Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-02 / 44. szám

­­m számításért ’s a’ néhány versecskéért, mit Lukács Pál „Dalkönyvecskéjéből szavaltatok, majd keresztet szenvedtem, rám dörögtetett a’ hangos ítélet, mi­képen nem vagyok érdemes az ekklézsia becsületes coquinájára. Gyermekim sírtak érezvén a’ méltatlanságot, ’s én örültem ezen könyüknek, mert általok jutalmaztatva érzém magamat. Én megengedek papomnak, tudván hogy 1792 ben volt debreczeni togatus diák még pedig juratus; megengedek elöljáróimnak, mert vak vezértől vakon vezettetnek; ’s alkalmazom magam­—mig a’jóltevő halál rajtok nem könyörül — az előmbe szabott 1815-i docendi methodushoz.“ Kérdem Önöket nem v égrekiáltó bűn e így bánni a’ jó tanítókkal ? Lássák Önök ama’ napló becsületes vezetője mit sem tanitand többé, letiltatván az üdvös tanítás­módtól, mert nem daczolhat a’ szellemmel, nem állhat—ellen korral haladó lelke hatalmas követelésinek, ’s búsultában tespedésnek a­dja által is­koláját. — Se uraim! az ollyasokkal, mikre nem vagyunk többé fogékonyak sem magunk sem gyermekeink, ’s meggyalázzuk magunkat, ne hátra de előre vigyük iskoláinkat, legyünk korunknak, e’ századnak méltó ’s hü gyermeki. — Bizony tisztelendő urak sok szép, jó, és nagy teljesítendő van Önökre bízva as mindenható istentől; ’s mindezekre nézve jogos követelése van Önökén e’ századnak , e’ honnak, e’ népnek ’s az emberiségnek. — Tegyenek hát Önök, hogy annak idejében hü sáfároknak találtassanak, lélekismerete­sen eleget magas hivatásuknak. Menjenek el az együgyű nép közé, vegyenek részt mu­latságaikban ’s vendégségeikben is mindenkor, mint tanítók, köve­tvén minden­ben a’ felséges istenember nagyszerű példáját; szőjék minden imádságjok­­oa a’ királyt és a’ népet ’s rekeszszék minden imád­ságjokat hanyatlani kezdő lyricusunk könyörgésének e’ hazafiúi ámené­vel: Ne lás­son olly hazát, mint Dicső magyar hazánk, A’ meszsze elmenné nap 'S a’ nagy kerek világ.“ Ribiánszky. (Tiszta ’s erős akarat-tanusitás a’ két ev, felekezet egybeolvadása tárgyá­ban.) Kiben Zay gr. „Szózata“ ’s a’ ref. választmány „Viszhangjai; a’ két ev. fe­lekezet egybeolvadását ápoló hő óhajtást ’s ez egyesülés hatalmai; jótékonysága feletti meggyőződést nem támasztott; — ki továbbá a’P. hírlap 221. száma vezér­­czikkéből önfelekezete, vagy néhány egyedei hiányit meg nem is mérni ’s által nem látni elég szűk­keblü, — ki a’ tisztelt fökormányzó gróf szózatában érintett „lényegtelen tanítási pontok“ felett sz. Pálnak thessalonikabeliekhez irt lső leve­le 5dik része vidik verse szerint a’ minden igazság és jóság kútfejt­­ői istenünk­től belénk oltott ép ’s erős észszel fölülemelkedni nem tud, az nemcsak rész honfi és szűkkeblű keresztyén, de ha protestánsnak mondja magát, e’testület érdem­telen tagja is, mert a’ protestantismusnak — az , nélkülözhetlen bélyegző üdv­­hordó szellemét sem igyekezett ’s tudta tulajdonává tenni. Boldog kié’ — fájda­lom ! — terhes ítélet valamellyik része alá nem tartozik! háromszor boldog, ki az öszszes vádtól ment! De nekünk, mind két felekezetű evangelicusoknak, a­m elég most a’ czél sikeresitésére csupán meggyőződést szereznünk, óhajt­ást keblünkbe fojtanunk, vallásunk szellemét csak szóval vallanunk, hanem, mint egyéb tagok a’ fej szolgálatára hajlanak, úgy nekünk is, min üdvünkön működő t­isztelt főkor­mányzónk ’s elöljáróinknak, hogy (mint a’ választmány Viszhangja mondja) „a’ szeretet e’ századának legszebb diadala“ kivivathassék — segédkezeiket kell nyuj­­tanink.