Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-23 / 7. szám
juk színházunkban, hogy a’ földszinti ambuláns közönség egy része játék alatt igen hangosan beszélget; pedig a’felvonásközök elég hosszasak vélemények kicserélésére , ’s így játék alatt egymás iránt illő kímélettel tartozunk viseltetni, nem pedig annak, ki minket igy szólít meg: „Kérem Önt, méltóztassék kissé csöndesebben beszélgetni“, ezt válaszolni: „Menjen Ön máshova, ha beszélgetésünk nincs tetszésbe.“ Illy nyerseskedés sok látogatót idegeníthet el színházunktól. — A pesti tudakozó intézet cselédrendet szándékozik közre bocsátani , az illető hatóság engedelmével, mi bizonyosan üdvös következményű leend illy nagy városban , hol az eddig majd fejetlenséghez közelítő rendszer mellett a’ cselédek hetenkint sőt gyakran naponkint is változtak, ’s nemritkán lopások miatt is igazságosan vádoltattak. N. I. — Magyar tudós társaság ülései decemberben. Dec. 28. Bloch Móricz K. a’ nyelvek öszszehasonlitásáról, különösen a’ magyar nyelv rokonságairól értekezvén, miután a’ nyelvhasonlitásnak a’ nyelvészetben különféle hasznait fejtegetve, az eddigi magyar nyelvészet fejlődésére bíráló pillanatot vetett, ’s megmutatni igyekezett volna, hogy a’ nyelvrokonságok feltalálására az egyes gyökök körülötti vizsgálaton kívül leginkább a’ grammaticai szerkezet egyformaságára kell ügyelni; általtért a’ syrján nyelvnek a’ magyarrali öszszehasonlitására, mellyből egybe vettetvén egyenként a’ beszédrészek, és közbenvetőleg a’ m. nyelvtan több homályosságai felvilágosittatván, azt következteté, mikép a’ syrján nemcsak az általányos grammaticai alakokra, de még a’nyelv kisebb szeszélyeire nézve is, mennyire a’ hiányos adatokból kivehető, hasonló a’ magyarhoz. Végre azt vevén vizsgálat alá értekező , milly helyet jelölhetni ki a’ nyelvek sorában a’ magyarnak, oda nyilatkozott , miszerint ennek alkata a’ sinai és a’ semíta nyelveknél felebb áll, mert midőn az első a' viszonylási és származtatási jelek teljes híjában, a’ második rendbeliek, igen korlátolt használatjoknál fogva fejlődésre alkalmatlanok: a’ magyarban az alakszavak határtalan alkalmazhatósága a’ nyelvtani működésnek végtelen mezőt nyit; miért is a’ magyar a’ Sanscrit elibe tétethetnék, ha első fejlődésekor a’ gyököknek nagyobb bőségébe jutott volna. Az akad. Könyvtár legújabb szaporodásai: 1. Az Athenaeum, Jelenkor, Nemzeti Újság, Szion és pesti szerb újság kiadói illető lapjaik 140ki folyamával kedveskedtek. 2. Császár Ferenczet a’Magyar Váltójog két kötetével, Buda, 1840. 3. Nagy Ignácz k Színműtár lud. fűz. Buda, 1840. 4. Sujánszky Antal pesti káplán köv. munkáival: A’ kereszténység védelme. Frayssinous Dénes ut. Első kötet. Pest, 1840. és Szent hangzatok, Albachután. Pest, 1841. A’ pénzgyüjteményt Májer István esztergommegyei segédpap 13 ezüst és 47 rézpénzzel nevelte. (M. t. társaság újabb kiadásai.) A’lefolyt év utolsó negyedében az academia költségin követ, munkák jelentek meg: 1) Régi magyar nyelvemlékek. Kiadta a’ m. t. társaság. Döbrentei Gábor mint szerkesztő felügyelése alatt. II. kötet. Foglalat: 1) Kinizsy Pálné imádságos könyve 1513. 