Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-21 / 58. szám
- 237 - igetlen nagy szárazság miatt nagyon megromlottak, réteink alig termének ne- srész szénát, mi marháink tartására nézve nagyon aggasztó. De tengerink szép , hogy alig lehet gazdagabb termésre emlékezni. Az élet ára tavasz folyvást csökken, mi sok gazdának, ki t.i. termését olcsón vesztegetni nem ta, számítását, ’s reményit igen megcsalá. A’ tömérdek hernyó a’ gyűmöleket, ’s tölgy-erdőket tavaszkor egészen lepusztitá elannyira, hogy májusa’ fák valódi téli alakban valának, némelly tisza - ’s borzsaháti helyk kertjeiben azonban szilva mutatkozik. Szőlőhegyeink közép természűek, de gazdáink belőle 18 tikincolárt reménylenek; annyi igaz, hogy lén a’ szőlő most a’ tenyészés azon fokán van, mellyen tavaly auguszt ! felé alig volt. Az egészségi állapot tűrhető, nyár elején sűrűn haltak a’ émekek himlőben , ’s hellyel közzel serdültek, sőt férfiak is , kik beoltva is meghimlőztek. A’ szomszéd megyékben mindenütt tisztujitást reményk Ugocsában auguszt közepén, Mármarosban, Ungban, Szabolcsban ezen égén, vagy a’jövő elején, eredvényre legérdekesb lesz a’ mármarosi. Léváról, Szomszéd Nyitramegyében bizonyos Hurban Milosz , segéd-lelkész nyomtatott jelentése szerint ki adni szándékozik egyik a “ czimü szláv zsebkönyvet ’s ennek pártfogására minden ■ far és szomszéd országi szlávot felszólít. E’ czimet hihetőleg csak azért azta, hogy a’ belföldi szlávokat arra figyelmeztesse, miszerint a’ Nyitrarci szlávok azok, kik a’ magyarosításnak ellensúlyul szolgálandnak, mint bérczein tenyészik Minervának azon óriási madara, mellynek véd száralatt menedéket találandnak Szvatopluk ivadéki ’s mellynek dicső vezéralatt ezek uj diadalok felé indulandnak. Nyitrának lelkes fiai örömükben olandnak, hogy megyéjük a’ sors által olly fellengős színhelyül jelölteki! Erre igazságos előjoga lett volna Tátra azon vidékének, hol honunk tulápinak egyike az ág. hitüek köztisztel, főfelügyelőjének nemzetiségünk sztésében fáradhatlan törekvésit vette epés bonczkése alá. Verebélyi. — (Egy két szó a’ Pesti Hírlap 50 számára. *) Kezembe jővén ezen ív, álmáira látám, hogy az eczet dolga benne egy lapnak két rovatát majd egészen be ’s nemcsak azért álmélkodva, mivel ez a’ 38ik szám alatt helyes itéletugy a’ mint újságba való, már kimerítve volt, hanem azért is, mivel Kozáborszky Alajos úrtól nem várt modorba van az öntve. Nemcsak a’ megyei rést illeti az a’ gúny, hanem a’megyei gyűlés’ közönségét is, mert ha ollyan duchio, „hogy rajta tébolyodni kétszer, okosodni azonban egyszer sem lehet,ei nem fejezte ki elégül ellenségét a’ gyűlés ? sőt maga a’ közlő, — akkor vigyozó ur dús hatásával miért nem igazította ? Ha csendes pillanatiban viszont , eszébe juthat, hogy figyelemből én magányosan híttam meg a’ vegyvizsgálatra, aztán megkérdeztem: meg van é elégedve a’ végzéssel ’s neigennel felelt. Azonban a’ki elolvassa az egész orvosi jelentést **)’s nemegy részét elforgatva tépegeti, könnyen általláthatja, hogy „szép jövendőt ítve, nyugalmas ágyat vetve“ feszített prológusa, úgy polypot és reprodu. extraordinaria vist, ’s még Columbus tojását is értelem nélkül rakásra törpilogusa, nincsenek helyén: a’ nagy közönséget ezen szavaknak , vagy a’ nősvágyó kitűnő egyedeknek fejtegetésivel még inkább terhelni nem akárcsak azt említem, jövendőre minden illyes utáni feleseléstöl óvakodva, hogy in első alispán ur üdvözölvén a’ KK- és RRket utána tüstint nagy feneket ke-i azon prológust elmondó az indítványozó ur, három fontos tárgyat ígért, íban csak eczet, a’ terembeni székek’ és asztalok’ máskint rakatása, és egy törvényes javaslat (melly azonban megbukott) következvén, sokan mondták iiuriunt montes, nascitur ridiculus mus ;“ épen mint most is ezen czikket mondják, kik viszonyunkat nem ismerik is , hogy abban személyeskedés ang. Bizonyára illett ’s jobb is