— A’ czél létesítésére „tiszta és erős akarat kell mindkét részről“ helye­sen jegyzék meg ezt a’főkormányzó gróf és választmány; de a’ czél megközelí­tésére ’s könnyebbitésére szükségesnek látom, nemcsak a’ czél jótékonysága fe­letti meggyőződést kölcsönösen egymásba oltani, — ’s ezt akaratra f­ölemelni, — de a’ hellyel közzel megfoganszott tiszta és erős akaratnak egyházi hatóságink­kal fokonként és így fökormányzóinkkal illetöleges tudatását is; mert valamint irányt ők adhatnak legjobbat ’s biztosbat, — ’s ezt török méltán várhatjuk is,— úgy viszont miénk a’hiba, vétek, sőt bűn,—ha az, — a’különben üdvhordó— szeretetlen és hanyag kezeink közt korszerűtlenné fajul. — E’ köteless­égek szent­sége , minden evangelicushoz egyformán szól, de az egyházak elöljáróit ’s pap­jait kétszeresen, sőt menthetlenül kötelezi; mert épen ezek kezeikbe van letéve a’ meggyőződés magva, az akarat csirája, hogy azokból az egybeolvadás fenséges fája, földünket körülható szeretetteli illatával kivirágozhassék, hogy alkotványt, trónt, nevelést, nemzeti életet, jóllétet és szeretet örök parancsit erősitö ágait honunk egére fölereszsze. És higyék is el uraim, hogy hol a’ senkivánt meggyő­ződés ’s akarat elmarad (mit a’ magyarok istene megtörténni ne engedjen) ott azt az elöljáró hanyagsága ’s az illető lelkész ellenszegülése (kinek segítő mű­ködései mulasztását ellenszegülésnek kell vennem, protestáns szellemünk ellené­ben) szülendi leginkább. Jól mondá Szózatában a’tisztelt fökormányzó gróf, hogy­ felszólalásának korszerűtlenné kereszteltetése nem ijeszti el, de nem is ijesztheti, — mert a­ nem hitt korszerűtlenség nem az ő hibája, sem korunké, csak a’mi ha­nyagságunk, sőt inkább ellenszegülésünk vétke lenne, mitől csak magunknak kellene borzadva viszszaijednünk. Elég legyen ennyi annak nyilványitására, hogy a’ felérintett hivatalokhoz milly kötelességeket tartok menthetlenül csatol­­taknak, ’s mi mindnyájunk tennivalója az egybeolvadási ügyben, hogy ezek kö­­vetkeztében elöljáróink viszont előbbre léphessenek ’s magához a’ czél tettleges létrehozásához úgy nyúlhassanak, hogy abban őket valamelly előre nem látott gát vagy korszerűtlenség ne akadályoztathassa meg; most még ezek folytában rövi­den, mai napon tartott egyházi gyűlésünknek (mellynek e’nagy tárgyára’s ennek még otthoni megfontolására, az ez úttal irásbani meghívásban mindenki egyen­ként figyelmeztetett ’s felszólittatott) ez ügybeni határozatát a’következőkben nem tartom érdektelennek a’ nagy közönségre nézve. *) Miután minden jelenlevő tag a’két ev. testvér felekezet országos egyesű­lendésének