Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-05 / 63. szám

Pest taenia, nug.5. FOmUT. M»Ky».o,TMW ), Erdély (ki.«»fek é^lelépte^ek ; pes^syei egyetemi dékán- és rektor-választás ; Schuster al.»[vit\any­­ esten, m­­al amo Nze', . Sirmvo­ors/áo- (Aladridban népizgás ; bordé­rben : egy holdkáros balesete; ipar-’s tőzsénig egri , «alnum es toj.onar, h.rek; s a -•’sa’t. ) luxi hirek; Barcelonában zendülés; a’ min «térség franc*, a hajóra «okik: a’ k.ralyne _ ...­­ ^ F^nczínor^ár nélkü! szövetkez­\nirk­a fivrakó miatti szólalkozások az alsohazban ; a kormahyzosagi torvenyjavaslat, a nagy * ‘ * 4 . . .­ (.­­ ,átírva. nek­­i Ei^ Xe;Wt.) Francziaország (a’ spanyol szökevények /^r.dgnanhan ossz^e^k. Hourmont es a­­National ügye, ’*a't.) Oroszország. Olaszország. Németország. Schweiz. 1­orokorszag. («abouaar. Penzkele . * • iVlagyarország és J Er­tély. A’magyar kir. udv. Kamra Piringer Mihály kanizsai sóárnok ha­sonló minőségben Körmendre áttétele következetben Szabi­ Károly dömöl-Ce­i ki ellenőrködő sómázsam­estert kanizsai sóárnokká; Kanéi József buccarii sómázsamestert körmendi ellenőrködő sómázsam­esterré; Sertich János szegm­ai sóellenőrt ugyanott sóárnokká; Lukász György bródi sósházsast­ok-gradiskai sómázsamesterré; Jurisics Gergely bródi só-és 3radi karni- tőt ugyanott sóm­ázsássá; Zanko Károly bányász gyakornokot maluzsinai írnokká, és egyszersmind helyettes bányásztörvényszéki tollnokká ; Mattkovszky Gáspárnak visegrádi erdőszirnokká neveztetése következté­­ben Farkas János sz. andrási erdőszgy­akornokot krassovai fizetéses er­­dőszsuhancczá, Fronholler Ján­­csalni alerdősz áthelyeztetése következté­­ben pedig ez állomásra Mayer György rékási helyettes erdőszgyakornokot alkalmazá. — (Tárnokszék.) Budán jul. 27ikén Eötvös Ignácz b. tárnok, és Gyur­­csányi Gábor altárnok elnöklete alatt megnyitá idésit a’ tárnokszék; ül— lökéi ezek: Budáról Bajcsy Károly; Pestről; Szász Mátyás; Debre­­c­zenből ; Nána­sy Gábor ; Pozsonyból ; Neszter József ; Pécsről ; Haner Dániel ; Aradról ; Joannovics Pál; Kassáról Aranyossy János; Győrből: Beke Áigoston; Újvidékről; Joannovics Pál és Wagner Sándor, mint tárnokszéki titoknok. — A’ hazai első Takarékpénztár igazgatósága a’ Jelenkor 57dik számában a’t. ez. részvényesekhez intézett figyelmeztető kérelmét azon világositással nyitja meg, hogy a’ kitűzött, határidőig nem magok a’ részvények, hanem azoknak egő évi G­pfrt. kamatjai legyenek az intézet pénztárába lefizeten­dők. (Schuster-alapitvány Pesten.) Bugát dr. és oktató múlt évi decembe 8ikán az „Orvosi tárban*4 fölszólitást bocsáta ki emlék-fölállitásra elhunyt Schuster tud. egyetemi tanítónak. A’ siker minden várakozást meghaladt, mert i. e. jun. 1 Tikéig e’ czélra már 3583 fr gyűlt össze váltóban, ’s külö­nösen csupán Budapesten 1014 fr váöki; e’mennyiségből Ferenczy 300 pgó forintot kap a’készítendő márványszoborért, ezer forint pedig i. e. april lóike óta kamatra van kiadatva; e’ kamatból évenkir­t 50 fr különösért hirdetendő pályamunkák jutalmazására fog fordittatni, a’ többi 10 fr pedig mindenkor az alaptőkéhez csatoltatni, és minden tiz évben a’ jut­alom na­­gyobbitására fordittatni. A