lett volna, ha nem érté jelentésemet, a’hely én megyei közönségünk elött megkérdezni, hol különben is e’ tárgyhoz tülszóltak ’s én szóval világositást bővebben adtam, úgy az eczetnek különnemeit ’s a’ hamisítás ’s viszszaélés’ fogalmát a’ KK. és RR. megelégülésökre újra kifejtettem, a’ mennyire azt szószaporitás nélkül szükségesnek véltemvégzés igen czélirányos, mert hivatalos utasításul van adva, hogy az oll// /, melly csak növényekből készül, szabad, amaz pedig, mellybe ásványság jön, tilalmas. Én ugyan magány-véleményem, tudományom és tapasztalászerint, most is azt mondom, hogy olly felosztásban, diluttióban, mint nál volt (mert most már ha hoznak is ollyan ásvány-savanyos eczetet szom- 1 megyékből árulni, megvizsgálván viszszautasitjuk, a’ magunkéit pedig szóvizsgálat alatt tartjuk) ha viszszaélések nem történnek vele , nem mérges, mert a’ Hírlapban említett szerek csak mintegy eczetanyául szolgálnak, ’s azok (mit a’ közlő elhallgat) gyártás alatt 25—3 lakó Vizzel vegyíttetnek ; de ha már hivatalosan előfordul , ha az indítványozó úr a’ közönség nyugalmát felriasztás sőt azt kiabálá: „óhajtanám, hogy a’ nercet a’ tisztviselők ide a’t. KK. és RR. ebbe hoztak volna, ha táblabirói hitelességgel mondja, hogy attól több ember ’s cseléd betegültek meg (ámbár post hoc, sod non propter hoc) ha az alispán ur által jelentett’s már tett rendelkezésben meg nem nyugszik, akkor a’ történhető viszszaélések miatt az orvos, igy megkülönböztetve, a’ mint van, mondhatá„jó lesz megtiltani“ és a’ megye végzése a’köznép egészségire nézve, épen úgy mint birtokára ügyelési jogból és kötelességből őrködhetik, tilthat ***) mint p. o. eddig is tiltotta az éretlen gyümölcsök áruitatását, a’ czinczellen, vagy rosz mázu edények’vásárlását, némelly mesterséghez, kalapossághoz, asztalossághoz szükséges szereknek, patkányétetöknek boltokban tartását Ha közlő úr nem tudja, hogy a’ méreg és ártalmas közt különbség van, arról az orvos nem tehet, azonban utasítom tudálékos bölcseségét Frank, Schraud, Rene, sőt Orfila munkáikra, — vagy ha tetszik, kérdjen meg itthon, megmagyarázom, — mint azt is megmondom, mit jegyzésében kérd, hogy zsongátlan az orvosoknál közönséges és régi szó, de az akadémiai szótárban is ben van: zsongere, Tonkraft, deákul: vis lonica. Ezek után tehát „zsoltári rövidséggel“ mert ezt jobban is szeretem , mint a’ szó millionari bőséget ’s kivált hivatalos tárgyalásban több igazat tartok a’ socratica methodusban, mint a’ hozzánk beharapozott szónoklatban, mondom zsoltári rövidséggel bátor vagyok állítani, hogy kinek öt érzéke van, de mind az öt ép és egészséges ’s ki hozzá csak középszerű elmével de józannal bír, hol a’ képzelő erő az ítélő tehetséget nem nyomta el, az bizonyosan eligazodik, hanem orvos is, véleményemen, csak szíveskedjék egész jelentésemet fogulatlanul elolvasni. Még egyet, mi a’ dologra tartozik: ha egyik vagy másik közlő nálunk, hol a’ censura olly igen engedékeny, illyes gúnyt ir, vagy személyesen ad által, mint talán Záborszky Alajos úr, ki 22—23 napján nyár elő havának, midőn a’ kérdéses tárgy sajtó alá jött, Pesten mulatozott, mondom ha illyes gúnyt ir, melly a’vármegyéknél végzésbe ment dolgot kíméletlenül rázza, akkor a’ szerkesztetöségtöl, kivált Kossuth úrtól méltán várnok, hogy a’ vármegyék’ municipalis tekintetét sülyeszteni ne segítné ’s levelezőit jól választaná meg, kik ha ’s nem mint Somogyiul többször történt, ferde közléseket adjanak, vagy épen azért, mivel tisztelt barátja Záborszky Alajos ur, eszébe juttatná, hogy a’ nyilványosságban is, a’ szólásszabadságban is van határ. Est modus in rebus sunt certi denique fines, Quos ultra cilraque nequit consistere rectum. Róma elfoglalt coloniájának, szövetségesinek provinciáinak is meghagyta a’ municipalis jogokat; hát nálunk, hol egy megye a’ másiknak nem zsákmánya, hol a’ független egyetértés, illendő tisztelet