szellemi és anyagi felszá­­mithatlan ’s felséges jótékonyságiról teljesen meg van győződve (a’határozat ki­mondása előtt, bár többszörösen felszóliltatva, egy sem nyilatkozván ellenkező­leg) e’ tiszta meggyőződésüket, mint egyesülni kívánó erős akaratjokat **) az esperességnek bejelenteni határozták, egyszersmind a’ legközelebbi esperessé­­rü­leti gyülésekre annak idejében küldendő követeiknek ezennel utasításul adják, miszerint az illető helyeken indítványba tegyék, vagy indítványba tétet­­ho£y: az esperességi gyűlés az egyes egyházakat, az espe­­rességeiket pedig a’ kerületi gyűlés, a’ két ev. testvér felekezet egybeolvadása vol­­t.?cS^SfmSyKUgy­ben’ meggyőződésük ’s akaratjok nyilványitása beküldésére szó­fia A* ’ hOgn?y fokormányunk a’ további lépéseket a’ nélkül, hogy időelőt­ 7*gyhalogatás miatt vádoltathatnék , meglehesse. Kelt Tokajban főfelügyelője. ° «»­Iványi Miksa m.k. mint a­ tokaji ág. ev. ,gihte Pécs máj. 16ikán. Honunk egyik üt­ere a’ Dráva megyénk széleit mos­va , a’ végetlen munkák után is, mellyek számnélküli kanyarulatnak átvágásira a’ 3. szomszéd megye által áldoztattak, sem szelídülvén annyira meg, hogy gya­kori kiöntésivel egész tájok lakosit kétségbe ejtő inséggel ne fenyegesse. Baranya Edei elhatározták, hogy annak kártékonyságit a’mennyire lehet, mesterséges töl­tésekkel akadályozzák: illynemű töltésen munkálkodott most megyénk mintegy 30 ezer lakosa, melly a’ 10 ezer folyó öl hoszasága és Kácsfalu helység határjában kezdődő roppant töltés felét ez alkalommal hozá létre. Hogy ezen munka szüksé­ges és nagyszerű, azt ugyan senki kétségbe hozni nem fogja , de a’teljesítés mód­jára nézve lehetetlen észre nem venni azt, hogy a’ megyei földmérőnek e’ részbe­ni elöleges munkálatja a’ nm. H.tanács által nemcsak helyben nem hagyatott, sőt mint értetlen munkálat hanyagságig bélyeggel rovatott meg , és épen azért, mivel a’H.tanács az érintett elöleges földmérői munkálat kijavítását meghagyólag javas­­sá, igen méltán aggódhatni, hogy miután illyes kívánt, és bizonyosan a’ foga­natosítás előtt ismét fölebb terjesztendő javítás nyomdokárol tudományunk nincs, ezen óriási és annyi szegény adózó verítékébe került munka, valóban czélszerüvé váland­ó? — A’ pécsi püspöki lak, melly alkotására nézve a’ régi nagyszerűség­nek századok viharival daczolt ritka rococo-példánya, tetemes kijavítási változá­soknak néz eb­be, eddig, azon, mintegy 40 öl hoszu és a’ beszállót contritióra in­tő sötét kapuboltozatnak szinte 2112 öl széles fala, mindjárt a’ bémenetelnél ke­resztül töretvén ’s az ezen fekvő kapolnaszoba lebontatván, ennek helyén pom­pás felmenetü márvány-lépcsőt készülnek építeni. Megyénk baranyavári kerülete táját egy idő óta utonállások bátortalanitják olly annyira, hogy a’ megye idei szükségesnek találták e’részben az itt tanyázó katonaság főnökével ellenük ren­des vadászatot rendelni; hihető, hogy az ujonczozás elől megszökött kóborlók rettegtetik most a’ vidék jámbor utasít és lakosit. — Más veszedelmi aggódás nyug­talanítja a’ hegyháti járás népét, hol