Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-18 / 66. szám
1841. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések: csődület a’ nemzeti Muzeum régiség-, pénz-’s kincsek hivatalaira ; váltóügyvédi vizsgálatok; A’ Kriván csúcsán emlékállitás Fridrik Aug. szász király ott volta örökítésére, Buda fővárosi rendőrségi utasítás; a’ magyar gazdasági egyesület m. Naptára megjelent a’ honoratiorok szavazási ügye; Ceszyr vm megye: szolgabirák és esküitek szaporítása, ujonczozási viszszaélések, ’s a’t., Somogy megye: katonai ’gyakorlatok iránti észrevétel, szolgabirák szaporítás ügye a’ mezei rendőrség miatt, a valórész, ’sa’t.; Almás megye; gazdasági egyesület ügye a’ zsidók iránti gyűlölség valahára már Kassán is szűnni kezd, idejárat, ’s a’t.; Szabolcs megye; tisztujitás eredménye, ’s a’t.; ipar-’s tözsérügy; Havasalföld; brailai zavargás, ’s a’t.) Spanyolország (cortes meghatalmazás új kölcsönvétve; ismételt erőszakoskodásuk az angoloknak; ’sa’t.) Anglia (O’Connell munkás, mint valaha; tory készületek; parliamentnyitási határnap; lapvélemény Krisztina királyné ellenmondásáról; ’sa’t.) Francziaország (a’ toulousei elégül ellenség komoly színt ölt; Ledru-Rollin vádállapotban; ’s a’miatti ingerültség ’sa’t) Görögország. (Maurokordalos nyilatkozszaga ványa. Külföldi elegyhir. Dunavizállás, ül. és Erdély i cs. ’s ap. kir. Fels. marczibányi és puchói Marczibányi Lörincz cs. kir. kamrást ’s Nyitra-megyei volt alispánt a’ kir. ítélő-tábla ülnökévé, komori Bedekovich Kálmán m. kir. udv. kanczellariai fogalmazó-gyakornokot pedig Horvát - Dalmátország és Slavónia ítélő - táblájához tiszteletbeli ülnökké méltóztatott legkegy. kinevezni. A cs. kir. Főherczegsége, az ország Nádora, mint a’ magyar nemzeti Muzeum Pártfogója, a’ fent említett intézetnél az igazgatói és a’ régiség, pénz, ’s kincsek gyűjteménye Őrzői eddig üresen állott hivataloknak, mellyekkel alkalmas fizetésen kívül szabad lakás és tűzifa is van egybeköttetve, betöltetésüket kegyelmesen elhatározni méltóztatott. Minélfogva mind azok, kik e’hivatalok valamelyikét elnyerni óhajtanák, erköltsiségük, tudományos miveltségük, és a’ hazában divatozó nyelvekben szilárd járatosságuk felől megkívántató bizonyítványokkal ellátott folyamodásukat jövő 1842. febr. utósó napjáig fent emlitett cs. kir. Főherczegségének benyújthatják. Al-Csúth 1841. aug. 6kán. (hivatalos tudósítás.) A’ rm. m. kir. udv. kamra az ó-gradiskai megürült só-és 3 Oczad-szedői hivatalra Baba Sándor pancsorai kir. sóár- és 3 Oczad-szedőt, a’ broodi kir. sóár-és 3 Oczad-szedői hivatalra Mallosch egy Fülöp ugyanottani ellenőrt, ennek helyére Szerenkay Antal pancsovai kir. só-és 30ad-ellenőrt, ennek helyére Lukich Döme moldovai 3 Oczadost, ennek helyére pedig Stuchlik József homolitzai útlevélvizsgálót, a temesvári kir. só-és 30adellenőri megürült hivatalra Radicsevich Tódor egyottani helyettest, ennek helyére Földváry Sándor ugyanottani tisztirnokot, helyére pedig Nachbar János ugyanottani fizetéstelen gyakornokot alkalmazá. Továbbá keblebeli számvevő hivatalánál Mihálovics Antal számtisztnek számtanácsossá neveztetése