alkotványunk’ istápja, hol a’ vármegyék’ tekintete tartja fen az üdvös sulyegyent — jól a’ közhivatalban levőket ’s a’ megyék’ végzéseit most már a’ nép kezén forgó hírlapokban nevetségessé tenni? az illyesböl, ’s ha egyes ember oktatóúl, vezetőül, arguszul egy megyében, sőt az országban fellép? lépcsőnkénti kifejlődést vagy más valamit várhatunk é?? erre illik a’franczia statusbölcsnek mondása: les mauvaises exemples sont pires, que les crimes. Haza! közös édes anyánk meddig engeded, hogy gyermekeid két élű fegyverrel a’ nép tömege közt, gondolatlanul forogjanak, ’s békés szalmás gmiyyóink közt meztelen világgal bolyongjanak ! Qui autem parti Civium consulunt, pariera negligent, rem perniciosissimam in civitatem inducimt, sedilionem atque discordiam. Cicero. — Kaposvárott julius 18-án 1841. Csorba József s. k. Győré (Tolnában.) Egész század hanyatlott az örök semmiségbe viszsza, mióta helységünk egy, valaha állott kath. egyháznak csak romjaira emlékezvén, szüntelen epeszre bennünket azon buzgó óhajtás, hogy az Isten házát kebelbeli híveink számukra ismét újra felépithetnek; a’ szegénység részünkről, az ez előtti földesuraságok által pedig több ízben teljesítésre nem juttatott ígéret, már reméllhetnie is alig engedő jámbor közönségünknek, midőn mostani főpásztorunk és földesurunk m. n. kéri Scitovszky János, egyszerre és mintegy varázsolva helységünk közepén, ottan t. i. hol a’ régi templom állottnak mondatik, egy izlsre nem kevésbbé, mint nagyságra ékes egyházat teremtetett. F évi jun. 24ét választván a’ tisztelt alapitó mind helységünk, mind uj egyházunk uj ünnepévé, szokott egyházi szertartások közt ugyan tisztelt föpásztornak tette le az épület első kövét, egyszersmind a’ mindenek urának a’ már felemelt falak közt az első áldozatot bemutatván , a’ bérmálás-szentségben is számos hívet részesitett A’ zöld ágfák alatti szabad teremben adott lakomát jeles vendégkoszorú diszesilvén, a’ haza legjobb atyja drága élleért emelt legelső poharat a’ kegyes alapitó. Mire úgy vélnéd, hogy a’ taraczkok durrogásit is felülhaladták azon éljen kiáltások, melyeket a’jobbágyi hódolás és szeretetnek elragadtatott érzelme sokszorozva ismététt. Helységünk jámbor lakosit, kiknek buzgóságuk ’s fáradhatlan munkásságuk nem kevésbbé nevelte a’ vállalat létrehozását, sem hagyhatván a’ kegy.alapító említés’s méltánylás nélkül, szinte azokra is elköszönté áldomáspoharát, kik az irántok tanúsított jótékonyság hálájától elfogulva, örömkönnyek közt, egyszerű szavakkal ugyan, de olly érzéssel nyilványiták köszönetjöket, millyeket csak a’ mesterkélellen őszinteség hagyott a’ természet emberének tulajdonául. A’ helység lakosai közt kiosztandó 10 akó bort, a’ helység ügyes bírája csak köv. vasárnap mérette ki, egyszersmind ág. vallású lakostársunkat is minden különbség nélkül részesítvén az örömáldomásban. t. J. (Ipar-é s törvérügy)- Újabb bécsi levél szerint jul. Írül az olly jó hírben állott ház megbukása, mint Geymüller és társ, még jobbadán kirekesztő tárgya a’ városi beszédnek. Bár még arról bizonyos tudomásunk nincs : mennyire megy a’ terhelő adósság értéke, annyit még is tudunk, hogy az sokkal felülmúlja azon öszveget, mellyel mások neki tartoznak, ’s igy a’ nagy veszteség elkerülhetlen. A’ nemzeti bank igazgatósága jul. 1 Okén tartott ülésében elhatározta, hogy a’tőle kielégített (escomplict) Geymüller -féle váltókért, mellyek körülbelül 2 millió ftra mennek, nem szorítja egyszerre a’forgatókat, hanem idejök kiteléséig vár,hogy ezutóbbiaknak érkezésük legyen azokat készpénzre változtatni. Ezen határzat minden tekintetben kellő méltánylást érdemel, mivel ez által sok további zavarnak, és talán a’ további komoly következményeknek, legczélszerűbben eleje vételik. Ezen kívül az érintett ülésben az is határozhatott, hogy az iparvállalati papirosokra, azaz a’ belföldi vasutrészvényekre meghatárzott