fenebbi mennyiségből megmaradt és még ezen­túl begyülendő pénzt első alapul hasznalandjak elaggott szegény orvosok és özvegyeik’s árváik gyámolitására, mellyé segély osztó intézet ,,Schus­­ter-alapitvány nevet viselend. E' czélra jun. fogy­táig m­arcál fr 50 kr. gyűlt össze váltó­ban Bugát tanárnál. — A’ pesti nemzeti uszó-iskola f. hó­rkán mulatságot adott a’ bajai tizkárvallottak javára , melly , mint halljuk , közel öt száz váltó forin­tot hoza be. E’ látvány nem valt érdektelen a’ budapestiek számára. Már reg­gel óta számos nagy nemzeti lobogó diszelge az úszó-iskola fölött ; a’ gyalog­­ösvény zöld ágakkal volt az iskoláig felékesitve, a’ mi igen kedves vala pusz­ta falakhoz szokott szemeinknek ’s a’ zöld ágak közűl majd egymást érőleg le­begtek a' nemzeti zászlócskák. Az iskola belseje mutató a’ nagy víztükröt, mellyben az úszók lógnak hősködni, ’s az emeleteket, mellyekről vakmerő ugrásokat teendnek többen; de az oldalak növényekkel voltak diszesitve, az elő-és hát­terekben virágok ékeskedtek’s köztuk nem kevés Georginia és na­rancsok. A’ legfelső emeleten egy három színű zászlóra ez volt irva:,,Éljen a’ nemzet­!“, melly­hez mi, hogy a’ dactylusos vers szebben perdüljön, hozzá gon­dolok : „Éljen az úszás !“ Egy hangászkar köz­kedvességre játszék többféle darabot. Az úszók teljesen öltözve valónak , hogy az Hiedelem ne sértessék , ’s ügyességük és bátorságuknak tapsra rántó jeleit adák. Az iskola szélében magasan a víztükör fölött egy narancs-czitromos zsineg volt átfeszit­ve, melly apró,sonkint egészen megfosztaték értékitű­l. A’ tükör közepe felé egy há­­romszinű szalagokkal takart buzogány vettetek a’mélységre , mellyet k­oszit búvárkodás után csakugyan föl tudtak hozni, ámbár az áradó Duna igen bő­ven takaró el. Néző számos volt, ámbár a’dolog híre nem igen futott szét a’ két városban ’s meghívó­ levelek csak vasárnap voltak kiragasztva. A’ rend legkisebbé sem jön megháborítva, bar legkisebb sem történt, mit a’ közönség rendszeresetén kívül Henszler Antal és Csuka János igazgatóságbeli urak in­tézkedésüknek lehete köszönni. A’mulatság másfél óráig tarta,mi nem csekély föladat volt az úszókra nézve , minthogy a’ viz 13­0. foknyinál nem volt mele­gebb. Az emberiség nevében bizonyosan elismerést és köszönetet érdemel Kammermayer ur , az úszó-iskola birtokosa , ki költséget nem kimélve mun­­kálkodók kárt szenvedett honfitársai javára ; de a’dolognál az is figyelmet ér­demel s nem csekély fontosságú , hogy többnek alkalom adaték figyelmessé lenni az úszásra , melly kétségkívül legszebb’s leghasznosabb neme a’ test­­gyakorlásnak. A nézők közü­l hihetőleg többen mentek el azon föltétt­el, hogy használni fogják a jó alkalmat, ’s úszni tanulandanak, melly mulatságul szol­gál nekik, testük erősítésére pedig legjobb befolyású. Utoljára , hogy min­dent elmondjunk,örömmel látok tegnap a’ nevezetű uszó-iskolában,hogy nevé­nek megfelelve­­hatalmasan tör nemzetivé lenni, benne a’ színek , fölirások és nyelv uralkodólag magyar levél­ára. (Titkos szavazás ügye Esztergammegyében.) A’ jul. 14— 16iki esztergammegyei közgyűlésben vitatás alá jővén a’ választmányikig ki­dolgozott titkos szavazási