Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-17 / 31. szám

133 volna! De igy vagyunk mi, szalmatüzii magyarok, mindennel; most, miután a’ lelkes Széchenyi gróf hatalmas zörgetésire hosszas álmodozásunkból felriasztva fölébredtünk, egyre másra akarnánk létesíteni mindent, a’ mit jónak, idvös és korszerűnek képzelünk, akár van tehetségünk, erőnk vagy pénzink, akár nincsen hozzá. Miként látszik, jelenleg az iskolakor lepe meg bénáinkét. II. Körös és Kecskemét versenyzve kezdtek építeni közelebb egymás szomszédságában ,s ezek még jóformán meg sem születtek, és már Pesten vagyunk újabbat emelni, mint hiszszük, amazoknak épen nem szándéklott silánylására, kéregetésből, egészen megfeledkezve arról, hogy sem már több év óta fenálló pesti egyházunk homlokzatát bevégezni, sem az árvíztől igen megrongált naplakat és iskolát kitatarozni nem bírjuk!.......... Kecskeméten, úgy hallatszik , nem sokára könyvnyomtató műhely is fog létesülni Sziládi ur fölügyeése ’s kormánya alatt, ki Pápáról szándékozik ide költözni, melly sajtóbul nr a’ Kecskeméti Helikont, vagyis néhai Nagy István professor úrnak a’ kecskeméti ref. iskoláról irt becses munkáját, helybeli érdekből is , á la Chronion Budense, óhajtanak legelsőben is napfényre juttatni. E’ nyomtató intézet a’ árosnak uj diszt kölcsönzend ; úgy is eddig a* tudósok előtt Kecskemét a’tud országában terra incotintánk *) kereszteltetek. Vájjon már egy úttal em volna e korszerű ötlet az is, ha a’ székesz fejérváriak és komáromiak mozsásnak indult iskolájokat a’ tervezett főiskola első alapjául Pestre vándoroltatok?! — Kecskemétnek, igen kevés kivétellel, leginkább csak azon része csípsul és diszlik cserép-fedelű házakkal, mellyel a’ magyar helységek és váosok egyedüli szépitö biztossága, a’ nád és szalmatetők hajthatlan ellensége — ’ tűz — porig fölemésztni kegyetlen vala. Itt a’másik pusztító elem , az árvíz, e romokban gazdag környéken csak névrül ismeretes, azért ennek csapásitól nem etteghetnek. Mert az egykor büdös párolgásu , boldog emlékezetű Dűlő is, melly a’ felvárosnak zsilipül szolgált, a’ városi Tanács gondoskodásából felöltetvén, fákkal beültetve, mulató-és sétahelylyé varázsoltatott. Említendő még : a’ kegyes atyáknak régi magtárként hoszszan nyúlt félfedelü tanodájok hegett egyházukhoz jobb ízlettel csatolt emeletes uj iskolájok is, a’ szomszédágában fölemelt „Cserepes“ czímzetű , nem annyira jó mint nagy fogadóval; alamint alább a’ körösi kapunál dugaszban fekvő csinos zsinagóga is. Zolernének pedig, a’ kegyes Mártimnak, évtizedeken át fentartandja emlékezetét a’örösi kapunál diszló márványkereszten kívül, a’ főiskola mellett saját költégin épített kápolnácska. Említést érdemel az is , hogy a’ piacz felső részét ily sokáig dísztelenített mészárszékek irgalom nélkül száműzették. Nem melűzhetjük, hogy az itt közel álló, régi Koplaló romjain emelkedett csinos Cainót, mellynek tán Pestre is beillő tágas tereme van, hol a’ helybeli szépek s vidor ifjak , télen át a’ tánczvigalmakban minden nagyvárosi fesz nélkül kéyelmesen mulatnak, meg ne tekintsük, hol az előkelők a’ számos hírlapot ülőn szobákban figyelemmel olvasgaták. ... E’ sarképületet három