Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-06-02 / 44. szám
m számításért ’s a’ néhány versecskéért, mit Lukács Pál „Dalkönyvecskéjéből szavaltatok, majd keresztet szenvedtem, rám dörögtetett a’ hangos ítélet, miképen nem vagyok érdemes az ekklézsia becsületes coquinájára. Gyermekim sírtak érezvén a’ méltatlanságot, ’s én örültem ezen könyüknek, mert általok jutalmaztatva érzém magamat. Én megengedek papomnak, tudván hogy 1792 ben volt debreczeni togatus diák még pedig juratus; megengedek elöljáróimnak, mert vak vezértől vakon vezettetnek; ’s alkalmazom magam—mig a’jóltevő halál rajtok nem könyörül — az előmbe szabott 1815-i docendi methodushoz.“ Kérdem Önöket nem v égrekiáltó bűn e így bánni a’ jó tanítókkal ? Lássák Önök ama’ napló becsületes vezetője mit sem tanitand többé, letiltatván az üdvös tanításmódtól, mert nem daczolhat a’ szellemmel, nem állhat—ellen korral haladó lelke hatalmas követelésinek, ’s búsultában tespedésnek adja által iskoláját. — Se uraim! az ollyasokkal, mikre nem vagyunk többé fogékonyak sem magunk sem gyermekeink, ’s meggyalázzuk magunkat, ne hátra de előre vigyük iskoláinkat, legyünk korunknak, e’ századnak méltó ’s hü gyermeki. — Bizony tisztelendő urak sok szép, jó, és nagy teljesítendő van Önökre bízva as mindenható istentől; ’s mindezekre nézve jogos követelése van Önökén e’ századnak , e’ honnak, e’ népnek ’s az emberiségnek. — Tegyenek hát Önök, hogy annak idejében hü sáfároknak találtassanak, lélekismeretesen eleget magas hivatásuknak. Menjenek el az együgyű nép közé, vegyenek részt mulatságaikban ’s vendégségeikben is mindenkor, mint tanítók, követvén mindenben a’ felséges istenember nagyszerű példáját; szőjék minden imádságjokoa a’ királyt és a’ népet ’s rekeszszék minden imádságjokat hanyatlani kezdő lyricusunk könyörgésének e’ hazafiúi ámenével: Ne lásson olly hazát, mint Dicső magyar hazánk, A’ meszsze elmenné nap 'S a’ nagy kerek világ.“ Ribiánszky. (Tiszta ’s erős akarat-tanusitás a’ két ev, felekezet egybeolvadása tárgyában.) Kiben Zay gr. „Szózata“ ’s a’ ref. választmány „Viszhangjai; a’ két ev. felekezet egybeolvadását ápoló hő óhajtást ’s ez egyesülés hatalmai; jótékonysága feletti meggyőződést nem támasztott; — ki továbbá a’P. hírlap 221. száma vezérczikkéből önfelekezete, vagy néhány egyedei hiányit meg nem is mérni ’s által nem látni elég szűkkeblü, — ki a’ tisztelt fökormányzó gróf szózatában érintett „lényegtelen tanítási pontok“ felett sz. Pálnak thessalonikabeliekhez irt lső levele 5dik része vidik verse szerint a’ minden igazság és jóság kútfejtői istenünktől belénk oltott ép ’s erős észszel fölülemelkedni nem tud, az nemcsak rész honfi és szűkkeblű keresztyén, de ha protestánsnak mondja magát, e’testület érdemtelen tagja is, mert a’ protestantismusnak — az , nélkülözhetlen bélyegző üdvhordó szellemét sem igyekezett ’s tudta tulajdonává tenni. Boldog kié’ — fájdalom ! — terhes ítélet valamellyik része alá nem tartozik! háromszor boldog, ki az öszszes vádtól ment! De nekünk, mind két felekezetű evangelicusoknak, am elég most a’ czél sikeresitésére csupán meggyőződést szereznünk, óhajtást keblünkbe fojtanunk, vallásunk szellemét csak szóval vallanunk, hanem, mint egyéb tagok a’ fej szolgálatára hajlanak, úgy nekünk is, min üdvünkön működő tisztelt főkormányzónk ’s elöljáróinknak, hogy (mint a’ választmány Viszhangja mondja) „a’ szeretet e’ századának legszebb diadala“ kivivathassék — segédkezeiket kell nyujtanink.