Ilkey Sándor ur, mint küldöttségi tag is, magyar vendég-szeretettel fogadván a’ nagy számú díszes küldöttséget, azt ősi szokás szerint megvendégelte. Melly alkalommal a’vállalkozó társaság, ’s ezen ügyet előmozditó lelkes pártfogók ’s több derék hazafi egészségükért számos áldomás üritteték. Ugyane’napon estve Batta Sámuel főbíró úr meghiván magához az egész küldöttséget, földerítésül egy magyar estvéllyel lepé meg a több oldalról is számosan oda gyülekezett úri vendégeket, kiket a’ jeles neveltségű derék házi asszony, ’s hozzá hasonló kisasszonyai magyar nyájas szendeséggel fogadtak. A’ vállalat jövendő létesülését, mind az illető földesuraságok, mind a’ vidék népe lelkesülten óhajtják ’s várják. S.F.— (Az érd. biztosság munkálkodási a’ visszakapcsolt részek ügyében. Ghika hg Borszéken.) Kolozsvár, aug. lsején: Rédey Ádám gr. kincstárnok, Bedeus József erd. udv. tan. ’s főtartomány biztos és Horvát ügyigazgató , mint erdélyi biztosok a’ Magyarországhoz csatlandó részek ügyében, Somlyóba (Krasznamegyébe) utaztanak, a’ gyűlés színhelyére. Az utóbbi gyűlésben a’ magyarországi küldöttség több kérdést intézett e’ tárgy miatt az előbbihez, mikre most a’ kész feleletek tárgyaltatás alá fognak vetetni’s csak ezek megoldatása után fog az átadás következni. Ghika Szilárd (Konstantin) hg , a’ havasalföldi fejdelem testvére , segédje kíséretében aug. 1 sején a’ felső-tömösi vesztegházba érkezett, onnan 5 nap múlva útját a’borszéki fürdőbe folytatandó, melly hely az idén is számos látogatónak örvend. Büdös nevű hasadékos hegyet is számos beteg látogatá ez évben, mivel kéngőzös barlangjai igen hatalmas gyógyerővel bírnak csúz, köszvény, bőrkiütések és szembajok ellen. E’ nevezetes hegyet alig ismerik még, sőt alapos leírás sem létezik róla. (A’ szász király utazása kárpáti bérezeink közt.) Szász király ő fels. kárpáti bérezeink meglátogatása közben aug.lsején Zsolnára érkezek, s azonnal megtekinté a’szulyói sziklát, ’s az éjt sz. Mártonban tölté. Aug.ikán Szulinba ment, hol bevárta Zipsert, ki Beszterczebányáról üdvözletére siete. Ebéd után Árva várát szemlélte meg a’ magas utazó, az éjt a lucski fürdőben tölté’s onnan a’ kocsi-bérczeket járta meg. Innen Rozenberga és sz.Miklós felé Vihodnára ment, egészen a’ kriváni csúcsig. A’ nagy szalókifürdőbül a’lengyel hegytaréjt ’s egyéb bérczeket és Kézsmáik körüli zöld ’s fehér tavat(tengerszemet)tekinté meg. A’ lomniczi csúcsra azon