templommal szemközt, a’ legszebb kilátástól fosztja meg a’ kálvária és városház felé azon régi, boltokul szolgáló hosszú roskadt épület, melly az öreg gyógyszerír ’s ref. templom közt a’ ferencziek egyháza és a’ városház felé kotlóstyúképen terül el, a’ piaczi kofáktól körülzsibongva, melly a’gyógyszertár melltti buzapiaczon, a’ városház kerítéséhez építve, tőzsér- csarnokká szépületne; ’s, mint örömmel hallók, közelget is az idő, mellyben e’ kívánatos terv itesülend! Hát ha még a’ ref. egyház kerítéséhez szorult néhány bolt is másvá hordatnék, ekkor Kecskemétnek olly szép tágas piacza leendne, minő zegednek és Félegyházának van. Kávéházat a’ régi avukon kívül két újat lelink, Zrínyit a’ Casino alatt füstösen Izrael fiaival tömve, és Király Sándorét íját házában néhány siheder ifjúval a’ tekeasztalnál; ez legcsínosbnak látok mindnyája közt, de azon sajnos észrevéttel, hogy a’ bemenetnél álló üveik és kancsók (igy van ez a’ többiben, sőt még a’ casinóban is!) inkább idéglőre vagy serházra figyeltetnek, mert a’ kozmás czikóhalé 20—25 krajcárért kívánatos nem lévén, inkább az olcsóbb ser és bor kerestetik. Thaliazárt templomát, mellyet szinte Király Sándor ur telkén festett gránátos őriz, írelmünkre sem nyitották meg. Az uj, vagy Mária-várost, nem lévén kedvik a’ nagy sarat gázolni, ez úttal nem tekinthettük meg. — A proposaim! Kecskemétnek addig is, míg az országosan tervezett csatorna homokos idét nyaldosná, vagy valamelly Sina-féle társulat égi sugalomtól megszállt, buczkáira vasútat bejölendene, hogy azokon termékeit a’ Duna és Tinára kényelmesbben szállíthassa, az itt ott csírázni kezdő szellemi tárgyakon val jó utakra — még pedig, csinált (de nem ám széltől csinált — utakra ginkább van szüksége ; mert lám miglen a’ sivatag homok közt hajózhatniok háróm adatik, avagy vasútakon repülhetni szerencséjük leend : Pestet nekiek ille velle meg kell látogatniok, vagyis más szóval, fuvarozniok; ’s mivel ílunk ez még a’ levegőben nem történhetik, csak a’ földszínen kell megni; de hogy kocsiveszély nélkül ’s gyorsabban eshessék a’ szállítás, a’ kaakkal megáldott és buczkás utakat szükség megorvoslaniok. De fájdalom : anyagi haladás, mint mindenütt honunkban, itt is ónlábakon nehezkedik. Kczáit száraz szeles időkben porfelleg borítja, mint Pesten az országutat; zengős szakokban pedig térdig érő sár , és számtalan helyütt szekérdöntő és nyelytörő büdös dágvány sárfészkek dísztelenítik, melly kocsi és szekérdülés, kéktörés vagy elakadásokat megszokva, az otthonos nép olly kedvtelőleg imulja, mint mi a’ kötélen tánczolókat; ’s ezernyi káros dülés közt nem jut zébe senkinek, hogy az illy vészes gödröket és sárfészkeket üdvös volna a’ idai, körösi, szolnoki ’stb. szőlőközökben alig meglábolható homoktenger agyaggal vegyítve betölteni! Már e’ tekintetben 10—12 év óta Kecskeét épen nem haladt előre; sőt talán, mint közelebb a’ Gergelynapi vásár és sárkor sajnosan tapasztaltuk, hátra felé megyen; mert az egykori még tűrhető ’s járdaként szolgáló fenyüszálak is sok helyütt elkopván vagy eltűnvén , újakkal nem igen váltatnak fel, sem nem pótoltatnak; minélfogvást a’járáskelés sáros időben nem igen kívánatos. Vajha e’ szavak mélyen füleikbe hatnának azoknak , kiket e’ tárgy orvoslása közelebbről illet, ’s ne lenne szózatunk kiáltó szó a’ pusztában mind Kecskemétre mind vele rokon bajban sinylö közönséginkre nézve! Isten velünk. K. Cs. D. Eszék, mártz. végén. „Múlt hó febr. 24ikén ritka ünnepélynek valánk tanuji. Wéber Antal cs. kir. altábornagy ’s az 53ik gyalogezred tulajdonosa, ugyanis katonai szolgálata 50ik évnapját ülté meg. Brünek Károly őrnagy tábori díszszel járult e’nap ünnepélyesitésire, ’s az egészet gazdag terítékű lakoma és szokott áldomások fejezék be.“ — Ausztria Bécs, mártz. 15. Kormányunk és a’porosz mindent elkövet a’béke fentartására. Ausztriában jelenleg nem igen gondolhatni a’ csapatok mozgását ’s e’ szerencsés fordulat következtében a’szándéklott ujonezozás is csak a’besoroztakra szorittatik. A’ glacis-n ugyan mindennap gyakorolják a’ katonákat , de ezek többnyire magyarok, a’ magyar ezredek népe pedig most igen megritkult. A’ honvéd (Landwehr) sereg, mellyet ezelőtt 4 osztályra csökkentettek , most ismét hatra emeltetett. — Oroszországi hir szerint ott nem hiszik annyira a’ béke fenmaradását, ’s mint beszélik, az orosz kormány azt nem is igen óhajtja. Annyi bizonyos, hogy a’ sereg-öszszehuzást, melly azon esetre történt, ha Francziaországgal kiütne a’ háború, nem szüntették meg, és Kiev körül 200 ezer ember gyülend öszsze. Hogy Ruszsziában már két évben szűk volt a’ termés ’s a’ serget könnyebb eltartás végett másáva kell rendelni, az csupán fogás. — Albert fölig Grätzbe, Károly pedig Mailandba utazott osztályához. — Redeczky gr. szeme gyógyulóban van hasonszenvi után. — Spanyolország. (Arguelles corteselnök. Elegy.) Madrid martz. 28 ikán : „A’ választási vizsgálatokon ezúttal olly hamar átesett a’ cortes, hogy ma már tökéletesen rendezve volt az ülés , minélfogva elnökválasztáshoz fogott, melly díszes hivatalt Arguelles 118 szózattal 6 ellen nyeré el. A’ kedélyeket azonban még folyvást a’ kormányzósági kérdés izgatja, ’s lehetlen előre megjóslani, melly nézeté leend a’ győzelem. A’ mérsékpártiak és republicanusok egy kormányzó mellett nyilatkoznak , a’ föllengésdiek ellenben három egyedre óhajtják ruháztatni a’ kormányhatalmat. Illy értelemben naponkint magánygyüléseket tartnak vezéreiknél az egyes pártok, ’s Espartero ez élénk zajgásban egészen semleg viseli magát, ’s baráti körökben folyvást erősíti, miszerint alig várja, hogy a’ kormányzóság terheitől fölmentessék, mit azonban senki nem hiszen, mert mindenki tudja , hogy legforróbb vágya egyedüli kormányzóság után törekszik, mit azon körülmény is tanúsít, miszerint a’ katonaság épen nem tagit Madrid környékiről, ámbár szinteg egy ezred már parancsot kapott Aragóniába indulásra. Valenciában egy ember fényes nappal falragaszt függeszté föl, ’s nyiltan respublicáról értekezik egyszersmind halállal fenyegetvén mind azt, ki azon papirt onnan leszakasztni merészlené. — Espartero e’ napokban Izabella királyné rendkeresztjével diszesité azokat, kik magokat a’ septemberi zendülésben kitünteték. A’ pénzszűke annyira nyomasztó már, hogy a’katonaság csak február első felére kapá meg zsoldját, a’ többi tisztviselő pedig mindeddig fizetés nélkül kénytelen szolgálni. — Alvarez Miranda, corteskövet, az elöleges ülésekben nyilványitá, miszerint az alkotvány olly erőtlennek nyilványult, hogy nem egyes javitgatásokról, hanem inkább egészen újról kellene gondoskodni. Szavai nagy zajt okoztak, de következmény nélkül maradtak“ — Francziaország (Paris megerösittetése a’ pairkamrában helyben hagyatva. Az irodalmi tulajdon ügye megbukott. Elegy.) Paris, aprilikán: „Dreux-Brézé igen hevesül kelt ki martz. 