Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-22 / 68. szám

l­''0€iíïiATiArï,­­ Magyarország és Erdély (kinevezések; budapesti napló: lövésztársasági ünnepély, nézetek a’ gyapjukeletről , nemzeti já­tékszín, é s a’ t.; a’ szász király utazása kárpáti béreteink közt; kecskeméti iskolapróbatétek; az erdélyi biztosság munkálkodás'­ a vissza­kapcsolt részek ügyében; Ghika bg Borszéken; ’s a’t.) Spanyolország (Sevillában és Cadizban némi kicsapongások; elegy; ’s a’ t.) An­glia (lapvélemények Napoleon Lajos vállalatáról : ’s a’t.) Francziaország (újabb adatok s vélemények a’ bonapartista összeesküvésről; Napoleon Lajos fölött a’ pairszék fog ítélni; :s a' t.) Németország (az osnabnicki tanács óvás fejében benyújtott kérelme; *s a't.) Törökor­szág. Hollandia. Olaszszország. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavízállás. Vasútrészvény. —­ sVlajciarország és Erdély. Budapest: Nincs testvér magyar két hazánknak jelen viszonyaik­hoz képest nemzetibb ünnepe sz. István első apostoli koronás magyar kirá­lyunkénál, kinek tegnapelőtt 802 ik évszaki emlékezetét iillte Budapest’s vele a’ magyar nemzeti összes birodalom. Nemzeti az ugyanis nemcsak egyházi szempontból, mellyben a­ magyar nemzetnek üdvözítő keresztyén­­ségbe fölavatását ’s társulását ünnepeljük első felkent koronás szentünk által, hanem miveltségi szemügyböl is, minélfogva ez, évfordulati példá­­zója ’s figyeltetője keletiségü­nk Nyugat polgárisodásával ’s csinosbulásá­­val ölelkeztének. Azért is e" magas emléknapot illő fénnyel i­llte meg ma­ga’s a’testvér két országegyetem nevében Budapest. Már aug. 19k én délesti 7—8ig’s 20kán reggeli 4—5ig a’ két főváros minden sz. egyhá­zinak nagy harangi fenhirdeték az ünnep nagyságát Reg.0 órakor minden bel ’s külvárosi nép, minden egyesület ’s czéh szivemelő énekzengés közt lobogósan és zászlósan vonult ősz Buda várába, hol az egyházi, világi ’s katonasági fő kormányhatóságok, és megye, tud. egyetem, városi tanács s tömérdek seregletü bel és külföldi vásáros nép buzgó jelenlétében a’ ren­des ’s polgári katonaság tisztelgési ’s a’ kelet és nyugati várfokról szerte­­döbörgő álgyuk durrogási közt Dercsik János püspök ’s helyt. tan. teljes tiszu egyházi szertartással mind a’sz. jobbak­ ünnepélyes fárdalatot mind a’ sz. miseáldozatot kitűnő épűletes ájtatossággal végzé. Az ünnep ’s apóst, koronásunk dicsőítő szónokai voltak magyar ajkori Vurdaház,győri kanon, németen pedig Muchnay Ignácz ujbudai lelkész. E’ beszédek, ’s emléknap apóst, szentestül ’s jelképestül örök ösztönzőink arra, hogy tántoríthatatlan hívei legyünk sz. vallásunknak, javítva is gyámolai ősi százados intézetink­­nek, szeplőtelen szeretőji édes hazánknak ’s tőle különíthetetlen jó fejdele­münknek, őszinte tisztelő támaszi törvényinknek, nyelvünknek és nem­zetiségünknek! Budapesti napló : F. hó 20ikán délelőtt ünnepélyes isten­­tisztelet után István cs. kir. fhg arczképét az uj lövészházban leleplezé a’ lövésztársaság. Mayerffy Ferencz főlövészmester csinos beszédben ma­­gasztalá az ifjú fhg árvízi szép tetteit, miknek emlékéül képe fölállittat— hatását méltóztatott ő fensége a’ lövésztestületnek megengedni. — A’ deb­­reczeni lőrinczi vásárt onnan megtért kereskedőink főleg gyári ’s kéz­­mü-czikkre igen silánynak mondják a’ készpénz-fogyatkozás miatt. Mos­tani pesti vásárunk előhetébül az egész sokadalom sikerére nézve még nem vonhatni ugyan következményeket ; de a’ gyapjúról, iparűzésünk e’ legnevezetesb ágáról, mégis határzottabban szólhatni. A’ gyapjuár általányosan véve eddig még nem emelkedett, sőt az eddigi vételek job­badéul az előbbi vásárhoz képest némileg csökkent áron történtek. Ezt azonban nem tekinthetni szerfölött kedvetlenítőnek, mert megjegyzendő, hogy a­ gyapjúfogyasztás jelenleg fordulati ponton áll. Anglia már szá­zadok óta tömérdek gyapjút vásárol gyári kielégítésb­e. Németország