Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-18 / 66. szám

1841. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések: csődület a’ nemzeti Muzeum régiség-, pénz-’s kincsek­ hivatalaira ; váltóügyvédi vizsgálatok; A’ Kri­­ván csúcsán emlékállitás Fridrik Aug. szász király ott volta örökítésére, Buda fővárosi rendőrségi utasítás; a’ magyar gazdasági egyesület m. Naptá­ra megjelent­­ a’ honoratiorok szavazási ügye; Ceszyr vm m­egye: szolgabirák és esküitek szaporítása, ujonczozási viszszaélések, ’s a’t., Somogy m­e­­gye: katonai ’gyakorlatok iránti észrevétel, szolgabirák szaporítás ügye a’ mezei rendőrség miatt,­ a valórész, ’sa’t.; Almás megye; gazdasági egyesület ügye a’ zsidók iránti gyű­lölség valahára már Kassán is szűnni kezd, idejárat, ’s a’t.; Szabolcs megye; tisztujitás eredménye, ’s a’t.; ipar-’s tözsérügy; Havasalföld; brailai zavargás, ’s a’t.) Spanyolország (cortes m­eghatalmazás új kölcsönvétve; ismételt erőszakoskodásuk az angoloknak; ’sa’t.) Anglia (O’Connell munkás, mint valaha; tory készületek; parliamentnyitási határnap; lapvélemény Krisztina királyné ellenmondásáról; ’sa’t.) Francziaor­­szág (a’ toulousei elégül ellenség komoly színt ölt; Ledru-Rollin vádállapotban; ’s a’miatti ingerültség ’sa’t­) Görögország. (Maurokordalos nyilatkoz­szag­­a ványa. Külföldi elegyhir. Dunavizállás, ül.­ és Erdély­ i cs. ’s ap. kir. Fels. marczibányi és puchói Marczibányi Lörincz cs. kir. kamrást ’s Nyitra-megyei volt­ alispánt a’ kir. ítélő-tábla ülnökévé, komori Bedekovich Kálmán m. kir. udv. kanczellariai fogalmazó-gyakor­nokot pedig Horvát - Dalmátország és Slavónia ítélő - táblájához tiszteletbeli ülnökké méltóztatott legkegy. kinevezni. A­ cs. kir. Főherczegsége, az ország Nádora, mint a’ magyar nemzeti Mu­zeum Pártfogója, a’ fent említett intézetnél az igazgatói és a’ régiség, pénz, ’s kincsek gyűjteménye Őrzői eddig üresen állott hivataloknak, mellyekkel al­kalmas fizetésen kívül szabad lakás és tűzifa is van egybeköttetve, betölteté­­süket kegyelmesen elhatározni méltóztatott. Minélfogva mind azok, kik e’hi­vatalok valamelyikét elnyerni óhajtanák, erköltsiségük, tudományos miveltsé­­gük, és a’ hazában divatozó nyelvekben szilárd járatosságuk felől megkíván­tató bizonyítványokkal ellátott folyamodásukat jövő 184­2. febr. utósó napjáig fent emlitett­­ cs. kir. Főherczegségének benyújthatják. Al-Csúth 1841. aug. 6kán. (hivatalos tudósítás.) A’ rm. m. kir. udv. kamra az ó-gradiskai megürült só-és 3 Oczad-sze­dői hivatalra Baba Sándor pancsorai kir. sóár- és 3 Oczad-szedőt, a’ broodi kir. sóár-és 3 Oczad-szedői hivatalra Mallosch egy Fülöp ugyanottani el­lenőrt, ennek helyére Szerenkay Antal pancsovai kir. só-és 30ad-ellen­­őrt, ennek helyére Lukich Döme moldovai 3 Oczadost, ennek helyére pedig Stuchlik József homolitzai útlevélvizsgálót, a­ temesvári kir. só-és 30ad­­ellenőri megürült hivatalra Radicsevich Tódor egyottani helyettest, ennek helyére Földváry Sándor ugyanottani tisztirnokot, helyére pedig Nach­bar János ugyanottani fizetéstelen gyakornokot alkalmazá. Továbbá keblebe­­li számvevő hivatalánál M­i­h­á­l­o­v­i­c­s Antal számtisztnek számtanácsossá