2) Vegyes tárgyú régi magyar iratok 1342 —1599. u. m. kir. cancellariából esküszabvány kir. ’s nádori helytartó, országbíró, főispán, itélőmester, alispán, szolgabiró hivatalos iralma. Erdélyi fejedelmé, Vajdáé. Iktatási tudósitvány. Hadi rend, magy. kir. kamara intézvényei. Tultantól, török főtisztségtől levők. Bírói ítélet. Tanuk vallomásai. Országgyűlésről követjelentések. Nemes urak aszszonyok által háziakban közlekedés. Várnagyi udvarbirói eljárás, szabad kir. ’s mezővárosi falusi rendelkezés, levelezet. Miskolcz, Komárom jegyzőkönyvei. Magyar kereskedők iratai. Családi ügyben: szerzés, gazdasági jegyzet, nászruha menyekzőre ’sa’t. Nerétben öszvesen 551 lap, nyolcz tábla hasonmással, finom velinen, vászonboritéku kemény tábl. kötve 7 ft. 40 kr. papirosboritéku kemény táblában 7 ft. 30 kr. cp. 2) Magyar tudós társasági Névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 141ve. Foglalat: 1) Astron. Napló: Idő- és ünnepszámítás, időszakok; török, zsidó és keresztyén kalendáriom; Vesta, Juno, Pallas és Ceres naplói. A’ nap és hold sugara, ecliptica ferdesége, főcsillagok helyei, hold változásai, fogyatkozások , fő observatoriumok helyett, csillagidőt közép-időre változtatni, ’s viszont, az égi testek félnapi íveik. Physicai magasságmérés és magasság-mérési táblák dr Vállas Antaltól, az astronomiai napló elrendelése. II. Névkönyv: a’ m. acad. személyzete, rendszabásai, határozatai 1839 ki munkálatai, és pénztár - állapotja; életrajzok az academia elhunyt tagjairól: Gélei József, gr. Illésházy István, Gombos Imre, Thaisz András és Márton József. Névmutatók. Sz. öszvesen 2001. velien, fűzve 40 krcp. 3) Eredeti Játékszín, IXd. kötet: Rózsa, a m. t. társaságtól 1840 ben első pályadíjt nyert vígjáték 3 felv. Irta Szigligeti Edvárd. N121. 12/ 1. finom vel. fűzve 40 krcp. IId. köt. Az életuntak, a’ m.t. társaságtól 1840 ben másod pályadíjt nyert vigj. 5 felv. irta Nagy Ignácz alr. 1751. finom ref. fűzve 40 kr ap. 1. Schedel Fer. titoknok. Budai jótékony nőegyesület. Nagyigú Felső-őri Pyrker László egri patriarcha-érsek ur, országszerte tisztelve ösmert bőkezűségénél fogva a’ budai sinylők intézetének alaptőkéje öregbedésére alább írtnak két száz ezüst ital kezéhez szolgáltatni kegyeskedők. Melly nagylelkű ajánlatáért az íz emberiség körül olly sokfélekép érdem-koszorús kegyelmeségének ezennel is forró hála nyilványiltatik. Kelt Pesten jan. 22. 1841. Külkey Herik egyesületi titoknok. — A’ hazai első Takarékpénztár-egyesület’ f. e. jan. 10kén tartatott közgyűlésében a’ jan. 3-án beadott ’s bizottságilag számbavett szavazatok többége által a’ f. évre választmányi tagokká választattak. t. ez. Appiano Jósef, Bertha Sándor, Borsody András, Boscovitz József, Burgmann Károly, alien Miksa, Dumcsa Demeter, Ensel Sándor, Frölich Fridrik, Gál János, Ozsdu Emmanuel, Hajnik Pál, Ktalbauer János György, Heinrich Sámuel, engelmüller Mihály, Ukey Sándor, Jelenlky Ágoston, Ivapczy Tamás, Kapsl Fridrik, Karczag Benjámin, Kasscsik János, Kern Enoch, Kovács József, Uhr Antal, Mühr Antal, Nagy István, Nagy József, Oestreicher Dávid, Obilsch József, Sartory János György, Schiller Károly, Szekrényessy József, Teleki Sámuel gr., Tolnay János, Valero Antal Vogel Lajos, Wagner Sándor, Walthier Auguszt, Wodiáner Sámue, ég Zsivora György urak. Iveit Pesten jan. 21kén 1814. Szalay József m. k