Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-09 / 3. szám

Portugália. (Duero folyamon nem engednek hajózást Spanyolországnak). Lissabon , dec. 14. Az országtanács, melly tegnap éjfélig tanakodott, elhatarza, hogy Spanyolország azon követelésének, miszerint a Duero folyamon hajózást kívánja ellenszegülnek, és az egész országot fegyverre szólítják. Ennek következében köv. királyi rendeletek jelentek meg: 1) az alkotmányszerü személyes szabadság, és magányos lakok sérthetetlenséginek felfüggesztése 40 napig, dec. 13 túl számítva, mellyrül azonban a kormány felelős az egybegyülendö cortesnek. 2) parancs adatott ki , miszerint minden katonáskodásra alkalmas tisztviselő három nap alatt a nemzeti önkéntesek osztályába álljon , még pedig hivatalvesztés büntetése alatt, 3) parancs küldetett a helyhatóságokhoz, miszerint minden fegyverfogható, és katonáskodással törvény által föl nem mentett ifjút, 18 — 25 esztendősig fegyverbe állítson, és a sereget hadilábra tegye. Az önkénteseknek fejenkint 480 cente (1.111. 12ki.)igértetik. Minden szabadságos tisztnek és katonának 14 nap alatt ezredéhez kell mennie, különben szökevény gyanánt tekintetik. 4) Minden szökevény, ha ezredéhez önként visszatér, bocsánatot nyer. Ezenkívül négy hadihajónak parancsot adtak, hogy ha csakugyan szakadásra kerülne a dolog, Cadizt és Malagát vesse ostromzár alá. Spanyolország tengeri ereje most oly rosz karban van, hogy egy korvettet sem tudna Portugália ellen küldeni. Azonban a’ spanyolok nem sokat félnek az ostromzártól, mert szárazon Portugáliába mehetnek. A’portugáli hajócsapat fölkészítésére 10ezer font sterling van rendelve. — A királyné 200 lovat és öszvért adott istállójából a’ pattantyuszer vitelére. — Újabb kir. parancs következében a’ mérnök-test rögtön Lissabon és Porto megerősítésihez lát, ’s az egész országban minden fegyverfogható embert 25—40 évesig fegyverre szólít. — Espartero nyilatkozványát dec. tokén adák át a’kormánynak, mellyben kijelentetik, hogy ha a’ Douro folyamon szabad hajózást nem engednek Spanyolországnak, 50 ezer spanyol induland Portugália ellen. Ezen nyilatkozvány nagy hatást gerjeszte. A’ spanyolok elleni régi gyülülség föltámadt a’ népben és minden portugál hadhoz készül. Igaz, hogy a’ portugál hadsereg rossz karban léte miatt a’ spanyolok átléphetik a’ portugál határt; de azon indulat mellett, melly az egész portugál nép szivében forrong, csak hamar visszavezetnek. Ugyan azon zivatar, melly keleten lecsilapultnak látszik, nem támad fel a’ Tajo partján,s onnan kezdve dúlva és pusztítva, nem vonuló keresztül Európán? Espartero olly állapotban van ’s az irigység annyira fölzúdult ellene, hogy a’ fénycsomót, melly környezi, háború nélkül nehezen tarthatja fon körűlé, ’s nehezen maradhat azon helyen, mellyen most áll. Az ember hiú és gyarló. Egyszer már az, hogy egy ablak nem jó helyen volt, lángba borította Európát ’s most is mit nem tehet majd egy ember nagyravágyása? Mint hírlik, Anglia ugyan közbenjárni, ’s tollal akarja elintézni az egyenetlenséget; de azt tapasztaljuk, hogy a’ toll legyen bár rézbll vagy aczélbul, ha sokat írnak vele , végre is elkopik ’s megromlik. — Spanyolország* (A’ baszk tartományok szabadizéki korlátoztatvák. Espartero népszerűsége hanyatlik.) Madrid, dec. szikén: ,,A'hivatalos lap kormányzati rendelvényt közöl, melly szerint, a’ navarrai tartományi küldöttség megegyeztével, ezentúl e’ királyság ’s a’ baszk tartományok szorosabban fognak Spanyolországhoz csatoltatni, mi által egyszersmind kizáró szabaditékaik oda módosulnak, hogy e’ tartományok katonai parancsnoksága kormány által nevezendő férfira fog ruháztatni, ki a’ többi tartományi főparancsnokkal egyrangu leend , de alkirályi czimet többé nem fog viselni. A’ jog- ’s általányos kormányzati gyakorlat szinte egyenlőségre állíttatik a’ többi tartományokban divatozó szokással, minek következtében a’ csempér-vonal Ebro partitól a’ franczia határokra fog helyeztetni. A’ ki- és beviteli ellenőrséget a’ határok néhány pontján gyakorlandják , az ország határi közt pedig tökéletes kereskedési szabadság fog uralkodni, ’s a' csempezés miatt fogva ülő egyedek szabadon fognak bocsáttatni. E’ mellett azonban a’ dohány- és sóárulás megszűnik a’ tartományok kizáró szabaditéka lenni, miért természetesen illő kárpótlást nyerendnek. Az összes királyság költségei födözésire Navarra és a’ baszk tartományok előleg 1,000,000 reáliái járulandnak. E’rendelet a’ legközelebbi cortes elibe fog terjesztetni, azon módosításokkal együtt, miket idővel a’ körülmények szükségesítnek. — Espartero napról napra lejebb száll a’ nép kegyében. Utóbbi rendszabályit még eddigi párthívei közül is sokan határzottan roszalják, ’s már hire is kezd járni, hogy a’ győzelem herczegét a’ cortes legközelebb ülései alatt más híres vezértársa váltandja föl mostani fényes hivatalában. Linage tábornok is visszavonult már Esparlerotul. — Az ország majd minden tartományiban , hol a’ hatósági választások folyamatban vannak, csak kevés mérsékpárti mutatkozik, ’s minden választásban a’ föllengősdiek győznek' — Anglia (A’ francziák nem akarnak a’ ,,fegyveres békérül" lemondani. Elegy.) London , dec. 24ikén : ,,A’ Times szerint a’ franczia kormány a’ szövetségesek fölszólitására fegyverkezései megszüntetésire nem hajlik két okból, mivel ,Europa állapotja még igen nyugtalan", egyébiránt pedig ,,a’ franczia nép mostani ingerültsége sem engedi a’ fegyverkezés megszüntetését.." Az előbbiekra teljes joggal jegyezhetni meg, hogy Európa nyugtalanságát csupán és egyedül Francziaország okozta. — A’ kis koronahűnő dec. 2 tikén a’ himlőoltást szerencsésen kiáltotta ’s kir. szüleivel együtt Windsor kastélyba konzolt, hol az udvar huzamosb ideig fog ez úttal tartózkodni. — A’ Duoromjózás miatti ingerültség Spanyolország és Portugália közt igen megriasztó két ország angol hitelezőit, kiknek azon kissé elkésett tanácsot nyújtja a’ I. Chronicle,^ hogy többé egyik birodalomnak se adjanak pénzkölcsönt. — Ural SZD^as’t^~ellen‘ társaság választmánya sajnál fejezé ki Palmerston I. előtt a’ kormány azon tette miatt, miszerint a’ rabszolgákat tartó texasi kormánynyal szerződést kötött; Palmerston azzal menté a’ kormány e’ tettét, hogy az csupán Anglia kereskedési viszonyát mozdítja elő , ’s azzal a’ rabszolgatartást vagy kereskedést épen nem pártolja. — E’ napokban ismét kitűnt hogy sok°„szabad ember" mikép kívánja értetni a’ szabadságot. Egy durva tekintetű férfi ugyanis éjjel az utczaőrök egyikét megveré, ’s e’ szavakkal tőre magának utat köztük : „Gazemberek, csináljatok helyet egy szabad férfinak." Törvényszék előtt ez ügyben következő szép párbeszéd fejlett ki : Biró: Kicsoda Ön? „Vádlott" Amerikai szabad férfi. B: Mit űz Ön? . V." Rabszolgakereskedést. Biró: Hogyan? Guiana partvidékire? „V“. Nem, hazámban. A’ törvényszék e’ „szabad férfit", ki rabszolgakereskedést űz, elég lágyan csak 30 schillegre bünteté. Ez az annyira magasztalt Amerikának gyönyörű tükre?" — (A’ királyné Windsorban.) A’ királynő, férje ’s kis koronahgnő dec. 23ikán Windsorba érkeztek. Windsor és Eton lakosi mind talpon voltak ez ünnepély alkalmakor, hogy a’ kis koronahgnöt megpillanthassák , ki 4 lovas hintóban érkezett meg két dajkájival. Albert hg igen gyöngéden gondoskodik a’ királyné mulaltatásáról; igy például legközelebb egy igen bölcs szürke papagályt vásárla meg számára 50 font sterlingen. E’madár 3 éves, ’s ámbár még csak 15 hónap óta van Londonban, már is mintegy 800 angol szót tanult meg, mit annál inkább csodálhatni, mivel Harrison chartista szónok néhány hét előtt kissé keserűn azt jegyzé meg, hogy bizonyos igen magas személy 20 angol szót sem ért öszszesen. A’ csodapapagály igen érzékenyül énekli e’ dalnak „A’ lobogó, melly évezred óta első versszakát,’s rendkívüli szeszéllyel , „Jim Grove" versét; ezenkül pedig igen mulatságosan fütyöl és ugrál. Franczia nyelven egész mondásokat beszél el ’s