csak egy század óta vesz ebben részt, és leginkább merinogyapja által­­án fontos­ tekintetű. Még néhány év előtt folytonos növekedésben volt a kivitel, most azonban csökkenni kezd , mit egyenesen a’ német gyá­rak emelkedésinek tulajdoníthatni. Néhány év múlva ez emelkedés kö­­vetkeztében a’ német gyapjú biztosan fog Németországban történendő elfogyasztására számolhatni, mi által meglehetősen fölszabaduland min­den külföldi fordulat kártékony hatásai alól. Ez emelkedést pedig leg­inkább a mostani csökkentebb gyapjuár eszközlendi. Ha aztán illő te­tőre küzdendi föl magát a’ gyártás és bátran kiállhatja a­ nagy vásári versenyt, akkor a gyártók azonnal jobban fogják a’gyapjút fizethetni, mi az idei gyapjuvásárok általán­os sikeréből még inkább kitűnik. A’ gyapjutermesztők már tavaly el voltak arra készülve, hogy ez évben csökkenni fog a gyap­juár, és ritkán teljesült be ’s hamarébb valamelly jóslat, mint ez. Már az idei nyités előtt jóslák,hogy 200 Söpettel az előbbi vásárinál nagyobb árcsökkenés fog bekövetkezni. Ezt az első (boroszlai) vásár azonnal tettleg bizony­itá, és az azt követtek majd egészen hason­ló sikerüek voltának. De a­ kisebb német vásárokon általányosan jobb áron kelt a’ gyapjú , mi egyenesen oda mutat, miszerint a’ németországi gyapjutermesztés tetőpontját érte, és ezentúl belföldi fogyasztás fogja meghatározni az árkeretet. Ennélfogva tehát ne azon aggódjék Német­ország , hogy az angol kivitel csökkente miatt károsulni fog, hanem inkább azon, hogy vájjon ki fogja , majd saját gyárait elégíthetni? En­nek pedig természetesen nem folytonos árcsökkenés, hanem inkább emel­kedés lesz következménye, m­elly tekintetben csupán hazánk nagy gyap­­jútermesztése lehet Németországra némileg káros befolyású.A’pesti gyap­­juvásár tehát, hova hazánk minden részeiből nagyobb része gyűl össze a’ gyapjúnak, évrül évre fontosb határzó erővel birand, mit már azon tett dologbul is teljes joggal követelhetni, miszerint az európai gyap­­jukereskedési fordulatok hatása mindenek előtt a’ pesti vásárokon szo­kott kitűnni. Fővárosunkat számos német,franczia, olasz gyártó ’s gyapjú­­kereskedő látogatja, az angolok és németalföldiek száma pedig vásárról vásárra szaporodik. Festen minden fajú gyapjút legnagyobb mennyi­ségben találnak a­ külföldi vevők, és az utóbbi évek óta már a mosatás ellen sem tehetnek annyi kifogást. Anyagi jóllétünk és fejlődésünk emel­kedését mindenek fölött gyapjútermesztésünk hirtelen nemeshü­lése tanú­sítja. Németország tehát anyaghiánytól sem félhet gyárai emelkedése által, mert hazánkban mindenkor elegendő gyapjút találand, mellynek keresettsége magosbra fogja természetesen árát rugtatni. E’ szerint legjobb reményekkel kecsegtetheti magát minden gyapjutermesztő, mert a’ gyapjuár rövid idő múlva bizonyosan emelkedni fog, mihelyt lecsilap­­szik a’ sok alaptalan bitang hir az európai békezavarról, tetemes­ csökke­nése pedig nehezen fog többé bekövetkezni. — Nemzeti színpadunkon f. hó 14ikén „Zampa“ adalék; 15ikén zárnap volt; I6ikán „Tékozló“; 17ikén „Mádi szüret“, és „16 éves királyné“; I8ikán „Borgia Lucre­tia“; 191kén „Belizár“; 20ikán sz. István első királyunk évnapi ünnepe miatt a’ színház zárva volt. Folyó hónap i­dén indult ki Pestből a’ as megye részéről a’ pest-deb­­reczeni vasut-vonal vizsgálatára kirendelt küldöttség , melly Simoncsics János másod-alispán ur elnöksége alatt köv. tagokból állott: Ráday Ge­deon gr., Patay József, Ilkey Sándor, Káldy Kálmán , Andrássy István­­birák, Nagy István főjegyző , Rákóczy Endre főügyész, Batta Sámuel és Szilassy György főszolgabirák, eskütteikkel, ’s Mocsy László főmér­nök. E’ küldöttség a’ vasút tervét kidolgozta mérnökséggel, és Simon Florenttel, mint a’vállalkozó Ullmann Móricz képviselőjével, reggel hat órakor a’ pesti határra kimenvén, a’ pest-kereszturi határon kezdé mun­kálkodását. Az egyik és pedig a’ szolnoki vonal Pest, Keresztur, Vecsés , Üllő, Monor , Pilis, Alberti, Irsa, Bérezel, Czegléd ’s Abony hatá­rin megyen Szolnokig keresztül. A’ megjelenésre idején felszólított ura­­ságok képviselőjeik által megjelenvén, a’vonalra nézve kevés észrevé­telt tettek. Az egri káptalan résziről Monoron azon kívánság nyilványit­­tatott: menne inkább a’ vonal Üllőtől a’lapályon végig a’pilisi erdőig , mintsem a’hegy hátán, hol a’jobbágyság szőlőket bir. Berczelen alul a’ czeglédi szőlők felső sarkánál a’ vonal két ágra szakad. A’ szolnoki mel­lékág a’czeglédi tanyák szélén Abonyig megyen’s végre Szolnok alatt a’ Tiszánál végződik. A’ debreczeni főág pedig a’ czeglédi tanyákon végig Tápió-Szent Mártonnak, Szele-Farnosnak fordul, hol a’ jász-berényi ha­tárt is megérintve Tiszakesziig fut ’s itt a’ Tiszán átkelve Újváros mellett Debreczenig jut. A’megyei küldöttség elsőben a’szolnoki mellékágon a’ szolnoki határig ment, innen visszakerülvén a’ czeglédi szőlők alá a’ fővo­nalon Szele­ Farnosnak a’jászberényi határig tette vizsgálatát. Czegléden ilkén estve az uradalom résziről Steinbach Károly úr , mint az uradalom képviselője, barátságos lakomával fogadá az egész küldöttséget, melly alkalomkor a’ többi áldomás közt Czeglédnek , ezen szép virágzásnak in­dult városnak, a'miveltség egyéb kedvezési közt egy kisdedovó intézet mi­­nél előbbi megnyitása is kivántaték. — Tápió-Sz. M Mártonban 12kén Ilkey Sándor ur, mint kü­ldöttségi tag is, magyar vendég-szeretettel fogadván a’ nagy számú díszes küldöttséget, azt ősi szokás szerint megvendégelte. Melly alkalommal a’vállalkozó társaság, ’s ezen ügyet előmozditó lelkes pártfogók ’s több derék hazafi egészségükért számos áldomás üritteték. Ugyane’napon estve Batta Sámuel főbíró úr meghiván magához az egész küldöttséget, földerítésül egy magyar estvéllyel lepé meg a­ több oldalról is számosan oda gyülekezett úri vendégeket, kiket a’ jeles neveltségű de­rék házi asszony, ’s hozzá hasonló kisasszonyai magyar nyájas szendeség­­gel fogadtak. A’ vállalat jövendő létesülését, mind az illető földesurasá­­gok, mind a’ vidék népe lelkesülten óhajtják ’s várják. S.F.— (Az érd. biztosság munkálkodási a’ visszakapcsolt részek ügyében. Ghika hg Borszéken.) Kolozsvár, aug. lsején: Rédey Ádám gr. kincs­tárnok, Bedeus József erd. udv. tan. ’s főtartomány biztos és Horvát ügy­igazgató , mint erdélyi biztosok a’ Magyarországhoz csatlandó részek ü­­gyében, Somlyóba (Krasznamegyébe) utaztanak, a’ gyűlés színhelyére. Az utóbbi gyűlésben a’ magyarországi küldöttség több kérdést intézett e’ tárgy miatt az előbbihez, mikre most a’ kész feleletek tárgyaltatás alá fog­nak vetetni’s csak ezek megoldatása után fog az átadás következni. Ghika Szilárd (Konstantin) hg , a’ havasalföldi fejdelem testvére , segédje kí­séretében aug. 1 sején a’ felső-tömösi vesztegházba érkezett, onnan 5 nap múlva útját a’borszéki fürdőbe folytatandó, melly hely az idén is számos látogatónak örvend. Büdös nevű hasadékos hegyet is számos beteg láto­­gatá ez évben, mivel kéngőzös barlangjai igen hatalmas gyógyerővel bír­nak csúz, köszvény, bőrkiütések és szembajok ellen. E’ nevezetes hegyet alig ismerik még, sőt alapos leírás sem létezik róla.­­ (A’ szász király utazása kárpáti bérezeink közt.) Szász király ő fels. kárpáti bérezeink meglátogatása közben aug.­lsején Zsolnára érkezek, s azonnal megtekinté a’szulyói sziklát, ’s az éjt sz. Mártonban tölté. Aug.­­ikán Szulinba ment, hol bevárta Zipsert, ki Beszterczebányáról üdvözleté­re siete. Ebéd után Árva várát szemlélte meg a’ magas utazó, az éjt a lucs­­ki fürdőben tölté’s onnan a’ kocsi-bérczeket járta meg. Innen Rozenber­ga és sz.M­iklós felé Vihodnára ment, egészen a’ kriváni csúcsig. A’ nagy sza­­lókifürdőbül a’lengyel hegytaréjt ’s egyéb bérczeket és Kézsmái­k körü­li zöld ’s fehér tavat(tengerszemet)tekinté meg. A’ lomniczi csúcsra azon­

Next