Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-10-14 / 83. szám
EOCÍZIAÍIAT : Magyarország és Erdélykinevezések ; budapesti hangászegyesület; liptó-és zalamegyei tisztujitás ; m.imnarosmegyei közgyűlés ; szerencsétlenség T. Kesziben ; agarásztársaság ; Marceglia Mátyás *-; fiumei vihar; boldogkői régiség; különféle; ipar-és lő/sérfigy; Ausztria (az ausztriai követ hivatalos jelentése Syria és Egyiptus elvételéről M. Alitus; rsat. katonai összeesküvés Gallicziában; sat.) Spanyolország (a’ madridi junta újabb határzaji ; ’sa’ t.) Anglia (tűzvész a devonporti hajógyárban ; elegy; sat.) Espartero útban Madrid felé; Francziaország (rendkívüli utalvány hadiköltségekre; Napoleon Lajos nyilatkozata pairszék előtt ; s a t.) Törökország (az angolok ’s törökök Beyruthot bevették; a’ consulok az ostrom alá vett Alexandriai elhagyták; 's a" t.) Németország, Hollandia, Gabonaár. Dunavizállás. — Magyarország és Erdély. ( cs. ’saj), kir. Felsége Ürményi József cs. kir. kamarást és Fehérmegye volt alispánját, Zarka Jánost Vas megye helyettes-alispánját ‘sasztrobiczky Mildóst Zólyom megye volt-alispánját a kir. itélő-tábla biráivá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Továbbá: 0 es.’s ap. kir. Fels. Mécséry Dánielt Pozsony és Vasmegye táblabiráját a dunántúli kerületi táblához szegényi ügyvéddé mélt.kegy. kinevezni. 0 es.’s ap. kir. fels. fancsali Joób Sámuelnek, fens. Szász-Coburg Ferdinand javai ’s központi kanczellária-igazgatójának Bécsben, a’ belgák királyától nyert Leopoldrend ’s az uralkodó szász-coburg-gothai ágtól ajánlott udvari tanácsnoki czim elfogadhatását megengedni kegyes volt. Ö cs. ’s ap. kir. fölsége legf. kéziratával 1 * i igrain János valóságos cs. kir. országtanácsost, aranygyapjasrendi kanczellárt és magyar kir. sz. Istvánrend kiskeresztesét ez utóbbi rend alapszabályi értelmében ausztriai báróságra méltóztatott emelni. — A’ mm. magyar kir. udv. Kamra a szulini vám- és 30czad-hivatalnál megürült bárczaszedő helyre Durovics Móricz kézsmárki 30czadi gyakornokot alkalmazá. Mihályfy Antal bástyaházi kir. sómázsáló nyugalmaztatott. A’ pest budai hangászegyesület 5dik zeneéve f. eszt. oct. 1 jén kezdődött. Az igazgató választmány ez intézet haladásának, alapszabályi czélszerű módosítása, az énekiskola megalapítása (mellynek jótékonyságát többnyire szegény szülők , különösen pedig hangművészek gyermekei már tettleg élvezik) végre az egyesület tagjai számára felállítandó nyugintézet előmunkálati által, czéljának leglehetőbben megfelelő ’s különösen a’hangművészetben nemesb izlés-képezésre legsikeresb irányt törekvők adni. A’jó és hasznosnak széppel párosításában szünetnélküliigyekezete mellett reményű , hogy a’ t. közönség kivánatinak mindinkább megfelelhet, ’s hatását munkássága terjedésivel lehetségig gyümölcsözővé teheti , mihez azonban Buda és Pest rokonvárosok t.cz. zenekedvelőji é s hangművészeinek szives pártoltatását a’megkezdett zeneévre is illőleg kikéri. Az egyesületi módosított szabályoknak, valamint a’ nyugintézet alaptervének felsőbb helyen megerősittetése épen most váratik. Mihelyt ez megérkezik, azonnal köztudomásúl adatik az e’ czélra különösen tartandó közgyűlésben, hol egyszersmind az egyesületi vezérügyek elrendezése is megtörténik , addig is az egyesület jelen évi műelőadásihoz (mellyek elsőre a’ nevezett közgyűlés után minél előbb leszen) szükséges előtanulmányok és készületek történnek. Mivel pedig az igazgató választmány az egyesületi költségek leglehetőbb ’s biztos’ alapját óhajtaná megnyerni,szükségesnek tartás. évi zeneelőadásira már most megnyitni a’ bérletet ; 's ennélfogva kéri a' t. ez. egyesületi tagokat 's azokat, kik mostantól kezdve az egyesületbe lépni kívánnak, méltóztassanak ez iránti szándékjokat részint saját aláírásuk által azon iveken, mellyeket az egyesület néhány barátja bemutatásul elvállalni szíves volt, részint tettleg befizetendő évi részvényük által, és pedig Pesten Klausz E. L. egyesületi pénztárnok, Budán pedig Miletz I. urnát minél előbb nyilványítani. Klausz urnái megszemlélhetni több izbeli kívánatra a körben (cercle) leendő számjegyes székek tervét is , hol kiki tetszése szerint egész évre megtartandó székszámot választhat, vagy előre megrendelhet. A jelen évi részvények , minden előadásra egyetemben, következők : egy számjegyes székre a körben 5 ft.