midőn valaki bort iszik, azonnal e’ szókat hallatja, magosra emelve jobblábát: „Viktória királyné ő fels. egészségire !" vagy : ,,A’ kormányhűné egészségire, isten áldja meg őt!" E’ szép madárra különösen Lehren Ernő tartozik gondot viselni. — Windsorban uj lovaglóházat készítettek, mivel a’ királyné, orvosi rendelvény következtében , naponkint lovaglani fog e’ télen. — 'Törökország* Alexandria, dec. ii. Úgy látszik Napier parancsnok vagy maga fejétül minden felhatalmazás nélkül kötött Alival békességet, vagy pedig eszközül hagyta magát használtatni bizonyos czél elérésére , mert Stopford hajóvezér dec. ukán kijelentette az alkirálynak, hogy a’ békekötést érvényesnek nem ismeri , és tőle a’ szultánnak teendő féltélien meghódolást, és a’ török hajóhad visszaküldetését kívánja. Stopford levelében tudtára adja Alinak egyiptusi basává alanti kineveztetésit is, de az örökösségrül semmi legkisebb említést nem teszen,és Ali nem tudván mit tenni, elfogadta az elibe szabott föltéteket, mert ha azt nem tenné, Alexandria ellen el fognák kezdeni az ellenségeskedést. M. Ali mindenre ráállt, föltétlen meghódolását már elküldötte a’ szultánnak, és tiszteket is kér a’ török kormánytól, kik a’ török hajóhadat Konstantinápolyba visszavigyék.—Egyptusi hír szerint Ibrahim b. beteg, és Damaskusnál van, mások szerint pedig Elarishbe már megérkezett. Mohaiulia, Amsterdam, nov. 28. Ma a’ király, az alaptörvény felolvasása után, hajadon fővel, köv.tévé le az esküt: „Én esküszöm a’ hollandi népnek, hogy a’ királyság alaptörvényét őszintén fentartom és követem , és semmi alkalommal, semmiféle sziki alatt az alól magamat feloldatottnak nem tekintem, sem hogy valaki feloldatottnak higye magát,nem engedem. Esküszöm továbbá hogy a’ királyság függetlenségit és birtoka épségit teljes erőműül (Halmazom és fentartom, a’ közönséges és különös szabadságot megőrzöm, összesen és fejenkint alattvalóim jogait védelmezem, a’ köz és különös jólét fentartatására ’s gyarapítására, mint jó királynak kell, minden törvény engedte eszközt használok. A’ mindenható isten engem úgy segéljen.“ Ezután a’két kamra elnöki köv. esküdtek: „Mi esküszünk a’ hollandi nép neviben, hogy mi Önt az ország alaptörvénye értelmiben , királynak elfogadjuk és beiktatjuk, hogy mi Ön koronája jogát őszintén fentartjuk, Ön iránt engedelmesek , személye és kir. méltósága ótalmazásában hívek leszünk. Esküszünk, hogy mindazt teljesítjük, mit hű és jó RR. tenni kötelesek. A’ mindenható isten engem úgy segéljen.“ Németország-A’ freyburgi hírlap emlékállitásra szólítja fel Rottecknek Freyburg polgárait. Az emlék gránitból a város feletti várhegyen állíttatni fel, mellyre Rotteck neve metszetik jelszavával: világosság és jog. — Hir szerint Berlinben nemcsak sátoros ünnepeken akarják bezárnia’ színházat, hanem vasárnapokon is, de ez még a’király jóváhagyásától függ. — Münch udvari tanácsos Stuttgartban egy könyvet ad ki, mellyben Németország határit történetileg leírja , Lipcsében pedig a’német hadi dalokat gyűjtők öszsze, és a’ gyűjtemény nem sokára elhagyja a’ sajtót. Mindkettő arra van szánva, hogy a' nép közt elterjesztessék. ifj a r o k k « A’Commerce nov. 24-én kelt algíri levél után következő, nem minden fontosság nélküli dolgot közli : Egy franczia, ki fogságban Abdelkadernél volt, ahul megszökött, és a’marokkói földre menekült, hol Tangert elérvén a franczia consul szárnyai alá vonult. A' városi hatóság a’ consultol azon franczia kiadatását kérte, mit az tenni nem akarván, erőszakkal házára törtek ’s a' menekvőt onnan elhurczolták. Ezen gyalázatos megsértetés után Delaporte consul levette házáról a’ franczia lobogót, ’s mivel a nép dühétől személyét is féltheti, magát az angol consul utalma alá adta, kinek házában várja azon hajót, mellyen el fog vitorlázni. Azonban megtörténhetik, hogy a’vakbuzgó nép az angol consult sem sokba veszi 12 Szerkeszti Kelmeczt.— Nyomtatja angol gyors-sajtón Trattuer Károlyi, Jiri utca 453.