31 ikén Paris megerösittetése ellen, többi közt mondván: „Szabadelmü kormány bástyaövezet közé szorittatva teljességgel nem létezhetik. A’kereskedés, ipar, művészet ’s gazdagság a’veszély pillanatában Parsból azonnal távozni fognak, ’s a’ főváros ótalmazására fölemelendő falak talán majd csak szabadsága sírját fogják körülszegélyezni.“ Tegnap végre az egész törvényjavaslatot 62 szónyi többséggel minden módosítás nélkül elfogadó a’ pakkamra. — Ma, miután már egyes részekben az irodalmi tulajdon ügyében majd valamennyi kormányinditványt elfogadó a’ követkamra, szavazásra jutván az egész törvényjavaslat, azt 46 szónyi többséggel elmellözte, ’s így annyi küzdelem után e’ czélszerű rendszabály végre mégis megbukott. — Nyilványos helyeken folyvást kamraföloszlatást rebesgetnek, ámbár a’ ministerség egész erejéből ellenkezőt szeretne a’ közönséggel elhitetni. — St. Aulaire gr. bécsi követi állomását a’ londonival fogja fölcserélni, helyére pedig Bresson gr. menend Berlinből, kinek utódja még nincsen tudva. — Lillében artézi kutat fúrtak, mellyböl forróviz ömlik. —Darmes anyját titkos fogságra vivék, hol már több pair értekezett vele. — Jól értesülve lenni szokottak előadása szerint a’ nagy hatalmak közt semmi újabb szerződési terv nem forog szőnyegen a’ keleti ügyre nézve, mivel annak végső eldöntetése most már csupán a’ szultántól és Alitól függ. A’ nagy hatalmak közti alkudozások és tanácskozások ezúttal csupán azon tengerszorosak hajózhatására vonatkozók, miket eddig a’ porta tetszése szerint bárki előtt is zárva tarthatott. Ez azonban most csak tervvázlat még, ’s létesülése a’ porta befolyása’s helyeslése nélkül nem mehet véghez. — Beszélik, hogy Ali Egyiptusról Ibrahim számára le akar mondani, mi azonban még további valósulásra vár. — Vaucluse megyében szinte történtek némelly zavargások, mellyek azonban minden következmény nélkül maradtak, ’s azon véleményre szolgáltak alkalmul, miszerint mindezt, mind a’ marseillei zavargást a’ kormány maga idézte létre, hogy a’ pakikamrai ellenzést Paris megerösittetése ügyében gyöngítse.“ — (A’ keleti kérdés még most is aggasztó. Elegy.) Paris , aprilikán : „Londonbul érkezett legújabb hireink tetemesül csökkenték azok reményit, kik azt hivék, hogy a’ keleti kérdés már tökéleteseit meg van fejtve. Napról napra *) E’ bajnak, úgy hiszszük, mások, talán magok a’ tudós urak is lehetnek jó részben eszközlöji; mert jelenleg a’ serdülő ifjúság fogékony itt is minden jóra és nemesre, csak vezetők, hiányzanak. Kölcseynek itt is vannak tisztelnji, sőt emlékére örömmel adakoznának , de azok öszszegyűjtésére Csányi urat v. egyiket a’ tanító urak közül felszólítani még ez ideig nem tartatott érdemesnek! Nem aratunk hol nem vetünk.