neveztetése és Schlegel Antal számjegyző halála következtében B­­­a­u­­verth Gáspár számjegyzet számtisztté, Molterer Antal és Szartory Rudolf járulnékokat számjegyzőkké, C­z­i­e­g­l­e­r Aloiz és Forty László dí­jas gyakornokokat járulnokokká, és Vörös József ’s Rózsahegyi Ist­ván díjtalan gyakornokokat fizetésesekké mozdítá elő. — Pest. A’ tek. kir. váltótörvényszék köz­tudomásra veszi, hogy a’váltó­ügyvédi vizsgálatok kezdete jövő törvényszünetre, jelesül pedig od­. közepére van határozva, miért is azok, kik váltóügyvédi vizsgálatot akarnak tenni, ez iránti folyamodásukat az ügyvédi hitlevél és erkölcsi jóviseletekrül megkíván­tató bizonyitványnyal sept. 29lül, (kirekesztőleg) f. é. oct. 14ig az itteni vál­tótörvényszéknél nyújtsák be. Buda, aug. 11. Az itteni városkapitányi hivatal ma köv. hirdetést bocsá­tott közre. Miután az élelmi­­szerek első kézbül vétele a’ t. ez. közönség ér­dekében áll, azért az a’részbeli akadályok elhárítására tudomásul adatik, hogy a’ tőzséreknek, főzelékárusoknak, hajhászoknak és egyéb árígérgetőknek az élel­miszerek megvétele vagy áruk iránti előleges egyezkedés heti vásárok alkalmi­kor sz. Györgyiől sz. Mihályig 9 óra előtt, az esztendő egyéb részeiben pe­dig 10 óra előtt, mint szinte általában előtte­ való estvén, ezennel megtilta­­tik. Ezen rendelet áthágója a’ megvásárlótt vagy alkudozott tárgy elvesztésé­vel, ismétlési esetben pedig azon felül még hozzá mérsékelt pénzbírsággal is bűntetteini fog. A’fölebbi személyek megvételi bizományaikra, mivel ez különben is csak viszszaéléseket szülne, nem leend semmi tekintet. E’ czél annál bizonyosb elérése végett mindenki felszólittatik, hogy az észrevett kihágást az e’ végre kirendelt vásárbiztosnak, vagy negyedmesternek, ’s ha tán azok épen akkor jelen nem lennének, a’ vásártérre kiparancsolt rendőrségnek, vagy pedig a’ város­kapitányi hivatalnak jelentse be. —­Liptóból írják, hogy azon emlék, mellyet Münster György hradeki és lykawai kir. erdőmester a’ Krizán csúcsán Fridrik Auguszt szász király od­val­­tának megörökítésére állított, aug. 4kén számos, több szomszédból összefor­­dult nemesség részvevő jelenlétében , mozsárdörgés között ünnepiesen leplez­­tetett le. Az emlék öntött vas pyramis , csonkított tetején a’ szász korona nyugszik; a’ pyramis négy oldalán a’ következő, erősen megaranyozott, fel­iratok láthatók: I) éjszak felé: Fridrik Auguszt, a’ szászoknak névvel és tet­tel dicső királya Krivánt megjárja aug. IV. M.DCCCXL. Kíséretében lévén Hainz Fridrik, főőrnagy és segédtiszt; Zipser Keresztély, tanár és tanító­; Thuránszky Péter, főszolgabíró; és Münster György, kir. erdőmester ’s tbiró, ki emlé­két mély tisztelete jeléül emelte. 2) Keletféle: itt állt egy távol népnek szabadelmü királya, ’S a’ föld szépségén lelke gyönyörbe merült. Vajha ne csak földét tudják bámulni hazánknak. Nemzete légyen erős ’s tettei híre dicső. 