és Schlegel Antal számjegyző halála következtében Bauverth Gáspár számjegyzet számtisztté, Molterer Antal és Szartory Rudolf járulnékokat számjegyzőkké, Cziegler Aloiz és Forty László díjas gyakornokokat járulnokokká, és Vörös József ’s Rózsahegyi István díjtalan gyakornokokat fizetésesekké mozdítá elő. — Pest. A’ tek. kir. váltótörvényszék köztudomásra veszi, hogy a’váltóügyvédi vizsgálatok kezdete jövő törvényszünetre, jelesül pedig od. közepére van határozva, miért is azok, kik váltóügyvédi vizsgálatot akarnak tenni, ez iránti folyamodásukat az ügyvédi hitlevél és erkölcsi jóviseletekrül megkívántató bizonyitványnyal sept. 29lül, (kirekesztőleg) f. é. oct. 14ig az itteni váltótörvényszéknél nyújtsák be. Buda, aug. 11. Az itteni városkapitányi hivatal ma köv. hirdetést bocsátott közre. Miután az élelmiszerek első kézbül vétele a’ t. ez. közönség érdekében áll, azért az a’részbeli akadályok elhárítására tudomásul adatik, hogy a’ tőzséreknek, főzelékárusoknak, hajhászoknak és egyéb árígérgetőknek az élelmiszerek megvétele vagy áruk iránti előleges egyezkedés heti vásárok alkalmikor sz. Györgyiől sz. Mihályig 9 óra előtt, az esztendő egyéb részeiben pedig 10 óra előtt, mint szinte általában előtte való estvén, ezennel megtiltatik. Ezen rendelet áthágója a’ megvásárlótt vagy alkudozott tárgy elvesztésével, ismétlési esetben pedig azon felül még hozzá mérsékelt pénzbírsággal is bűntetteini fog. A’fölebbi személyek megvételi bizományaikra, mivel ez különben is csak viszszaéléseket szülne, nem leend semmi tekintet. E’ czél annál bizonyosb elérése végett mindenki felszólittatik, hogy az észrevett kihágást az e’ végre kirendelt vásárbiztosnak, vagy negyedmesternek, ’s ha tán azok épen akkor jelen nem lennének, a’ vásártérre kiparancsolt rendőrségnek, vagy pedig a’ városkapitányi hivatalnak jelentse be. —Liptóból írják, hogy azon emlék, mellyet Münster György hradeki és lykawai kir. erdőmester a’ Krizán csúcsán Fridrik Auguszt szász király odvaltának megörökítésére állított, aug. 4kén számos, több szomszédból összefordult nemesség részvevő jelenlétében , mozsárdörgés között ünnepiesen lepleztetett le. Az emlék öntött vas pyramis , csonkított tetején a’ szász korona nyugszik; a’ pyramis négy oldalán a’ következő, erősen megaranyozott, feliratok láthatók: I) éjszak felé: Fridrik Auguszt, a’ szászoknak névvel és tettel dicső királya Krivánt megjárja aug. IV. M.DCCCXL. Kíséretében lévén Hainz Fridrik, főőrnagy és segédtiszt; Zipser Keresztély, tanár és tanító; Thuránszky Péter, főszolgabíró; és Münster György, kir. erdőmester ’s tbiró, ki emlékét mély tisztelete jeléül emelte. 2) Keletféle: itt állt egy távol népnek szabadelmü királya, ’S a’ föld szépségén lelke gyönyörbe merült. Vajha ne csak földét tudják bámulni hazánknak. Nemzete légyen erős ’s tettei híre dicső. 