*, három számjegyes székre ugyanott 10 ft.* egy belépti jegyre a’ terembe 3 ft.*, három belépti jegyre a‘ terembe 6 ft. ezüst. Ujan belépő tagok az évi részvényen kivül 2 ezüst ftot fizetnek alappénz fejében. Pesten 1840. oct. 12-én a’pestbudai hangászegyesület igazgató'választmánya. Az udvari főhaditanács több évi gondolkodás után az eddigi kováspuska helyett csappantyusakat kezd használni az osztrák hadseregnél.A vadászokon kivül már néhány sorezred is kapott csappantyus puskát. — és Zala megyének f. évi sept. 30-án megújított tisztkara következő : első alispán : Kerkapoly István ; 2dik: Csillag Lajos ; főjegyző: Tuboly Mihály , első all. : Jód János , 2dik : Novák Ferencz ; főadószedő : Koppány Ferenc/. ; levéltárnok ; Já/.y Farkas; főügyész : Molnár János ; al . Barc/.a Sándor s Dénes László ; főszámvevő : Jakabffy Gergely ; tapolczai járásbeli főbíró : Malatinszky ferencz ; al . Bogyay József’s Bárány András ; aladószedő : Nagy József; esküitek : Mezriczky Károly, Nagy Sándor ’s Horváth Károly , Szántai javasd. főbíró : Hertelendy Imre ; al . Septey Ádám ’s Bogyay József ; aladószedő : Oroszváry András ; esküitek : Laskóczy Károly, Töreky József s Laskóczy László. Kapornaki járásban főbíró : Csátlyi Elek ; al . Oroszváry Lajos és Inkey Kázmér ; aladószedő: Thassy Gábor; esküsek: Koltay Lajos, Thassy Lajos s Lóránt Samás. Egerszegi járásban főbíró : Simony Mihály ; al. Farkas András és Kozáry László ; aladószedő: Tuboly Aloiz ; esküitek: Nagy Imre , Baranyay Pál és Hegyi Pál. Lövői járásban főbiró : Bertalan Pál; al : Simony Pál és Szénné Lajos ; aladószedő : Sós József; esküitek : Baka János , Zakaly János és Simony János. Muraközi járásban főbiró: Horváth Péter; al : Tomasics István és Sellyey László ; aladószedő : Barics János; esküttek : Csarics Ferencz , Oszterhueber Kázmér és Tkassics József. Számvevő-segéd: Nagy Sándor. Főorvos: Fleischhaker József, 2dik : Feletár József; főmérnök : Tóth Antal, 2dk : Csepely József. Lajstromzó : Háy Ágoston. Pertárnok: Mázsik Károly. Állomási biztosak: tapolczai: Rhédey Ferencz; sümegi: Nikola Ádám; keszthelyi: Hákóczy József; kiskomáromi : Kocsis László ; battyiki : Bolla István ; kanizsai : Farkas János ; egerszegi : Koppány József ; letenyei : Kolosa József ; lövői : Mihalka János ; balosai : Király Ferenc. ; lendvai Tarnóczy Sándor ; Csáktornyai : Tkassics Aloiz ; perlaki : Mohr Ferencz; kostori : Horváth József; tisrjei : Lázár Zsigmond ; füredi rendbiztos alszolgabirói czimmel : Morocza Károly ; megyei hadnagy : Bertalan Vincze ; várnagy: Kovács Vendel;ménlovak gondviselője : Szenadel Antal. Ezeken túl minden járási sebész , bába , hajdú , pandúr minden tisztestül megerősittetett. Liptó-Sz. Miks. oct.2kán: Liptó kettős nemzeti ünnepet ült, ugyan is sept. 23kán kesselőköi Majthényi Antal báró’s cs. aranykulcsos, mint főispán, a’ megye határán őt üdvözlő fényes küldöttség kíséretében este felé a’ középponti helyre érkezvén, általányos lelkesüléssel fogadtatott, ’s a’megye házán kivül a’város is kivilágittatott,ez alkalommal leginkább kitűnvén , hogy a’ kebelbeli izraelita község résziről felállított diszoszlopon magyar felírás tündöklött. Másnap a’ kinevező, ’s beiktatási szertartásoktól felmentő k. udv. leiratok ismétt kihirdetésével, az ülés megnyittatván,a’főispán, számos küldöttség általi meghivatás után a’Kir.