3) Nyugot felé néhány latin distichon, nem épen a’ legszerencsésebb; végre a’ délszaki oldalon Szászország koronája látszik az ország ezen devizével: Gott segne Sachsen. Örömmel értjük, hogy az ünnep nyilványos nyelve a’ nem­zeti volt, különösen az emlékállító hazafi és gr. Serényi beszédeik, mellyekkel a’ fels. uralkodó házat ’s azon jeles fejedelmet, kinek emlékezetére az ünnep tartatott, élteték, magyarul zengettek; a’ társalkodás azonban az ebéd felett, ’s az énekek és versek, mellyek ez alkalomra készültek, vegyesen e’ vidék valamennyi nyelvein folytak. Pompás tűzijátékkal végződött késő éjjel az ün­nepély. Nevezetes ezen bár szerény emlékoszlop mind azon magasságnál, mellyen áll (több mint hét ezer láb a’Kriván csúcsának emelkedése) ’s mi leg­alább illy magasságon emléket sehol nem tudunk —­ mind azon nehézségek­nél fogva, mellyekkel annak felszállitása összeköttetve volt, ’s miket csak az ítélhet meg, ki e’ roppant sziklatömeget nemcsak látta, de arra felmenni pró­bát is tett. Eddig ugyan még ritka ember az, ki annak tetőpontjáig felhatott. Aug. 4. közel 80 ember állott rajta, és azon helyen, mellyre tavai ugyanaz napon a’ szász király felvergődött. Ezentúl, reményb­etűl, gyakoribbak lesznek hazánk ezen egyik legmagasabb csúcsának látogatóji. (Magyar Gazdasági Egyesület.) A’ m. gazd. egyesület által jövő 1842 évre ki­adott Mezei Naptár (Gazdasági kalendáriom a’ nép használatáér) megjelent. Tartal­ma következő : I. Kalendáriumi tárgyak , u. m. 1) egyházi számlálás. 2) Változó ünnepek. 3) Négy kántor. 4) Hold fényváltozásai. 5) Évszakok. 6) Fogyatkozá­sok. II. Az év 12 hónapja, arany igazságok­ és tanácsokkal kisérve. III. Fels. ural­kodó ausztriai ház élő tagjai. IV. Főmért. magy. kir. udv. kanczellaria. V..Nm. ma­gyar kir. helyt. Tanács. VI. Főm- kir. hétszemélyü, és VII. Tek. kir. Ítélőtábla. VIII. Magyarország vármegyéi és szabad kerületeinek tisztkarai. IX. A’ magy. gazdasá­gi egyesület 1841/i ki munkálkodásinak eredményei. X. Gazdasági ismeretek és ta­nácsok, jelesen 1) A’ földművelés emelkedésének akadályai hazánkban, ’s különö­­sen azok, mellyeken magok a’falusi gazdák is segíthetnének. 2) A’trágyáról. 3) A’munka és az eke. 4) Borona és boronálás. 5) A’takarmány becse és rétmívelés.6) Egy pár szó a’lóheréről. 7) A’bükköny. 8} A’ burgonya és luczerna, szükség­ben segítő két növény. 9) A’ tehéntartás. 10) Állatkínzás. 11) Szeretjük a’gyümöl­csöt , de fát nem ültetünk. T. XL Kisdedovó-intézetekről. K. XII. Földleírás. Euró­pa. Sz. XII. Magyarok krónikája (folytatás) Árpád—Géza. XIV. Mulatságos törté­netek és példabeszédek magyarázatai- XV- Verskoszoru (eredeti népdalok.) 1) Szántó legény dala- 2) Dolgos leány. 3) Fonóházi dal. 4) Alföldi dal. —­r. 5) Had­­ajoncz dal. Ormy. XVI. Közönséges vásárok Magyarországban. XVII. Borjazás ide­jét, kamatot, cselédbért, árendát, ’s egyéb jövedelmet vagy költséget részletesen kimutató táblák , ’s mind ezt Paprikás versek fejezik be. Az egész Naptár boríték­kal együtt 10 % ívnyi,— ’s a’ gazdasági czikkek közbe nyomott rajzokkal világo­­sitvák. Egy egy példány­ára kötve ’s 1 % ívnyi tiszta irópapirossal átvonva ismét csak két ezüst garas. Kötetlen száza az aránylagos mennyiségű tiszta papirossal és 20% ráadással együtt csak 8 sor. 48 kr. p. p. Ezek folytában a’ t. törvényhatóságok ’s ura­­dalmak megbízottai szives tisztelettel kéretnek, hogy a’ közeledő pesti jánosfövé­­teli vásár alkalmakor