— A’ czél létesítésére „tiszta és erős akarat kell mindkét részről“ helyesen jegyzék meg ezt a’főkormányzó gróf és választmány; de a’ czél megközelítésére ’s könnyebbitésére szükségesnek látom, nemcsak a’ czél jótékonysága feletti meggyőződést kölcsönösen egymásba oltani, — ’s ezt akaratra fölemelni, — de a’ hellyel közzel megfoganszott tiszta és erős akaratnak egyházi hatóságinkkal fokonként és így fökormányzóinkkal illetöleges tudatását is; mert valamint irányt ők adhatnak legjobbat ’s biztosbat, — ’s ezt török méltán várhatjuk is,— úgy viszont miénk a’hiba, vétek, sőt bűn,—ha az, — a’különben üdvhordó— szeretetlen és hanyag kezeink közt korszerűtlenné fajul. — E’ kötelességek szentsége , minden evangelicushoz egyformán szól, de az egyházak elöljáróit ’s papjait kétszeresen, sőt menthetlenül kötelezi; mert épen ezek kezeikbe van letéve a’ meggyőződés magva, az akarat csirája, hogy azokból az egybeolvadás fenséges fája, földünket körülható szeretetteli illatával kivirágozhassék, hogy alkotványt, trónt, nevelést, nemzeti életet, jóllétet és szeretet örök parancsit erősitö ágait honunk egére fölereszsze. És higyék is el uraim, hogy hol a’ senkivánt meggyőződés ’s akarat elmarad (mit a’ magyarok istene megtörténni ne engedjen) ott azt az elöljáró hanyagsága ’s az illető lelkész ellenszegülése (kinek segítő működései mulasztását ellenszegülésnek kell vennem, protestáns szellemünk ellenében) szülendi leginkább. Jól mondá Szózatában a’tisztelt fökormányzó gróf, hogy felszólalásának korszerűtlenné kereszteltetése nem ijeszti el, de nem is ijesztheti, — mert a nem hitt korszerűtlenség nem az ő hibája, sem korunké, csak a’mi hanyagságunk, sőt inkább ellenszegülésünk vétke lenne, mitől csak magunknak kellene borzadva viszszaijednünk. Elég legyen ennyi annak nyilványitására, hogy a’ felérintett hivatalokhoz milly kötelességeket tartok menthetlenül csatoltaknak, ’s mi mindnyájunk tennivalója az egybeolvadási ügyben, hogy ezek következtében elöljáróink viszont előbbre léphessenek ’s magához a’ czél tettleges létrehozásához úgy nyúlhassanak, hogy abban őket valamelly előre nem látott gát vagy korszerűtlenség ne akadályoztathassa meg; most még ezek folytában röviden, mai napon tartott egyházi gyűlésünknek (mellynek e’nagy tárgyára’s ennek még otthoni megfontolására, az ez úttal irásbani meghívásban mindenki egyenként figyelmeztetett ’s felszólittatott) ez ügybeni határozatát a’következőkben nem tartom érdektelennek a’ nagy közönségre nézve. *) Miután minden jelenlevő tag a’két ev. testvér felekezet országos egyesűlendésének szellemi és anyagi felszámithatlan ’s felséges jótékonyságiról teljesen meg van győződve (a’határozat kimondása előtt, bár többszörösen felszóliltatva, egy sem nyilatkozván ellenkezőleg) e’ tiszta meggyőződésüket, mint egyesülni kívánó erős akaratjokat **) az esperességnek bejelenteni határozták, egyszersmind a’ legközelebbi esperessérületi gyülésekre annak idejében küldendő követeiknek ezennel utasításul adják, miszerint az illető helyeken indítványba tegyék, vagy indítványba tétetho£y: az esperességi gyűlés az egyes egyházakat, az esperességeiket pedig a’ kerületi gyűlés, a’ két ev. testvér felekezet egybeolvadása volt.?cS^SfmSyKUgyben’ meggyőződésük ’s akaratjok nyilványitása beküldésére szófia A* ’ hOgn?y fokormányunk a’ további lépéseket a’ nélkül, hogy időelőt 7*gyhalogatás miatt vádoltathatnék , meglehesse. Kelt Tokajban főfelügyelője. ° «»Iványi Miksa m.k. mint a tokaji ág. ev. ,gihte Pécs máj. 16ikán. Honunk egyik ütere a’ Dráva megyénk széleit mosva , a’ végetlen munkák után is, mellyek számnélküli kanyarulatnak átvágásira a’ 3. szomszéd megye által áldoztattak, sem szelídülvén annyira meg, hogy gyakori kiöntésivel egész tájok lakosit kétségbe ejtő inséggel ne fenyegesse. Baranya Edei elhatározták, hogy annak kártékonyságit a’mennyire lehet, mesterséges töltésekkel akadályozzák: illynemű töltésen munkálkodott most megyénk mintegy 30 ezer lakosa, melly a’ 10 ezer folyó öl hoszasága és Kácsfalu helység határjában kezdődő roppant töltés felét ez alkalommal