Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-23 / 7. szám

juk színházunkban, hogy a’ földszinti ambuláns közönség egy része játék alatt igen hangosan beszélget; ped­ig a’felvonásközök elég hosszasak vélemények kicse­rélésére , ’s így játék alatt egymás iránt illő kímélettel tartozunk viseltetni, nem pedig annak, ki minket igy szólít meg: „Kérem Önt, méltóztassék kissé csöndesebben beszélgetni“, ezt válaszolni: „Menjen Ön máshova, ha beszélge­tésünk nincs tetszésb­e.“ Illy nyerseskedés sok látogatót idegeníthet el színhá­zunktól. — A­ pesti tudakozó intézet cselédrendet szándékozik közre bocsá­tani , az illető hatóság engedelmével, mi bizonyosan üdvös következményű leend illy nagy városban , hol az eddig majd fejetlenséghez közelítő rendszer mellett a’ cselédek hetenkint sőt gyakran naponkint is változtak, ’s nemritkán lopások miatt is igazságosan vádoltattak. N. I. — Magyar tudós társaság ülései decemberben. Dec. 28­. Bloch Móricz K­. a’ nyelvek öszszehasonlitásáról, különösen a’ magyar nyelv rokonságairól értekezvén, miután a’ nyelvhasonlitásnak a’ nyelvészetben kü­lönféle hasznait fejtegetve, az eddigi magyar nyelvészet fejlődésére bíráló pil­lanatot vetett, ’s megmutatni igyekezett volna, hogy a’ nyelvrokonságok fel­találására az egyes gyökök körülötti vizsgálaton kívül leginkább a’ gramma­ticai szerkezet egyformaságára kell ügyelni; általtért a’ syrján nyelvnek a’ magyarrali öszszehasonlitására, mellyből egybe vettetvén egyenként a’ beszéd­részek, és közbenvetőleg a’ m. nyelvtan több homályosságai felvilágosittat­­ván, azt következteté, mikép a’ syrján nemcsak az általányos grammaticai ala­kokra, de még a’nyelv kisebb szeszélyeire nézve is, mennyire a’ hiányos ada­tokból kivehető, hasonló a’ magyarhoz. Végre azt vevén vizsgálat alá érte­kező , milly helyet jelölhetni ki a’ nyelvek sorában a’ magyarnak, oda nyilat­kozott , miszerint ennek alkata a’ sinai és a’ semíta nyelveknél felebb áll, mert midőn az első a' viszonylási és származtatási jelek teljes híjában, a’ második rendbeliek, igen korlátolt használatjoknál fogva fejlődésre alkalmatlanok: a’ magyarban az alakszavak határtalan alkalmazhatósága a’ nyelvtani működés­nek végtelen mezőt nyit; miért is a’ magyar a’ Sanscrit elibe tétethetnék, ha első fejlődésekor a’ gyököknek nagyobb bőségébe jutott volna. Az akad. Könyvtár legújabb szaporodásai: 1. Az Athenaeum, Jelenkor, Nemzeti Újság, Szion és pesti szerb újság kiadói illető lapjaik 1­40ki folya­mával kedveskedtek. 2. Császár Ferencz­et a’Magyar Váltójog két kötetével, Buda, 1840. 3. Nagy Ignácz k­ Színműtár lud. fűz. Buda, 1840. 4. Su­­jánszky Antal pesti káplán köv. munkáival: A’ kereszténység védelme. Frays­­sinous Dénes ut. Első kötet. Pest, 1840. és Szent hangzatok, Albachután. Pest, 1841. A’ pénzgyüjteményt Májer István esztergommegyei se­gédpap 13 ezüst és 47 rézpénzzel nevelte. (M. t. társaság újabb kiadásai.) A’lefolyt év utolsó negyedében az aca­demia költségin követ, munkák jelentek meg: 1) Régi magyar nyelvemlékek. Kiadta a’ m. t. társaság. Döbrentei Gábor mint szerkesztő felügyelése alatt. II. kötet. Foglalat: 1) Kinizsy Pálné imádságos könyve 1­513. 