3) Nyugot felé néhány latin distichon, nem épen a’ legszerencsésebb; végre a’ délszaki oldalon Szászország koronája látszik az ország ezen devizével: Gott segne Sachsen. Örömmel értjük, hogy az ünnep nyilványos nyelve a’ nemzeti volt, különösen az emlékállító hazafi és gr. Serényi beszédeik, mellyekkel a’ fels. uralkodó házat ’s azon jeles fejedelmet, kinek emlékezetére az ünnep tartatott, élteték, magyarul zengettek; a’ társalkodás azonban az ebéd felett, ’s az énekek és versek, mellyek ez alkalomra készültek, vegyesen e’ vidék valamennyi nyelvein folytak. Pompás tűzijátékkal végződött késő éjjel az ünnepély. Nevezetes ezen bár szerény emlékoszlop mind azon magasságnál, mellyen áll (több mint hét ezer láb a’Kriván csúcsának emelkedése) ’s mi legalább illy magasságon emléket sehol nem tudunk — mind azon nehézségeknél fogva, mellyekkel annak felszállitása összeköttetve volt, ’s miket csak az ítélhet meg, ki e’ roppant sziklatömeget nemcsak látta, de arra felmenni próbát is tett. Eddig ugyan még ritka ember az, ki annak tetőpontjáig felhatott. Aug. 4. közel 80 ember állott rajta, és azon helyen, mellyre tavai ugyanaz napon a’ szász király felvergődött. Ezentúl, reménybetűl, gyakoribbak lesznek hazánk ezen egyik legmagasabb csúcsának látogatóji. (Magyar Gazdasági Egyesület.) A’ m. gazd. egyesület által jövő 1842 évre kiadott Mezei Naptár (Gazdasági kalendáriom a’ nép használatáér) megjelent. Tartalma következő : I. Kalendáriumi tárgyak , u. m. 1) egyházi számlálás. 2) Változó ünnepek. 3) Négy kántor. 4) Hold fényváltozásai. 5) Évszakok. 6) Fogyatkozások. II. Az év 12 hónapja, arany igazságok és tanácsokkal kisérve. III. Fels. uralkodó ausztriai ház élő tagjai. IV. Főmért. magy. kir. udv. kanczellaria. V..Nm. magyar kir. helyt. Tanács. VI. Főm- kir. hétszemélyü, és VII. Tek. kir. Ítélőtábla. VIII. Magyarország vármegyéi és szabad kerületeinek tisztkarai. IX. A’ magy. gazdasági egyesület 1841/i ki munkálkodásinak eredményei. X. Gazdasági ismeretek és tanácsok, jelesen 1) A’ földművelés emelkedésének akadályai hazánkban, ’s különösen azok, mellyeken magok a’falusi gazdák is segíthetnének. 2) A’trágyáról. 3) A’munka és az eke. 4) Borona és boronálás. 5) A’takarmány becse és rétmívelés.6) Egy pár szó a’lóheréről. 7) A’bükköny. 8} A’ burgonya és luczerna, szükségben segítő két növény. 9) A’ tehéntartás. 10) Állatkínzás. 11) Szeretjük a’gyümölcsöt , de fát nem ültetünk. T. XL Kisdedovó-intézetekről. K. XII. Földleírás. Európa. Sz. XII. Magyarok krónikája (folytatás) Árpád—Géza. XIV. Mulatságos történetek és példabeszédek magyarázatai- XV- Verskoszoru (eredeti népdalok.) 1) Szántó legény dala- 2) Dolgos leány. 3) Fonóházi dal. 4) Alföldi dal. —r. 5) Hadajoncz dal. Ormy. XVI. Közönséges vásárok Magyarországban. XVII. Borjazás idejét, kamatot, cselédbért, árendát, ’s egyéb jövedelmet vagy költséget részletesen kimutató táblák , ’s mind ezt Paprikás versek fejezik be. Az egész Naptár borítékkal együtt 10 % ívnyi,— ’s a’ gazdasági czikkek közbe nyomott rajzokkal világositvák. Egy egy példányára kötve ’s 1 % ívnyi tiszta irópapirossal átvonva ismét csak két ezüst garas. Kötetlen száza az aránylagos mennyiségű tiszta papirossal és 20% ráadással együtt csak 8 sor. 48 kr. p. p. Ezek folytában a’ t. törvényhatóságok ’s uradalmak megbízottai szives tisztelettel kéretnek, hogy a’ közeledő pesti jánosfövételi vásár alkalmakor