titoknok — Csuda-szülött) Somogy-megyében (annak tolnávali határán) keblezett Török-Koppány nevű m.városban folyó jan. 14kén egy csudálatra és sajnálatra egy iránt késztő játékát lehet látnunk a’ saját rendes szabályitól eltérő természetnek. Egy fiatal pórnő ugyanis a’ fölnevezett napon egy rendkívüli alakú gyermeket szült. A’ test törzsének’s a’ kezek és lábaknak rendes alakítása mellett a kis szörny feje lapos, orra szája kellő helyen, de idom nélkül ’s nem eléggé kifejlődve; — de, mi legsajátságosb, az, hogy szemeit éles fejének felső részén viseli , mellyek a’ szokottnál ’s rendesnél jóval tetemesebben kiduzzadva szinte fülek gyanánt tűnnek fel, miglen ezek (fülek) a’ fének hátulsó részén szinte a’ nyakszirtbe szorítva szemléltetnek. A’ kis szörny a’ kellő időnél csak kevéssel születők előbb, de holtan, anyja izmos, egy évi férjes’s a’ gyümölcs viselte alatt mindig egészséges volt, ’s mostani állapotja sem aggasztó a’ környűlményekhez mérve. Bizony csupa álmélatnál valami nemesbre késztheti az érzékeny keblet e’játéka a’természetnek, melly mindent mellőzve mégis a’ hazának tán egy hű polgárjába, az emberiségnek pedig tán egy munkás tagjába ’s igy elég magas árba kerüle. — (Felvilágosítás a’Nemzeti Újság 104 ik számába Heves ügyéről tett czikkre) Midőn bölcs kormányunk az eddigi korlátolt sajtónak körét tágítani késznek mutatkozik, kétszeres kötelessége minden hazafinak, közleményit aként szerkeszteni, hogy azokból mind az ingerültségre okot szolgáltató személyeskedés, mind a’ szakadásnemző felekezetesség kimaradjanak, különben helyesség köntösébe burkolható ürügyet szolgáltat a’ részakaratnak arra, hogy a’ csírázni csak tegnap kezdett, ’s igy növekedésiben még ma is könnyen gátolható gyönge csemete fejlődését zsengéjében elsorvaszthassa. Ennek elhárítását tartva szem előtt, lehetetlen az érintett 104 ik számban Heves megyéről dec. 15-én Szey által közlött czikk szelleméből tisztán kivilágló kártékony irányt hallgatással mellőzni, mennyiben abban sem történeti hű előadás, sem a’ megyei Rendek méltósága ’s becsének kímélete, sem a’közlő által megrótt darabosságok kisimítására törekvő jellem nem rejtezik, sőt inkább szoros értelmüleg vett pártérdek mutatkozik. — Hirtelen a’ történeti leirás , mert azon védlevélben, melly a’ panaszos esetet e’ napig még kizárólag s egyedül tolmácsolja, verekedési kihágással, nem csupán megyei közbirtokos ns urak, hanem egyszersmind fő rendi egyed is terheltetik. Ezenfelül a’ns megye által a’kérdéses panaszos eset nyomozására kinevezett küldöttségnek nem az tétetett kötelességévé, puhatolná ki, mik valának a’ szó alatti verekedés inditóokai? mit Szky állít, hanem az, hogy a’kérdéses feladásba foglalt vádakat egész terjedelmében vizsgálja meg, következőleg azt is tudja ki: váljon igazságossa’ nevezett panasz, vagy sem? — Nincs kímélve továbbá a’ megyei KK. ’s RBnek minden egyes által tiszteltetendő tekintete, mert Száynak sértő vádját, nem lévén személyesen senki megnevezve, valamennyi megyebeli birtokos asul magára veheti, ’s éjjeli verekedőnek országszerte kihirdetett gyanánt neheztelheti ; de még ezzel sem elégszik meg Szey, mert a’ sértegetés legeltetésére Heves megye területét szűkelvén, országos mezőt keres ime szavaiban: „csoda lesz, ha majd rövid idő múlva fogni kell megyei hivatalokra lelkes és józan elvű férfiakat?