terv a* megyei tisztujitásoknál, az egész ajánlat elfogadtatott. Az idei tisztujitás alkalmakor, m­ellynek azonban még nem­ tűzetett ki bizonyos határnap, már titkos szavazás útján fognak a’ választá­sok véghez menni. Némellyek azon indítványa,miszerint ezentúl a’ protes­táns lelkészek is szabadon járulhassanak tiszt választásokon szavazáshoz , mikép azt több megyében, például Komáromban már gyakorolják,szótöbb­ség által el­len mellőztetve, mivel az eddigi szokással homlok­egyenest ellenkezik, egyébiránt pedig ez inkább országgyűlési intézkedésnek szol­gálhat tárgyul. Csak azon protestáns lelkészek , kik egyszersmind ne­mes származásnak , gyakorolhatnak szavazás­ jogot a’tisztúyitásoknál. Egyébiránt e’ közgyűlés ismét zajos volt, ’s több kelemetlen személyes­kedést okozott. — * A’ pesti m­.k. tudom. egyetemnél jut. Sokén ment véghez a' négy tu­dományszaki karnál a’ dékán választás, mellynél fogvást hittudomány­­karivá lett Filinger Leopold, törvénykarivá­­ Vizkelety Ferencz, or­voskarivá Gebhardt Ferencz, bölcselkedéskarivá Morvát István, jul. 30-án pedig jövő 184­V. iskolai évre egyetemi rectorrá választatott Vir­o­z­si­­ Antal, természeti jogtan-oktató. Marton Jó­z­s­e­f a' bécsi cs. tudom. egyetemnél ’s a' magy. kir. testőrseregnél magyar nyelv és literalm­a prof., a’ m. nemz. akad. ’s jénai ásványtani társaság tagja,tbiró, Csokonai kétszeri kiadója ’s magyar Ku­rír nevű egykori polit. hírlap végső szerkesztője Bécsben jur. Szikánszél­­hődésből életpályája Tidik évében jobb létre szenderült. Annak idejében szótárai, magyar és német számos kiadást nyert grammatikáji és olvasó­könyvei, mint szinte számos évi személyes nyelvmester­­eljársa által nemzeti nyelvünknek buzgó terjesztője volt nemcsak idegen ajkú honfi társunknál, hanem a’birodalmi fővárosban is. Béke poraira ’s vigasztalás özvegye és árváira ! T o p o n á r (S Somogy­ megyében): Jun. 23k án orkánilag dühöngött Szél­vész reggeli 1­1 és 12 óra közt lángba dozn­á egy asztalos házát—a’ tűz hogyan eredtéről szoros vizsgálat után sem lehete meggyőződni—’s kevés perez múl­va utcza-hosszant szél-mentiben csupán fü­stfellegekkel vegyült lángok emel­kedése vala látható, mert 10 é fő házig ragadozó a’ zsúpfödelű házak égő kö­teteit, ’s mit a’ szerteduló láng villam nipt isjén talált, mindent, még a’ biztos helyen vélt mezőre kihurczolt családok bútorait is elhamvasztó; Hly szélvész­szel társas tűznél ellenható szerül viz sem vala használható. Ház 95’s ezek közt 63 telkes gazdáé i­­tállóval, pajtával, gazdasági eszközökkel , ide nem számít­va­k: szentegyház, harangok leolvadásával,tisztartói­ lak,mesterház, mészáros­lak vágószékkel együtt, mind martaléka lett a’ pusztító elemnek. Illy rémi­­tő hit hallatára e’ vész után csakhamar a’ hely­színén termett tolnai Festetics Antal cs. kam. földesur mint segédangyal,’s egy hétig kenyérrel láttatá el a’ szű­kölködőket ’s köztük 300 pozs. m. gab. ingyen osztatott ki, még az építke­zési anyagokra­ is gondos levén több jobbágynak , kiknek ház­falai annyir­á voltak megrongálva , hogy azokat lerombolni valónak kénytelenek, téglát építhet­ésre ’s tetőcserepet ingyen adatni rendelt, sőt azoknak