rendelményeiket az egyesület titoknoki hivatalával tudatni és megrendelt vagy rendelendő példányaikat elvitetni szíveskedjenek. Szabad legyen ezúttal ismételni az egyesület azon bizodalmas felszólítását, hogy íme vállalatot minden honi törvényhatóság, városi községek, uradalmak ’s egyes ügybarátok kö­rülményeikhez képest elősegíteni szíveskedjenek. Végül az illetö könyvárus és kö­tő uraknak, kik e’Naptár terjesztésében részt venni óhajtanak , ezennel újra jelen­tetik, mikép azok, kik a’ titoknoki hivatalban több példányt vállalnak el, fárado­zásaik jutalmául 20% ráadást nyerendnek ; azonban példányokat kötve v. kötetlen innen csak azon könyvárusok és kötök fognak kaphatni, kik olly szerkezetű tértet- . vényt írnak alá, mellyben magokat lekötelezik, hogy ezen Naptárt két ezüst garas­ban megszabott árán túl sem magok nem árulandják , sem megbizottaik által árul­tatni nem engedendik , ellenkező esetre magokat akármelly honi törvényhatóságnak alávetvén, az illető tisztviselőknek jogot tulajdonitnak, hogy a’nálok találtatandó példányok, a’ közpénztár javára tölök nyomban elkoboztathassanak. Pesten, aug. fökén, 1841. Kacskovics Lajos, magy. gazd-egyesületi titoknok. (A’ honoratiorok szavazási ügyében.) A’Pesti Hírlap 32. száma jelenté, hogy Pestmegye a’ Honoratioroknak liszujitási alkalommal szavazati jogot en­gedvén, ez által csak tanúsítani akará, hogy a’ megye idei jogrészeltetésre hajlandók ’s hogy egy lépést akartak előre tenni ’s egy lépéssel a’ másikat mintegy előre készíteni. Igen is czélszerű lehet az a’ maga idején ’s helyén, de mihelyt tettleges lépéssel törvénybe ütközik, már úgy szavazati jogot egy vár­megye sem osztogathat, mert a’ megyék csak úgy, mint az egyes polgárok kötelesek a’ törvényeket megtartani (sz. László király III: 15; Ulászló V: 1; ismét VI: 8 —Verböczyll: 5; 1­556: 23.) —lám pedig számos törvényink ál­tal meghatároztatott, hogy megyei tisztujitásokon kik bírhassanak szavazattal, nevezetesen Mátyás kir. Ill. 1­5. ismét V. 6. szabályul tétetett, hogy megyei tisztséget csupán csak nemesek viselhetnek „honorem comitatus nullus nisi nobilis tenere possit“ és több törvény által rendeltetett, hogy a’ megyei tiszt­viselőket csak magok a’ megyebeli nemesek választhatják, melly törvények így szólnak: Zsigmond király V. Gik’s Sik;ismét VI. 8. 17.Judicum in quo­­libet Comitatu eligantur ex nobilibus illius Comitatus, communiter omnibus nobilibus ejusdem Cottus coricorditer visz nemkülönben Ulászló 1:34. in quolibet Cottu nobiles comprovincial­es eligazít. Ulászló V: 2 Vice comitem comes Parochialis absque consensu et voluntate m­obilium illius Cottus elig­ere nusquam valeat­eque possit­ de vannak több tör­vényink is, mellyek szerint a’ megyei tisztviselőket csak magok a’ nemesek vá­laszthatják , ’s a’ vármegye gyűlése is mindenütt nemesi gyűlésnek neveztetik; nevezetesen: Nagy Lajos 23 — Sik László II: 4. Mátyás III: 28. ismét V: 10 — és VI: 8. 9. 64. Ulászló II: 24. ismét III: 15. 9. 5. és V: 1­2. — VII: 4 — továbbá 1­536: 36. 1542: 5. 21.38. — 1559: 43 — 1569: 1­1. Sőt a’gyűlés helyét sem tehetni másuvá a’nemesek megegyezése nélkül (1­536: 37 — 1542.

Next