“ mellyekből tisztán következtethető’s kilátható (Sz—nak) a’közönséggel azt elhitetni törekvő szándéka, hogy megyei hivatalokba csak lelketlen ’s féktelen kicsapongók kivánkozandnak lépni. Nem látható végre Száy közlése szelleméből a’ darabosságok kisimítására törekvő jellem, mert a’ ki embertársainak neveletlenségből eredeti botlásit feltevőleg kiegyenlíteni, és tiszta szándékkal elhárítani törekszik, az valótlan reáfogásokkal ingerültséget és boszúságot nem okoz olvasója érzelminek, már pedig hogy Száynak nem szelíden intés, hanem epés ingerkedés lehetett vakmerő czélja, tanúsítja azon állítása, melly szerint vélekedéseket ’s kezdő tisztválasztási elveket állít a’ kérdéses verekedés okának lenni, holott a’ mondottak szerint e’ napig még a’ nyomozó küldöttség a’ szóalatti verekedésnek nemcsak okait ki nem puhatolható, sőt magát a’verekedés valóságát sem tanulhatá ki, mind ezen inditóokok világítása mellett, a’ mondottak szerint tisztán olvashatni Szaynak szive táblájáról, miként szóalatti fonák közlésével, koránsem intve javítás, hanem bizonyos párti kegykeresés mellett ingerlő háboritás vala kárhozatos rugója. Eger. jan. 11. 1941. Agárd (Nógrádmegyében) télhorkán. Öt nap alatt több ízben megújult nagy vérhányásom szokott következményét is szerencsésen elhárítván orvosom , hálámat bebizonyítandó őt meglátogatóm. Mint már többször, úgy most is számos szegény szenvedőt lelek lakában. ,Az orvosság, mit adott, használt, mivel tartozunk érte?" mondának közülök némellyek. „Semmivel, felelt az orvos, jöjelek másszor is.“ —• ,Én eme, én pedig ama bajban régóta szenvedek, mondának mások, az istenre kérem,segéljen.4 Kérelmök teljesítve jön, egész szívességgel átadván orvosom a’ használandó gyógyszereket’s e’kérdésre ,mivel tartozunk?' újra felelve: „semmivel, az orvosság elfogyta után jöjetek ismét.“E’ hökeblü emberbarát Argenti Döme, Váczon hasonszenvi orvostanár. Több jeles gyógyítását magasztalni nem akarom, de a’ hasonszenvi gyógymódot mindenki bizodalmába legjobb lélekismérettel ajánlani emberbaráti lisztemnek tartom. ’S midőn azt teszem, az allo-’s homoeopalhia elvei feszegetésibe nem bocsátkozom, mert ahoz nem is értek, a’ homoeopalhiát tehát csupán tapasztalási szempontból vagy úgy emelem ki, mint azt 4 évi tapasztalásom elömbe tüntette. Igenis, magamon és híveimen telt tapasztalásom, mert ki nem tudná, hogy betegségében az adózó nép, rendes orvoshoz úgyis kevésnek lévén bizalma , testi gyógyszerekért is avagy legalább tanácsért szokás szerint papjához folyamodik. Drágák lévén az allopathiai orvosságok, tiszttársim legnagyobb része, velem együtt, csekély jövedelméből legszivesb akarat mellett is nem képes enyhíteni a’ szenvedők bajait, mellyeket nem mindig szüntetnek meg az úgynevezett házi gyógyszerek. Gondolkozom, hogyan lehetne nyavalygó híveimnek orszakok megterheltetése nélkül vigasztaló segélyt nyújtanom legkönnyebben. Hol egy , hol mástól hallván, majd hírlapokban olvasván, hogy nagy gyógyerő rejledik a’ Hasonszenvi orvosságokban, Argenti Döme úrral megismerkedem ’s tudatván vej föllétemet, ő a’ hasonszenvi gyógyítás föelveibe legszivesb készséggel beavató