2) Vegyes tár­gyú régi magyar iratok 1342 —1599. u. m. kir. cancellariából esküszabvány kir. ’s nádori helytartó, országbíró, főispán, itélőmester, alispán, szolga­­biró hivatalos iralma. Erdélyi fejedelmé, Vajdáé. Iktatási tudósitvány. Hadi rend, magy. kir. kamara intézvényei. Tultantól, török főtisztségtől levők. Bí­rói ítélet. Tanuk vallomásai. Országgyűlésről követjelentések. Nemes urak asz­­szonyok által háziakban közlekedés. Várnagyi udvarbirói eljárás, szabad kir. ’s mezővárosi falusi rendelkezés, levelezet. Miskolcz, Komárom jegyzőkönyvei. Ma­gyar kereskedők iratai. Családi ügyben: szerzés, gazdasági jegyzet, nászruha menyekzőre ’sa’t. Nerétben öszvesen 551 lap, nyolcz tábla hasonmással, fi­nom velinen, vászonboritéku kemény tábl. kötve 7 ft. 40 kr. papirosboritéku kemény táblában 7 ft. 30 kr. cp. 2) Magyar tudós társasági Névkönyv, astro­­nomiai naplóval és kalendáriommal 1­41ve. Foglalat: 1) Astron. Napló: Idő- és ünnepszámítás, időszakok; török, zsidó és keresztyén kalendáriom; Vesta, Juno, Pallas és Ceres naplói. A’ nap és hold­ sugara, ecliptica ferdesége, főcsillagok helyei, hold változásai, fogyatkozások , fő observatoriumok he­lyett, csillagidőt közép-időre változtatni, ’s viszont, az égi testek félnapi íveik. Physicai magasságmérés és magasság-mérési táblák dr Vállas Antaltól, az astronom­iai napló elrendelése. II. Névkönyv: a’ m. acad. személyzete, rend­szabásai, határozatai 1839 ki munkálatai, és pénztár - állapotja; életrajzok az academia elhunyt tagjairól: Gélei József, gr. Illésházy István, Gombos Imre, Thaisz András és Márton József. Névmutatók. Sz. öszvesen 200­1. veli­en, fűzve 40 krcp. 3) Eredeti Játékszín, IXd. kötet: Rózsa, a­ m. t. társaságtól 1840 ben első pályadíjt nyert vígjáték 3 felv. Irta Szigligeti Edvárd. N121. 12/ 1. finom vel. fűzve 40 krcp. IId. köt. Az életuntak, a’ m.t. társaságtól 1840 ben másod pályadíjt nyert vigj. 5 felv. irta Nagy Ignácz al­r. 175­1. finom ref. fűzve 40 kr ap. 1­. Schedel Fer. titoknok. Budai jótékony nőegyesü­let. Nagyigú Felső-őri Pyrker László egri patriarcha-érsek ur, országszerte tisztelve ösmert bőkezűségénél fogva a’ budai sinylők intézetének alaptőkéje öregbedésére alább írtnak két száz ezüst ital kezéhez szolgáltatni kegyeskedők. Melly nagylelkű ajánlatáért az íz emberiség körül olly sokfélekép érdem-koszorús­­ kegyelmeségének ezen­nel is forró hála nyilványiltatik. Kelt Pesten jan. 22­­. 1841. Külkey Her­­ik egyesületi titoknok. — A’ hazai első Takarékpénztár-egyesület’ f. e. jan. 10kén tartatott köz­gyűlésében a’ jan. 3-án beadott ’s bizottságilag számbavett szavazatok több­­ége által a’ f. évre választmányi tagokká választattak. t. ez. Appiano Jó­­sef, Bertha Sándor, Borsody András, Boscovitz József, Burgmann Ká­roly, alien Miksa, Dumcsa Demeter, Ensel Sándor, Frölich Fridrik, Gál János, Ozsdu Emmanuel, Hajnik Pál, Ktalbauer János György, Heinrich Sámuel, engelmüller Mihály, Ukey Sándor, Jelenlky Ágoston, Ivapczy Tamás, Kap­­sl Fridrik, Karczag Benjámin, Kasscsik János, Kern Enoch, Kovács József, Uhr Antal, Mühr Antal, Nagy István, Nagy József, Oestreicher Dávid, Obilsch József, Sartory János György, Schiller Károly, Szekrény­essy Jó­zsef, Teleki Sámuel gr., Tolnay János, Valero Antal Vogel Lajos, Wag­ner Sándor, Walthier Auguszt, Wodiáner Sámue, ég Zsivora György urak. Iveit Pesten jan. 21kén 1814. Szalay József m. k titoknok — C­suda-szülött) Somogy-megyében (annak tolnávali határán) keblezett Török-Koppány nevű m.városban folyó jan. 14kén egy csudálatra és sajná­latra egy iránt késztő játékát lehet­ látnunk a’ saját rendes szabályitól eltérő természetnek. Egy fiatal pórnő ugyanis a’ fölnevezett napon egy rendkívü­li alakú gyermeket szült. A’ test törzsének’s a’ kezek és lábaknak rendes ala­kítása mellett a­ kis szörny feje lapos, orra szája kellő helyen, de idom nél­kül ’s nem eléggé kifejlődve; — de, mi legsajátságosb, az, hogy szemeit éles fejének felső részén viseli , mellyek a’ szokottnál ’s rendesnél jóval tete­mesebben kiduzzadva szinte fülek gyanánt tűnnek fel, miglen ezek (fülek) a’ fének hátulsó részén szinte a’ nyakszirtbe szorítva szemléltetnek. A’ kis szörny a’ kellő időnél csak kevéssel születők előbb, de holtan, anyja izmos, egy évi férjes’s a’ gyümölcs viselte alatt mindig egészséges volt, ’s mostani állapotja sem aggasztó a’ környűlményekhez mérve. Bizony csupa álmélatnál valami nemesbre késztheti az érzékeny keblet e’játéka a’természetnek, melly mindent mellőzve mégis a’ hazának tán egy hű polgárjába, az emberiségnek pedig tán egy munkás tagjába ’s igy elég magas árba kerüle. — (Felvilágosítás a’Nemzeti Újság 104 ik számába Heves ügyéről tett czikk­­re) Midőn bölcs kormányunk az eddigi korlátolt sajtónak körét tágítani késznek mutatkozik, kétszeres kötelessége minden hazafinak, közle­­ményit aként szerkeszteni, hogy azokból mind az ingerültségre okot szolgál­tató személyeskedés, mind a’ szakadásnemző felekezetesség kimaradjanak, kü­lönben helyesség köntösébe burkolható ürügyet szolgáltat a’ részakaratnak arra, hogy a’ csírázni csak tegnap kezdett, ’s igy növekedésiben még ma is könnyen gátolható gyönge csemete fejlődését zsengéjében elsorvaszthassa. En­nek elhárítását tartva szem előtt, lehetetlen az érintett 104 ik számban Heves me­gyéről dec. 15-én Szey által közlött czikk szelleméből tisztán kivilágló kár­tékony irányt hallgatással mellőzni, mennyiben abban sem történeti hű előadás, sem a’ megyei Rendek méltósága ’s becsének kímélete, sem a’közlő által meg­rótt darabosságok kisimítására törekvő jellem nem rejtezik, sőt inkább szo­ros értelmüleg vett pártérdek­­ mutatkozik. — Hirtelen a’ történeti leirás , mert azon védlevélben, melly a’ panaszos esetet e’ napig még kizárólag s egyedül tolmácsolja, verekedési kihágással, nem csupán megyei közbirtokos ns urak, hanem egyszersmind fő rendi egyed is terheltetik. Ezenfelül a’ns megye által a’kérdéses panaszos eset nyomozására kinevezett küldöttségnek nem az tétetett kötelességévé, puhatolná ki, mik valának a’ szó alatti verekedés inditóokai? mit Szky állít, hanem az, hogy a’kérdéses feladásba foglalt vádakat egész ter­jedelmében vizsgálja meg, következőleg azt is tudja ki: váljon igazságossa’ nevezett panasz, vagy sem? — Nincs kímélve továbbá a’ megyei KK. ’s RBnek minden egyes által tiszteltetendő tekintete, mert Sz­á­ynak sértő vádját, nem lévén személyesen senki megnevezve, valamennyi megyebeli birtokos asul ma­gára veheti, ’s éjjeli verekedőnek országszerte kihirdetett gyanánt neheztel­heti ; de még ezzel sem elégszik meg Szey, mert a’ sértegetés legeltetésére Heves­ megye területét szűkelvén, országos mezőt keres ime szavaiban: „csoda lesz­­, ha majd rövid idő múlva fogni kell megyei hivatalokra lelkes és józan elvű férfiakat?