és HR. körében megjelent, ’s kineveztetési kegy. oklevele felolvastatása után a’ főispáni hitet magyar nyelven ünnepélyesen létévé. Mi megtörténvén, a’járásbeli főbirák által ősi szokáshoz képest háromszor magasra emeltetett’s a’ számosan összesereglett KKrhoz és RRhez remek szónoklatot beszédet tartott, mellynek minden egyes tételeiben megannyi biztositó nyilatkozást leltünk, hogy boldogittatásunkban magas hivatala fő feladását’s jogaink tisztelésében a közmegelégülés eszközlése legczélszerűbb módját keresi,s igy az eddig csak ideiglenes kapcsolat állandósittatván , a’belöröm nem puszta remény, vagy tisztelkedési vágynak , hanem az eddigi kormányzása szülte belső meggyőződésnek tiszta folyadéka, szűnni nem akaró éljenzésekben méltán kereső rész voltaképem kitörésre — ’s a’tömött teremben nem létezett olly részvétlen szív, melly legforróbb fohászai közzé örömittasan nem számította volna azon köz óhajtás valósulását, hogy a’ kedvelt főkormányzót, az isteni gondviselés hosszú évek sorával megáldani kegyeskedjék. Délben a’ beigtatott főispán 300. személyt vendégle meg ’s fels urunk ’s aszszonyunknádorunk, ’s az uralkodó ház minden tagjai hosszú éltéért a' főispán által — ennek egészségéért pedig többek által áldomáspoharak ürittettek. — Ezt 4. nap múlva követte a’ másik ünnepély, t. i. a' tisztujitószék, mellynek határidejéül sept. 28-án tűzetett. Négy hónap óta, az eddig illy mértékben nálunk alig ismert forrongás a’ kebleket általányosan megszállván,a’ tisztválasztás kimenetele mélyebben érdekle mindenkit. Első alispánságra három versenytárs lépett föl, u. m. a’ két alispán és főjegyző — (Liptóban t. i. régi szokáshoz képest az első alispánok többnyire tisztviselők sorábul választatnak) mindeniknek hatalmas baráti lévén , kiki igyekezett választatását lehetőségig biztosítani,s csakugyan a’ reménylett többség iránti számolások gyakran változtak is, végre közeledvén az eldöntő pillanat, miután a’megyei Rt., a’ hely szűkét illő figyelembe véve, azt határozni jónak találták, hogy a' választók a megyeház előtti téren gyülekezzenek össze, szavazás pedig a kath.sz.egyház melletti temetőből történjék, sept. 28-án reggeli 8^2 órakor lobogó zászlókkal megérkeztek a Madocsányiak, ’s igy utánok nem sokára a' Palugyayak is — mindegyik rész kedvenezének neve harsogó felkiáltásival tisztelkedvén’s többség leírásával magát kecsegtetvén. — Kilencz órakor a’megyeház kapuja előtt készített állomáson a’főispán ur helyet foglalván, az összesereglett nemességhez rövid velős beszédet tartott, mire volt első alispán Okolicsányi Márk az egész tisztviselő kar nevében előbocsátván a’ hivatalróli lemondást, a’ megye pecsétjét, ’s főjegyző a’levéltár kulcsait átadta, ki is, a’ kijelöltek neves felmondása után, történt felkiáltásból a’többséget ki nem vehetvén, szószedést rendelt.Volt első alispán hivatala megtartási szándékával ekkor már végkép felhagyván, a’szavazók véleménye kétfelé oszlott, ’s nemcsak a’ részvevők, hanem a’ néző sokaság türelmét is erős próbára téve a' bizonytalanság , mig a főispán ur szavazás befejeztével a’ golyók megolvasásához fogott. Palugyay Farkas volt másod-alispán ládájában 456 (Xiptóban minden esetre tiszteletes kisebb szám) az előtti főjegyzőében pedig 561 golyó találtatván, Madocsányi Pál első alispánnak kiáltatott ki, a’ többi tisztviselő pedig többnyire felkiáltással választatott meg, ’s a tisztújító szék esti 6. óra tájban az uralkodó ingerültség daczára kellő csenddel , és komolysággal, a’nélkül, hogy a’ lehető kihágások megfékeztetésekül alkotott rendszabályok tettleges alkalmazásira némi szükség forgott volna fen, végkép befejeztetett. A’ beiktatási ünnepély újabban kitünteté hogy hivatalaikhoz jutott szeretett nagyainkhöz bizodalomra is méltán számolhatnak, a‘ tiszt választás kedvező lefolyta pedig ünnepélyes tanúbizonyságul szolgál, hogy a’ részre haja 11 an , ’s meghasonlott érdekekhez lehető kiméletességgel viseltető kormányzónak személyessége, kedvező belátást gyakorlani még nem szűnt meg édes