arányban 5 millió ftig előlegeznek. (Eddig elén a bank csupán statuspapirosokra előlegezett.) Uly tetemes öszvegnek keringésbejutása által hathatósan leend segítve azon pénzszükségen is, melly itten régóta uralkodik. Ez annak legközelebb oka, miért emelkedőnek ’s üdülőnek föl a’ vasutrészvények a’bukás által a’ tőzsérházban kapott sebből. A’ Geymüller-ház buktának oka főleg az i 83 Oki politikai eseményekben van , mellynek azon idő óta tulajdon *) Ezt ezelőtt már két héttel megküldöttem I. Kossuth úrnak, hogy hírlapjába, annak helyén s idejében vegye föl; de mivel még eddig (mi oknál fogva? — nem tudom) mind a dolog, mind személyem elmellőztetett, a’ Jelenkor szerkesztőjét, kit részrehajlás vétkétől mindenkor tisztának ismertünk, kérem , szíveskedjék kívánságom minél előbb teljesitni. Csorba József m. k. ►) Orvosi Jelentés : — F. észt. május hélső napján tartatott n. gyülésbenjV, és vármegye közönsége előtt feladatvan szóval hitelesen, hogy a’ megyében több helyen, névszerint Fajszon és Kovácsiban mérges eczet készül és árultatik; azonnal rögtön a járásbeli főbíró úrral együtt nyert ide czélzó kiküldetést kapván. lször is még azon napon megvizsgáltam ugyan a’ tisztelt főbíró úrral Kaposvárott többféle eladó eczetet, név szerint Feldreich zsidótól, a' két freisznertól, Polák Izsáktól, Szigetváritól— öszsze hordatván, e’dolgot Csalay Imre patikáriussal törvényes bizonyság, 's több urnák jelenlétökben, 's úgy találtam a' cheraiai próbáló és kisértő szerek, sőt magának a szaglás és kóstolás érzékének segítségével is, hogy mind ezen eczetek (a’ mint ezt az eczetkészitö Feldreich esküvése alatt is megmondja) 's mint azt főbíró úr bejelentette, növényekből, um. szalmából 's venyigéből, sok vízzel kevés eczetet és pálinkát vegyítvén a’ meleg’ befolyása alatt savanyosodás, forrás által készülnek, és nem ártalmasak, ’s annyival kevésbbé mérgesek, vagy mérgek. 2szor Megérkezvén Kovácsiból (mert Fajszón most nem készítenek) öt akó eczet, ugyanezt is a’ chemia tudománya szerint törvényes bizonyság, sőt több vendégnek’ s magának a'feladó és indítványozott táblabiró urnak jelenlétökben próba és kisérlet alá tettem, "s úgy találtam, hogy ebben a' növény-savanyon kívül, bár kis mennyiségben is, p.o. egy font 20—30 akóban ásvány-savany, név szerint só- és büdöskő-savany (aeidum muriaticum és sulphuricum) máskép közönséges neves vitriol— savany van; kerestük a'talán készítés által vagy alatt bejöhetett vas, ólom vagy réz részt, de ezt nem találtuk; pedig kimutató vegytani szereink (reagentia chemica)név szerint a'solutio acetatis plumbi, a’ferroso cyan, kálium (solutio prussiati ferri) a’ solutio nitratis argenti, a tinctura gallarum ezt bizonyosan megmutatták volna. De ize is megmutatja, hogy ezen eczetnek valami öszszehuzó fanyarusága van, ’s végre azon zsidó írást lefordittattam, mellyet I. Vice-ispán ur’kezéből kaptam , és ez is, de a’ kovácsi zsidónak, ki ezen eczetet készité, ön vallomása is azt bizonyítja. E’ szerint orvosi vélekedésem az , hogy ezen eczet ugyan (t. i. a’jelentésemben levő 2dik szám alatti) nem mérges , de a’ viszszaélések miatt ártalmas lehet, sőt mivel a chemia szerint az eczet’ tudományos fogalmából következtetve is, idegen részszel kevert eczet (noha elegendő vigyázattal, réz, ólom, edénytől óvakodás mellett, nem ártalmas, nem méreg, sőt zsongátlan szegény népünknél nyári melegben ajánltatni szokott szer) azért ezt jó lesz mégis megtiltani, amazt pedig az első szám szerint megengedni , hogy mind az, ki azzal tisztán bánik, élelmét kereshesse — mind a’ népség olcsó áron eczetet kaphasson. Cs. J. ) Vármegyéink ennek gyakorlatában vannak, ’s még a’ régi Roma uralkodása alatt is találhatni nyomaira egy bíróságnak , melly napjaink „municipalis politiájához* hasonlít részben: a'köz egészségi állapot — — — ügyébeni szabályok’ álthágóinak megfenyítése ’stb. Tudománytár.