“ mellyekből tisztán következtethető’s kilátható (Sz—nak) a’kö­zönséggel azt elhitetni törekvő szándéka, hogy megyei hivatalokba csak lelketlen ’s féktelen kicsapongók kivánkozandnak lépni. Nem látható végre Száy köz­lése szelleméből a’ darabosságok kisimítására törekvő jellem, mert a’ ki ember­társainak neveletlenségből eredeti botlásit feltevőleg kiegyenlíteni, és tiszta szándékkal elhárítani törekszik, az valótlan reáfogásokkal ingerültséget és bo­­szúságot nem okoz olvasója érzelminek, már pedig hogy Száynak nem sze­líden intés, hanem epés ingerkedés lehetett vakmerő czélja, tanúsítja azon ál­lítása, melly szerint vélekedéseket ’s kezdő tisztválasztási elveket állít a’ kér­déses verekedés okának lenni, holott a’ mondottak szerint e’ napig még a’ nyomozó küldöttség a’ szóalatti verekedésnek nemcsak okait ki nem puhatol­ható, sőt magát a’verekedés valóságát sem tanulhatá ki, mind ezen inditó­­okok világítása mellett, a’ mondottak szerint tisztán olvashatni Szaynak szi­ve táblájáról, miként szóalatti fonák közlésével, koránsem intve javítás, ha­nem bizonyos párti kegykeresés mellett ingerlő háboritás vala kárhozatos ru­gója. Eger. jan. 11. 1941. Agárd (Nógrádmegyében) télho­rkán. Öt nap alatt több ízben megújult nagy vérhányásom szokott következményét is szerencsésen elhárítván orvosom , hálámat bebizonyítandó őt meglátogatóm. Mint már többször, úgy most is szá­mos szegény szenvedőt lelek lakában. ,Az orvosság, mit adott, használt, mivel tartozunk érte?" mondának közülök némellyek. „Semmivel, felelt az orvos, jö­­jelek másszor is.“ —• ,Én eme, én pedig ama bajban régóta szenvedek, mon­dának mások, az istenre kérem,segéljen.4 Kérelmök teljesítve jön, egész szíves­séggel átadván orvosom a’ használandó gyógyszereket’s e’kérdésre­ ,mivel tar­tozunk?' újra felelve: „semmivel, az orvosság elfogyta után jöjetek ismét.“E’ hökeblü emberbarát Argen­ti Döme, Váczon hasonszenvi orvostanár. Több jeles gyógyítását magasztalni nem akarom, de a’ hasonszenvi gyógymódot min­denki bizodalmába legjobb lélekismérettel ajánlani emberbaráti lisztemnek tar­tom. ’S midőn azt teszem, az allo-’s homoeopalhia elvei feszegetésibe nem bo­csátkozom, mert ahoz nem is értek, a’ homoeopalhiát tehát csupán tapasztalási szempontból vagy úgy emelem ki, mint azt 4 évi tapasztalásom elömbe tüntet­te. Igenis, magamon és híveimen telt tapasztalásom, mert ki nem tudná, hogy be­tegségében az adózó nép, rendes orvoshoz úgyis kevésnek lévén bizalma , testi gyógyszerekért is avagy legalább tanácsért szokás szerint papjához folyamodik. Drágák lévén az allopathiai orvosságok, tiszttársim legnagyobb része, velem együtt, csekély jövedelméből legszivesb akarat mellett is nem képes enyhíteni a’ szenvedők bajait, mellyeket nem mindig szüntetnek meg az úgynevezett há­zi gyógyszerek. Gondolkozom, hogyan lehetne nyavalygó híveimnek orsz­akok megterheltetése nélkül vigasztaló segélyt nyújtanom legkönnyebben. Hol egy , hol mástól hallván, majd hírlapokban olvasván, hogy nagy gyógyerő rejled­ik a’ Hasonszenvi orvosságokban, Argenti Döme úrral megismerkedem ’s tudatván ve­­j föllétemet, ő a’ hasonszenvi gyógyítás föelveibe legszivesb készséggel beava­tó

Next