is, kiknek ház­falaik cserép alá vehetők. Továbbá a­ szent egyház és mesterház-építéshez, mi­vel a’ község tartoznék—sem a’ Dunáról kir­untató fának szállítására, sem az kőművesek mellett gyalog munkára , sem homok- és téglfihordásra kötelesség szerint kit sem szőrit, hanem mindent kész pénzfizetésért tétet. E’ ns lelkű föl­desúr mindenkor gyámolkezet nyújt szükséget szenvedő jobbágyinak, ’s már cholera ideje alatt is több ezer forintnyi, jobbágyira tett költségek kifizet­ésé­vel bebizonyító ’s most újólag megerősít­ve tanúsítja nagylelkűségét, mellyel alattvalóji szivükben soha ki nem haló hálaérzetet gerjesztett. Áldva kell em­­litni azon emberbaráti nemes készséget is, mellyel szomszéd Kaposvár elöljá­­róji viseltetének, oltó-segédű­ljövének t.i.fecskendőkkel ’s más­nap élelmisze­rekkel enyhítői kívántak a’ szenvedőkön. Tűsztel víztől mindenkit ótalmazon a’ fölény ! (Egy holdkóros balesete.) Helpai hiteles hirek szerint ír., Coburg - Koháry hűségi urod. építész, bizonyos idő óta holdkóros kezde lenni ; mi azonban épen nem gátló őt hivatala pontos teljesítésiben,mert ámbár a­ tár­­sas örömek iránt nem mutatott annyi vonzalmat, mint máskor, művészi hi­vatása által mégis annyira ihletve volt, hogy e‘ kóros jelenségek közepett legjobb’s leghibátlanabb építészeti terveket nyujta be , me­lyek szerint ez évben egy palotaszert­ mulatólak vala építendő olasz modorban a’ regényes Garamvölgy egyik hegygerinezén. A’ lebegő , könnyű és tetszetős épület gyorsan emelkedik a’ kissé birskomorrá lett művész szorgalmas fölügye­­lése alatt; e’ buzgalommal azonban még nem látszék megelégülni a’ mu­rányi urad. gyönyörű épitvények fáradatlan alkotója , mert éjenkint is el­hagy­a csöndes fekhelyét, ’s hold- és csillag fénynél vizsgálgatá a‘ leendő palotát. E’ veszélyes vándorlatoknak mindazáltal szerencsétlen vége lan, mert egy éjjel, midőn építészi mér­ eszközeivel a’ legmagasb osztopkópra ment, borzasztó mélységbe zuhant ’s másnap zúzott fővel talalak őt a’ dol­gozók alant a’ mély völgyben, ’s körülte m­ér­ eszközeit. Agr. s W. Zeit. •Szathmár - N­é­m­e­t­i jul. 27kén : Szathmár szellemi egén tegnap est­­ve egy olly tünemény tetszett tel, melly sokneműleg kedves hatása miatt még sokáig rezgend a’szemtanúk emlékeztében. Városunk kath. leányiskolájának növendékei t.i.tels. királynénk névnapját üdvözlendők, adák Schmidt Kristóf­nak, az ismert ifjúsági­mnak, szép irányú, tanulságdús és dalokkal vegyes színmüvét, a’ „kis Lantosnőt“ , olly sikerrel, hogy az, e­ polgári ünnepélyre megjelenni buzgott hallgatóság, m­ellynek elején a’ m­. megyéspüspök a’ káp­talanbeliekkel, és vendég nagybányai inspector Hell k. tanácsossal diszlett, annál osztatlanabb öröm ’s lelkesüléssel teltel; mert egy, jobb akarattal, mint szerencsével előadandott művet reméllvén láthatni, azt olly hatással ’s ügyességgel, olly tapintatos pontossággal lát­ja előadatva, mi Ilyet az itt meg­fordulni szokott vándor színészeknél még eddig nélkülzet - De nem is lehete érzékenyűlés nélkül hallani a’ lyceum ékes díszitvényei közt érzettel szavaiét ’s Normából és Zam­pábol cavatinákat’s kardalokat éneklő lyánykákat ; ugr. 1840. Szállt.

Next