a’ dühös ebek megszaporodta már több há­zi állatot tön áldozatává; czélszerűen iparkodik a’ járásbeli tisztviselő úr a’rosz­­szat kisebbíteni azzal, hogy a’ környékbeli falukban a’ kutyákat rendre lödözteti, innét származott azon pontos jelentése is a’ járásbeli pandur-kaptárnak, miszerint ez a’ szolgabiró urat tudósítja, hogy a’ kutyákat minden személyválogatás nélkül agyon lövette!! —Időjárásunk beillenék a’forró júliusra, a’ gazdát kicsinyhitüség fogja el, mert előre látja hogy szénát ismét gyéren fog kaszálhatni, általjában a’ tavasziak igen silányak, ellenben bor- ’s búzában igazi istenáldás vár reánk. Soprony tavaszutó 28kán: A’ sopronyi ev. lyceumbeli magyar társaság 51ik évi első örömünnepét f. h. 20kán mindkét nembeli különböző vallásu és rangú gyülekezet jelenlétében Hetyési László tanító úr elnöklete alatt tartá. A’ dicsére­tes szorgalommal működött ifjak közül, ha csak dolgozataik belbecsét nézzük: Packh Albertet ’s Palló Sándort; ha a’ szavalási tehetséget: Sztehló Jánost; végre ha a’ kettőnek kívánatos egységét tekintjük: Sass Istvánt kell kiemelve neveznünk. Igen örvendetes hatással de fájdalom­ csekélylyel volt az ünnepély, mert a’keres­kedési ’s társalgási nyelv, hazánknak különben nem csekély fontosságú e’ végvá­rosában általányosan német levén—az ifju dalnok Vörömartyval még méltán keserg­­het: „Az ifjú nem érez, a’lyány­ka nem ért, És nincs koszorúja szerelmeidért.“ 22- bén ismét egy szivemelő jelenetnek voltak tanúji városunk lakosi. Ugyan is a’ sopronyvasi szeder-egylet tagjai e’ napon a’ megyeház nagyobb teremében szá­mosan öszszegyülvén, az ideiglen volt választmány elnöke Széchenyi István gróf megnyitá a’ gyűlést,­­s a’ köz jóllét előmozdítását tervező nemzeti vállalatokban isméretes fáradatlanságu Erdödy Sándor grófot szólitá fel az előlülésre, ki is a’ hangosan kifejezett köz kívánatnak engedvén elfoglald elnöki székét. Felolvastat­tak az eddig munkálkodott választmány jegyzőkönyvei. Ezután Széchenyi István gr. előterjesztésére köv. nevezetesb határozatok tétettek : 1) Az aláírási iveken 212 részvényestől 4.240 p. forint lévén évenként biztosítva , a’ társaság magát alaki­­tottnak nyilványitja. 2) Levelezéseiben’s jegyzőkönyveiben hivatalos nyelve a’ társaságnak egyedül a’ magyar leszen; megengedtetik azonban azok kedviért, kiknek még alkalmok nem lehete hazai nyelvünket sajátjokká tenni, kinek kinek inditványit ’s észrevételeit azon nyelven terjeszteni a’ gyűlés­ek­be, mellyen ma­gát legjobban képes kifejezni. 3) A’ próbakertnek már megvásárlóit 10 holdjá­hoz meg 40 hold lehetőségig egy tagban határoztatott vétetni. 4) Egy 40 tagból álló választmány küldetett ki, melly is az élőmunkákat megkezdje ’s közgyűlést híján öszve. 5) A’ pénzbeszedés megkezdetni határoztatott ’s ennek eszközlésé­re Sopronyban Hofer Péter, Vasban Stallner János uy. kéretlek meg. 6) Az ügy terjeszthetése tekintetéből ’s hogy a’ részvényesek is azzal bírjanak, Széche­nyi István gr. értekezése még 500 példányban kinyomalni rendeltetett. 