rendelményeiket az egyesület titoknoki hivatalával tudatni és megrendelt vagy rendelendő példányaikat elvitetni szíveskedjenek. Szabad legyen ezúttal ismételni az egyesület azon bizodalmas felszólítását, hogy íme vállalatot minden honi törvényhatóság, városi községek, uradalmak ’s egyes ügybarátok körülményeikhez képest elősegíteni szíveskedjenek. Végül az illetö könyvárus és kötő uraknak, kik e’Naptár terjesztésében részt venni óhajtanak , ezennel újra jelentetik, mikép azok, kik a’ titoknoki hivatalban több példányt vállalnak el, fáradozásaik jutalmául 20% ráadást nyerendnek ; azonban példányokat kötve v. kötetlen innen csak azon könyvárusok és kötök fognak kaphatni, kik olly szerkezetű tértet- . vényt írnak alá, mellyben magokat lekötelezik, hogy ezen Naptárt két ezüst garasban megszabott árán túl sem magok nem árulandják , sem megbizottaik által árultatni nem engedendik , ellenkező esetre magokat akármelly honi törvényhatóságnak alávetvén, az illető tisztviselőknek jogot tulajdonitnak, hogy a’nálok találtatandó példányok, a’ közpénztár javára tölök nyomban elkoboztathassanak. Pesten, aug. fökén, 1841. Kacskovics Lajos, magy. gazd-egyesületi titoknok. (A’ honoratiorok szavazási ügyében.) A’Pesti Hírlap 32. száma jelenté, hogy Pestmegye a’ Honoratioroknak liszujitási alkalommal szavazati jogot engedvén, ez által csak tanúsítani akará, hogy a’ megye idei jogrészeltetésre hajlandók ’s hogy egy lépést akartak előre tenni ’s egy lépéssel a’ másikat mintegy előre készíteni. Igen is czélszerű lehet az a’ maga idején ’s helyén, de mihelyt tettleges lépéssel törvénybe ütközik, már úgy szavazati jogot egy vármegye sem osztogathat, mert a’ megyék csak úgy, mint az egyes polgárok kötelesek a’ törvényeket megtartani (sz. László király III: 15; Ulászló V: 1; ismét VI: 8 —Verböczyll: 5; 1556: 23.) —lám pedig számos törvényink által meghatároztatott, hogy megyei tisztujitásokon kik bírhassanak szavazattal, nevezetesen Mátyás kir. Ill. 15. ismét V. 6. szabályul tétetett, hogy megyei tisztséget csupán csak nemesek viselhetnek „honorem comitatus nullus nisi nobilis tenere possit“ és több törvény által rendeltetett, hogy a’ megyei tisztviselőket csak magok a’ megyebeli nemesek választhatják, melly törvények így szólnak: Zsigmond király V. Gik’s Sik;ismét VI. 8. 17.Judicum in quolibet Comitatu eligantur ex nobilibus illius Comitatus, communiter omnibus nobilibus ejusdem Cottus coricorditer visz nemkülönben Ulászló 1:34. in quolibet Cottu nobiles comprovinciales eligazít. Ulászló V: 2 Vice comitem comes Parochialis absque consensu et voluntate mobilium illius Cottus eligere nusquam valeateque possit de vannak több törvényink is, mellyek szerint a’ megyei tisztviselőket csak magok a’ nemesek választhatják , ’s a’ vármegye gyűlése is mindenütt nemesi gyűlésnek neveztetik; nevezetesen: Nagy Lajos 23 — Sik László II: 4. Mátyás III: 28. ismét V: 10 — és VI: 8. 9. 64. Ulászló II: 24. ismét III: 15. 9. 5. és V: 12. — VII: 4 — továbbá 1536: 36. 1542: 5. 21.38. — 1559: 43 — 1569: 11. Sőt a’gyűlés helyét sem tehetni másuvá a’nemesek megegyezése nélkül (1536: 37 — 1542.