hozá létre. Hogy ezen munka szükséges és nagyszerű, azt ugyan senki kétségbe hozni nem fogja , de a’teljesítés módjára nézve lehetetlen észre nem venni azt, hogy a’ megyei földmérőnek e’ részbeni elöleges munkálatja a’ nm. H.tanács által nemcsak helyben nem hagyatott, sőt mint értetlen munkálat hanyagságig bélyeggel rovatott meg , és épen azért, mivel a’H.tanács az érintett elöleges földmérői munkálat kijavítását meghagyólag javassá, igen méltán aggódhatni, hogy miután illyes kívánt, és bizonyosan a’ foganatosítás előtt ismét fölebb terjesztendő javítás nyomdokárol tudományunk nincs, ezen óriási és annyi szegény adózó verítékébe került munka, valóban czélszerüvé válandó? — A’ pécsi püspöki lak, melly alkotására nézve a’ régi nagyszerűségnek századok viharival daczolt ritka rococo-példánya, tetemes kijavítási változásoknak néz ebbe, eddig, azon, mintegy 40 öl hoszu és a’ beszállót contritióra intő sötét kapuboltozatnak szinte 2112 öl széles fala, mindjárt a’ bémenetelnél keresztül töretvén ’s az ezen fekvő kapolnaszoba lebontatván, ennek helyén pompás felmenetü márvány-lépcsőt készülnek építeni. Megyénk baranyavári kerülete táját egy idő óta utonállások bátortalanitják olly annyira, hogy a’ megye idei szükségesnek találták e’részben az itt tanyázó katonaság főnökével ellenük rendes vadászatot rendelni; hihető, hogy az ujonczozás elől megszökött kóborlók rettegtetik most a’ vidék jámbor utasít és lakosit. — Más veszedelmi aggódás nyugtalanítja a’ hegyháti járás népét, hol a’ dühös ebek megszaporodta már több házi állatot tön áldozatává; czélszerűen iparkodik a’ járásbeli tisztviselő úr a’roszszat kisebbíteni azzal, hogy a’ környékbeli falukban a’ kutyákat rendre lödözteti, innét származott azon pontos jelentése is a’ járásbeli pandur-kaptárnak, miszerint ez a’ szolgabiró urat tudósítja, hogy a’ kutyákat minden személyválogatás nélkül agyon lövette!! —Időjárásunk beillenék a’forró júliusra, a’ gazdát kicsinyhitüség fogja el, mert előre látja hogy szénát ismét gyéren fog kaszálhatni, általjában a’ tavasziak igen silányak, ellenben bor- ’s búzában igazi istenáldás vár reánk. Soprony tavaszutó 28kán: A’ sopronyi ev. lyceumbeli magyar társaság 51ik évi első örömünnepét f. h. 20kán mindkét nembeli különböző vallásu és rangú gyülekezet jelenlétében Hetyési László tanító úr elnöklete alatt tartá. A’ dicséretes szorgalommal működött ifjak közül, ha csak dolgozataik belbecsét nézzük: Packh Albertet ’s Palló Sándort; ha a’ szavalási tehetséget: Sztehló Jánost; végre ha a’ kettőnek kívánatos egységét tekintjük: Sass Istvánt kell kiemelve neveznünk. Igen örvendetes hatással de fájdalom csekélylyel volt az ünnepély, mert a’kereskedési ’s társalgási nyelv, hazánknak különben nem csekély fontosságú e’ végvárosában általányosan német levén—az ifju dalnok Vörömartyval még méltán keserghet: „Az ifjú nem érez, a’lyányka nem ért, És nincs koszorúja szerelmeidért.“ 22- bén ismét egy szivemelő jelenetnek voltak tanúji városunk lakosi. Ugyan is a’ sopronyvasi szeder-egylet tagjai e’ napon a’ megyeház nagyobb teremében számosan öszszegyülvén, az ideiglen volt választmány elnöke Széchenyi István gróf megnyitá a’ gyűlést,s a’ köz jóllét előmozdítását tervező nemzeti vállalatokban isméretes fáradatlanságu Erdödy Sándor grófot szólitá fel az előlülésre, ki is a’ hangosan kifejezett köz kívánatnak engedvén elfoglald elnöki székét. Felolvastattak az eddig munkálkodott választmány jegyzőkönyvei. Ezután Széchenyi István gr. előterjesztésére köv. nevezetesb határozatok tétettek : 1) Az aláírási iveken 212 részvényestől 4.240 p. forint lévén évenként biztosítva , a’ társaság magát alakitottnak nyilványitja. 