7) A’ köz­gyűlés egész czime „tisztelt gyülekezeti’ választmányé“ tisztelt „választmány“ lé­szen egyedül. A’ közgyűlés szétoszoltával egybegyült a’ választmány és munkálko­dásai folytathatása ’s könnyebbithetéseért sopronyi alelnöknek Niczky Sándor, va­sinak Vidos József urakat, jegyzőkké Simon és Érti urakat választó meg. Re­­ménylhető, hogy a’ dunántúli kerület említett két jeles megyéinek minden kitű­­nőbb férfiait egyesitő ezen köszhasznú társulat mint nem nyerésvágyból szövetke­zett, úgy csüggedetten kitartással áldozandik nemzetünk országos ez iparágbeli gazdagítására. (Ernál jövő számunk bővebben) A’ sopronyi lyceumbeli ifjak az idén a’ magyar kutnál két mulatságot tartottak. Elsőt tavaszutá Skán, másodikat 26kán. Amazon már a’ világossággal is némi ellentétben látszott lenni, a’ táncz­­helyet világositó sok száz mécsnek fekete karókra állítása,a mig imezen nemz. szinti oszlopokra rakott kevesbde tartósb fényű lámpák az ország czimerét világiták ki,és 3 szinüi zászlókat tüntettek elő, mellyek a’ közönség osztatlan tetszését megnyerő tűzijáték közelében is sértetlenül lobogtak. A’ minden keringőt nemzetivel cse­rélő szép lelkű, vig kedvű’s fesztelen társalgású gyülekezet fényét emelék még a’ vacsorázó tábla lelkes köszöntései is, hol irodalmunk koszorús bajnokát k.­tan. Kis János superintendens urat is tisztelni és hallani volt szerencsénk.­­Mind­két ünnepélyen vendégtömöttségig számos, néző számithatatlan. Sajnálhatni, hogy tisztujitásnál — mert a’ as várostól ajánlott erdőrész művelésében megyét képezve osztja fel magát — személyeskedésből két részre szakadt az ifjúság. E. Sz. A. (Tisza árja elleni töltés-egyesület Hatrongyostul Szolnokig) Heves­ me­gyében hg Szász Coburg ö fensége hatrongyosi birtokától kezdve lefelé, Szolnok mezővárosig, a’ Tiszából a’ jobb oldalon több nevezetes helyen ki­rohanó árvíz, több helység és m. város határit, szénatermő réteit ’s öt nagy terjedelmű pusztát, többnyire akkor szokta végpusztulásra juttatni, midőn az azokon legszebb virágjában levő termések ’s termesztvények a’ birtokosakat ’s földmivelőket gazdag reménnyel biztatják, mi által minden remény meghiú­sul, ember és barom ínséget nyavalyát látnak, melly bal kezdettől fogva alig néhány év elmaradóval, esztendánkint, sokszor kétszer is megújul. A’ dü­höngő elem meggállására, a’ hosszú alvás ’s tespedély után lehető józan föl­­ébredés ’s jobb lét eszközlésül, Orczy György b. közjóra törekvő lelkesedéssel, az illetőségeket körlevele által Heves m­.városba, még múlt 1840 ki nov. 23ára öszszehitta, hol a’ lelkes báró, kazéhajtással társulati elnöknek megválasz­­tatván, ’s ugyanazt felis vállalni szíveskedvén, határozatta jön, hogy a’tisz­telt báró a’ mérnöki elöleges munkákra, mérnökrül gondoskodnék ’s vele a* ') hpen ( Urgyban tartotta szinte ma , a' testvér helybeli ref. egyház is ervi­lését Cddi? "Cm hallhatílin ; de az éKés? Ígyh SL ffi.mí kÄSröi kltteí. ‘,Sy ,rántÍ ’ Í8méte,VC tanUSÍ‘oU’ , a Arosz doremákat illetőleg, minden nyilatkozás porosz s németországi egyházak egyesülési szellemében történt.

Next