2) Levelezéseiben’s jegyzőkönyveiben hivatalos nyelve a’ társaságnak egyedül a’ magyar leszen; megengedtetik azonban azok kedviért, kiknek még alkalmok nem lehete hazai nyelvünket sajátjokká tenni, kinek kinek inditványit ’s észrevételeit azon nyelven terjeszteni a’ gyűlésekbe, mellyen magát legjobban képes kifejezni. 3) A’ próbakertnek már megvásárlóit 10 holdjához meg 40 hold lehetőségig egy tagban határoztatott vétetni. 4) Egy 40 tagból álló választmány küldetett ki, melly is az élőmunkákat megkezdje ’s közgyűlést híján öszve. 5) A’ pénzbeszedés megkezdetni határoztatott ’s ennek eszközlésére Sopronyban Hofer Péter, Vasban Stallner János uy. kéretlek meg. 6) Az ügy terjeszthetése tekintetéből ’s hogy a’ részvényesek is azzal bírjanak, Széchenyi István gr. értekezése még 500 példányban kinyomalni rendeltetett. 7) A’ közgyűlés egész czime „tisztelt gyülekezeti’ választmányé“ tisztelt „választmány“ lészen egyedül. A’ közgyűlés szétoszoltával egybegyült a’ választmány és munkálkodásai folytathatása ’s könnyebbithetéseért sopronyi alelnöknek Niczky Sándor, vasinak Vidos József urakat, jegyzőkké Simon és Érti urakat választó meg. Reménylhető, hogy a’ dunántúli kerület említett két jeles megyéinek minden kitűnőbb férfiait egyesitő ezen köszhasznú társulat mint nem nyerésvágyból szövetkezett, úgy csüggedetten kitartással áldozandik nemzetünk országos ez iparágbeli gazdagítására. (Ernál jövő számunk bővebben) A’ sopronyi lyceumbeli ifjak az idén a’ magyar kutnál két mulatságot tartottak. Elsőt tavaszutá Skán, másodikat 26kán. Amazon már a’ világossággal is némi ellentétben látszott lenni, a’ tánczhelyet világositó sok száz mécsnek fekete karókra állítása,a mig imezen nemz. szinti oszlopokra rakott kevesbde tartósb fényű lámpák az ország czimerét világiták ki,és 3 szinüi zászlókat tüntettek elő, mellyek a’ közönség osztatlan tetszését megnyerő tűzijáték közelében is sértetlenül lobogtak. A’ minden keringőt nemzetivel cserélő szép lelkű, vig kedvű’s fesztelen társalgású gyülekezet fényét emelék még a’ vacsorázó tábla lelkes köszöntései is, hol irodalmunk koszorús bajnokát k.tan. Kis János superintendens urat is tisztelni és hallani volt szerencsénk.Mindkét ünnepélyen vendégtömöttségig számos, néző számithatatlan. Sajnálhatni, hogy tisztujitásnál — mert a’ as várostól ajánlott erdőrész művelésében megyét képezve osztja fel magát — személyeskedésből két részre szakadt az ifjúság. E. Sz. A. (Tisza árja elleni töltés-egyesület Hatrongyostul Szolnokig) Heves megyében hg Szász Coburg ö fensége hatrongyosi birtokától kezdve lefelé, Szolnok mezővárosig, a’ Tiszából a’ jobb oldalon több nevezetes helyen kirohanó árvíz, több helység és m. város határit, szénatermő réteit ’s öt nagy terjedelmű pusztát, többnyire akkor szokta végpusztulásra juttatni, midőn az azokon legszebb virágjában levő termések ’s termesztvények a’ birtokosakat ’s földmivelőket gazdag reménnyel biztatják, mi által minden remény meghiúsul, ember és barom ínséget nyavalyát látnak, melly bal kezdettől fogva alig néhány év elmaradóval, esztendánkint, sokszor kétszer is megújul. A’ dühöngő elem meggállására, a’ hosszú alvás ’s tespedély után lehető józan fölébredés ’s jobb lét eszközlésül, Orczy György b. közjóra törekvő lelkesedéssel, az illetőségeket körlevele által Heves m.városba, még múlt 1840 ki nov. 23ára öszszehitta, hol a’ lelkes báró, kazéhajtással társulati elnöknek megválasztatván, ’s ugyanazt felis vállalni szíveskedvén, határozatta jön, hogy a’tisztelt báró a’ mérnöki elöleges munkákra, mérnökrül gondoskodnék ’s vele a* ') hpen ( Urgyban tartotta szinte ma , a' testvér helybeli ref. egyház is ervilését Cddi? "Cm hallhatílin ; de az éKés? Ígyh SL ffi.mí kÄSröi kltteí. ‘,Sy ,rántÍ ’ Í8méte,VC tanUSÍ‘oU’ , a Arosz doremákat illetőleg, minden nyilatkozás porosz s németországi egyházak egyesülési szellemében történt.